a legméltóságteljesebb cica

a legméltóságteljesebb cica
Tituka most 11 éves

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 7 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 8 éves

Keresés ebben a blogban

2012. április 27., péntek

2012. április 25., szerda

Krumpligombócleves... most zöldséggel főzve



Nea bejegyzése hozta eszembe ezt a régi, majdnem elfeledett, végtelenül egyszerű levest, amit a Nagymamám olyan istenien főzött.
Mennyit ettem gyerekkoromban.

Gombóchoz:
2-3 közepes burgonya, hámozva, kockázva és sós vízben puhára főzve, majd a levétől leszűrve és félretéve, a főtt burgonyát pedig krumplitörővel összetörve.
1 ek. zsír
liszt amennyit felvesz


Egyik készítési módja:
A törtkrumplit egy lábaskába teszem, kevés főzőlevével felforrósítom és annyi lisztet szórok hozzá, általában 1-2 evőkanálnyit és állandóan keverve, le ne égjen, összefőzöm, amikor már sűrűsödik azaz poszog, no akkor készen is van, félreteszem kicsit hűlni, sózom, majd pici gombóckákat görgetek a két vizes tenyerem közt belőle, majd lisztezett tálcára rakom.

...vagy a másik gombócka készítési mód: a langyosra hűlt áttört krumplihoz adok egy evőkanál zsírt, pici sót és annyi lisztet amennyit felvesz, összegyúrom, könnyen formázható puha tésztát kapok, vizes kézzel apró kis gombócokat formázok és lisztezett tálcára sorakoztatom.

Leveshez:
1 vöröshagyma apróra
1 sárgarépa karikázva
1 fehérrépa karikázva
1 kis db zeller, apró kockákra
1 ek. szárított petrezselyem  /nyáron természetesen friss egy nagy csokorral/
1 ek. szárított lestyán                              "
olaj vagy zsír
pirospaprika
só, bors, "édes anna" paprikakrém

Kevés olajon megdinsztelem a zöldségeket, majd a hagymát, kevés pirospaprikát szórok rá és felöntöm a krumpli főzővizével, és még vízzel, fűszerezem és felforralom.
Amikor már 10-15 percet főtt, körülbelül ennyi idő alatt puha az összes zöldség, óvatosan beleeresztem a gombóckákat, kb. még 5 perc főzés után biztos, hogy jó és készen is van a leves.

Ezt a variációt most én találtam ki, a Nagymamám soha nem főzte zöldségekkel, hanem csak egyszerűen, így ahogy itt mutatom.
Ezután a leves után majdnem mindig tésztaétel volt a második fogás.
Ha a Mama több krumplit főzött, több lett a tészta, akkor a nagyobb részéből készült nyáron a sárgabarackos gombóc, ősszel a szilvás, vagy egész évben a mákos nudli, télen a szilvalekváros gombóc, vagy a többi imádott sós tésztaétel amihez szintén ő gyúrta a tésztákat, esetleg főzeléket főzött másodiknak, mikor hogy. Egyik jobb volt, mint a másik.
De eléjük mindig a kisebb részből ez a krumpligombócleves.


... nekem bármilyen tésztaétel tökéletes utána másodiknak... ugyanis mindet szeretem :-)

a grízes

a krumplis

a túrós-tejfölös

a káposztás

  
...vagy a megunhatatlan palacsinta bármilyen töltelékkel, itt most mákos-szilvalekváros



...vagy nyáron, és ősszel, a már említett barackos vagy szilvás gombóc, de nudlival sem utolsó....

2012. április 24., kedd

Ropogósra sült pulykacomb...



Nem sűrűn veszek pulykát, pedig érdemes lenne, mert annyira kiadós, rengeteg sok húsa van.
Jó, kevésbé ízes húsú, mert sovány, viszont pont ezért talán egészségesebb hús, mint a pl. sertésé, vagy a libáé, de megfelelő és bőséges fűszerezéssel ízletessé tehető.
A mellét szép vékony szeletenként szeretem kirántani, karácsonykor aszalt szilvaszósszal kifejezetten ünnepivé tehető, a máját is vagy resztelve vagy húslevesbe, mellé a pulykanyak meg a zúza, amiből olyan finom húsleves főzhető, hogy csak na. A zúzájából meg pörkölt, persze apróbbra vágva.
Alsó combja pedig ropogós pirosra sütve az egész családnak kedvenc és kiadós ebéd.


1 db alsó pulykacomb személyenként
só, bors, majoranna
1 tasak szárnyas fűszerkeverék
1 tasak gyros fűszerkeverék

Az összes fűszert egy tálban elkeverem és minden kellően megtisztított combot jól bemasszírozok vele.
Mindezt korán reggel megcsinálom, eleve a sütőtepsire rakva és így áll a hús órákig, van ideje a fűszereknek hatni.
Dél körül  aztán 1-1 dl vízzel és olajjal meglocsolva,  fólia alatt egy órát párolom, majd a fóliát levéve, magasabb fokozaton ropogós pirosra sütöm.
Köretet, sóba-vízbe főtt krumplit a levétől leszűrve, a combok alatt összegyűlt fűszeres zsiradékból ráloccsintva, krumplitörővel megtörve és átforgatva tálalok mellé.
Bármilyen idénysalátával, vagy hordós savanyúsággal nagyon finom, bőséges ebéd.
Karácsony első vagy másodnapján is kitűnő ebéd, akár vendégfogadásra is.


2012. április 21., szombat

Tojásos Gyuri és a hétvégi tojásreggelik története








Szeretjük a tojást minden formájában most már, de csak hétvégén reggelizünk valamilyen tojásos ételt. Gyermekkoromban sokszor kaptunk cukros tojást, azaz a tojássárgáját Anyám vagy a Mama kikeverte cukorral jó habosra fehéredésig, és azt, mint csemegét etették meg velünk. Finom is volt, szerettük.
Budapesten házhoz jött "Tojásos Gyuri", szombatonként hozta a tálca friss házi tojást, és szinte mindig volt közte pár darab, ami meg volt repedve és amit tanácsos rögtön elhasználni.
Ráadásul szokott maradni az előző hetiből is még pár darab, na azokkal együtt dőzsöltünk a tojásvariációkban.
Szegény Tojásos Gyurit csak mi hívjuk így, ha tudomása lett volna róla, lehet soha nem hozott volna nekünk nemhogy tálcával, de egy darabot sem, igazából fogalmunk sincs hogy hívták, egy régi-régi, ma már humoros emlék miatt lett így elnevezve...





... "Lehettem tízegynehány éves, amikor egy valamikori szomszédunk ismerőse, akik valahol Pest környékén egy családi házban éltek, sok-sok tyúkokat tartottak, azok meg rogyásig tojtak és így a jóbarátaikat, meg azoknak a jó ismerőseit ellátták tojással. Kedvező áron.
Na ő volt Tojásos Gyuri, aki körbejárta a várost és minden címre kiszállított.
Gyurinak Gyuri volt, tojásosnak persze mi neveztük el.
Mindig mikor megjött és amíg Anyám pakolta, számolta a tojásokat, kérdezgetett minket szoktunk-e énekelni, persze hogy, az énekórákon, meg az iskolai kórusban is, feleltük a húgommal. No akkor minden nap igyunk meg egy darab nyers tojást, mondta és szebb lesz a hangunk, meg egészségesebbek is leszünk.
Hallottam én, hogy az operaénekesek így tartják karban a hangszálaikat, torkukat, na de hogy én nyers tojást egyek, még a gondolat is elborzasztott.
Ahányszor csak jött hozzánk a tojásaival, mindig noszogatott, hogy rajta, mire várunk, csak nem félünk egy tojástól, minden héttel egyre bátrabbak lettünk, egyre inkább úgy gondoltuk, hogy mi az nekünk, bedobjuk és kész.
Na egyszer aztán nekigyürkőztünk, felütöttünk egy-egy tojást, egy-egy csészébe, nézegettük, szagolgattuk, majd a nagy biztatására hátradobtuk a torkunkba, mint egy stampedli jóféle pálinkát.
Igen ám, de a nyúlós fehérje odatapadt a szájpadlásomra, lezárta az egész torkomat, se föl, se le, se levegő, se semmi. A sárgája meg kitöltötte az egész számat.
Szemeim kidülledtek, a gyomrom abban a minutában felugrott a torkomba és farkasszemet nézett a tojással.
Na gondoltam csak én lehetek ekkora hülye, hogy ebbe belementem, szégyenszemre itt mindenki előtt fogom telehányni a falikutat, régi típusú, többemeletes gangos házban laktunk, ahol a konyhában szép míves kidolgozású hidegvizes falikút volt.
Ez úgy fél másodperc alatt futott végig az agyamon, miközben a fulladás szélén voltam, vagy nyelek vagy megfulladok, vagy hányok, mindezt egyszerre. A víz is kiütött a homlokomon.
Ma sem tudom, hogy sikerült nyelnem, de lenyeltem, olyan mérhetetlen rosszulléttől kínozva, azt hittem sárgaságot kapok az undortól. A félelem és a szégyen a hányástól idegenek előtt erősebbnek bizonyult és hozzásegített a nyeléshez.
Borzasztó volt, onnantól évekig sajnáltam az operaénekeseket, milyen nehéz életük és szakmájuk van szegényeknek :-)
Tojásra évtizedekig ránézni sem bírtam semmilyen formában, nyersen pláne.
Tojásos Gyuri is eltűnt az életünkből, nem emiatt, de már nem emlékszem, talán felhagytak a tojáskereskedéssel, talán megették a tyúkjaikat, nem tudom, egy idő után a  szükséges tojásmennyiséget a közértben vásároltuk.

Most, hogy vidékre költöztem a fővárosból, megint lett egy "Tojásos Gyuri", aki hetente hozza a friss tojást, de nyers tojásivásról szó nincs, nem is lehet.

Azóta ezer év telt el, kikopott belőlem az undor, a nemszeretemség, újra szívesen eszem a tojást bármilyen formában, csak nyersen nem.

Mivel minden héten van bőven tojásom, hétvégenként tojásos reggelik vannak megint szokásban, hol rántotta jó sültszalonnásan, vagy kolbászosan,  vagy tükörtojás, vagy bundáskenyér, vagy buggyantott, vagy valamilyen tojáskrém és persze hozzá évszaktól függően, sok-sok piros vagy fekete retek, újhagyma vagy sózott-karikázott vöröshagyma/lila hagyma, paprika, paradicsom, mikor milyen évszak és szezon van.
Imádom a hétvégi komótos, bőséges, nyugodt, komótos és cseverészős reggelizgetéseket.







2012. április 19., csütörtök

Túrós-lekváros piskóta



Tegnap a spenótleves utánra sütöttem, másodiknak, egy kis semmiség, de finom.
Mónika Torkos kuckó című blogján láttam meg, gyorsan meg is sütöttem, mindenkinek nagyon ízlett.

8 tojásfehérje kemény habbá verve,
8 ek. cukorral, majd a
8 tojássárgáját egyenként hozzákevertem, és
4 ek. étolajat is. Végül
8 ek. lisztet már csak úgy, egy fakanállal lazán belekevertem.

vajazott, lisztezett tepsibe töltöttem a massza felét, majd erre

1/2 kg túró
egy marék mazsola és
1 db citrom reszelt héjának keverékét rámorzsoltam a tepsiben lévő masszára egyenletesen, erre még

több ek.-nyi sárgabaracklekvárt is rácsorgattam, rápötyögtettem szintén egyenletesen, majd

az egészet beborítottam a massza másik felével.

Előmelegített sütőben, közepes tűznél tűpróbáig sütöttem.
Különösen a közepénél érdekes, hogy viszonylag szárazon jöjjön ki a villa.
Tepsiben hagytam kihűlni, majd felkockázva tálra tettem és porcukroztam.

Egyszerű, gyors süti és nagyon finom, érdemes többször is megsütni.
Vasárnap délután is megfelelő édesség.



2012. április 18., szerda

Spenótleves




A kedvenc levesem.
Ahogy lehet friss spenótot kapni, az első amit megfőzök azonnal belőle, ez a leves.
Imádom a spenótot, pedig nem is készítek annyi mindent belőle amennyit lehetne.
A sima főzeléket, ezt a levest és szoktam még rakottast készíteni krumplival,spenótlevéllel, besamellel, és esetleg lasagnet, azt is spenótosan, besamellesen, tejszínesen.
Sok-sok fokhagymával mindegyiket.






1/2 kg spenótlevél, alaposan tisztítva, leszárazva
1 l füstölt sonka főzőleve + víz ha szükséges
6-8 gerezd fokhagyma
2-3 db krumpli, kockázva
jó minőségű virsli vagy valódi csípős debreceni páros kolbász
só, bors
olaj, liszt, pirospaprika a rántáshoz


Egy leveses fazékba öntöm a sonkalevet, hozzáteszem a spenótot, a krumplikockákat, két nagy gerezd kivételével beleaprítom az összes fokhagymát, ha szükséges még vizet is adok hozzá, felforralom, puhára főzöm, ez 15 percet jelent.
Pirospaprikás, fokhagymás rántást készítek és besűrítem vele a levest, majd beleteszem jelenesetben a debrecenit is. Sózom, borsozom, még egyet forralok rajta, és ha a kolbász is megpuhult már kész is.
Egyszerű de nagyon finom leves, ilyenkor tavasszal rám frenetikus hatással van a zöld íze miatt, valósággal kiéhezett vagyok rá, nyilván a vitaminhiány miatt.





2012. április 17., kedd

A kert végre kezd életre kelni



Bimbóban a fehér orgona, no meg a lila is






Az aranyeső is virágzása teljében




 Falatka pocok útvonalakat ellenőriz


 Virágban az öreg besztercei szilvafa






 Pitypangszőnyeg mindenütt


A kert őre, birtokosa, legnagyobb élvezője és mindenese egy apró testű kiskutya nagyon nagy hanggal