Zsanuária

Finom nyári gyümölcsök  2.

Nagymamáméknál volt olyan körtefa, ami apró szemű körtéket termett, ha megérett sárga lett,  ilyenkor juniusban ért be. Nem volt neve, csak mindig azt mondták, az árpával érő körte.

Volt  almafájuk is, ami  édes almát termett, nem savanykást, mint a rétesalma. Ez az édes alma is kicsi formájú volt, sárga színű, ha megérett piros pozsgájú volt. Két-három gyerekharapással eltüntethető volt, és csodás édes íze volt. A rétesalma nagyobb volt, abból csinálta nagyanyám az almás, almás-mákos réteseket,

vagy pitéket.

Emlékszem, forró nyári délutánokon, amikor semmi sem mozdult, levél sem rezdült, csak  rovarzümmögés hallatszott, uzsonnára zsíroskenyeret kaptunk kovászos uborkával vagy édes almával. Csodás finom volt.

Néha olyan jó lenne megint enni belőlük, de hol vannak már ezek a fajták?