a legméltóságteljesebb cica

a legméltóságteljesebb cica
Tituka most 10 éves

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 6 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 7 éves

Keresés ebben a blogban

2014. február 28., péntek

Brokkoli fokhagymás vajon párolva, sajttal, telföllel...



Előre bocsátom nem vagyok brokkoli rajongó. Szerintem egy semmilyen zöldség.
Tudom egészséges, mint minden zöldség, de nincs íze, nincs karaktere...... nekem.
Mostanában viszont így elkészítve az egyik kedvencem lett.
Általában véve majd minden zöldséget szeretek fokhagymás vajon puhára párolni, majd vagy csak magában enni, vagy köretként valami hús mellé.


1 kg fagyasztott brokkoli
5 dkg vaj
3-4 gerezd fokhagyma apróra vagy lapkára vágva
reszelt trappista sajt
reszelt bármilyen füstölt sajt
20%-os tejföl


Szeretem a fagyasztott zöldségeket, így a brokkolit is, mert már konyhakész, nem kell pucolgatni, előfőzni.
Egy nagy serpenyőben, akár wokban is, megolvasztom a vajat, rádobom a fokhagymát, jó sokat, kicsit összeforgatom vigyázva, meg ne égessem, majd az egész halom fagyott brokkoli megy rá, összerázogatom és lefedem, hogy a keletkező gőzben, párában puhuljon meg, tíz perc kell neki általában, a vége felé óvatosan egy falapáttal átforgatom, össze ne törjön, de mindenütt bevonja a fokhagymás vaj.
Azon forrón tálalom bőven megszórva reszelt sajttal és tejfölpamacsokkal.
Van, hogy csak így magában esszük, tökéletesen elég így is, mondjuk vacsorára.
Ebédre azért tanácsos tálalni mellé valami húst is, pláne a férfiaknak, például rántott csirkemellet, vagy csirkecombot, de jó a rántott párizsikarika is, hogy férfiemberek részére is kiadósabb legyen, érezzék, hogy van valami a gyomrukban.
Nekem ez az abszolút egészséges és könnyű fogás.
Igy szeretem a brokkolit.


2014. február 24., hétfő

Meghalt az Édesapám is



Az Édesanyám még 2005-ben.
Hinni akarok abban, hogy végre megint együtt vannak valahol és újra boldogok.
Ettől valahogy békesség van a szívemben, lelkemben.



2014. február 16., vasárnap

Óriás búrkifli




Gabriellánál láttam meg valamikor, egy pár hete és eszembe jutott, hogy nekem is van leveles tésztám a hűtőben, 2 csomaggal is, bár az enyém élesztős, de na és, dióm is, már jobban is érzem egy kicsit magam, hát akkor nosza, együnk egy kis sütit.
Ezt aztán nem egy művészet összedobni, kb.10-15 perc kellett és már sült is.
Langyosan a legjobb, vagy egy bögre hideg tejjel, vagy egy bögre forró csokival, mindegy melyikkel de valami mennyei, már aki szereti a diós sütit.
Én imádom.



2 csomag élesztős leveles tészta, annyira konyhakész, hogy papírra volt felcsavarva, csak ki kellett tekerni, darabolni és tölteni, 8 db csík lett belőle, azaz 8 kifli
-annyira jó ez a tészta, hogy ezentúl direkt vadászni fogok rá
15 dk őrölt dió
2 tojás fehérje
cukor ízlés szerint

A 2 tojásfehérjét kemény habbá vertem, végefelé már a cukorral, majd fakanállal hozzákevertem óvatosan a diót.
A tésztát lefejtettem a papírról, téglalap alakú volt, a hosszanti oldalra merőlegesen 4 egyforma darabra vágtam, és a csíkok felém eső végére halmoztam egyenként a dióhab 1/8-át, majd óvatosan feltekertem, vajazott tepsire tettem.
Amikor mindegyik a tepsin volt lekentem felvert tojással, majd ment a sütőbe, amit 180 fokra előmelegítettem, légkeveréssel kb.20 percig sült.
Mivel a tészta élesztős volt, kissé megnőttek, ezért nevezem óriás búrkiflinek.
Kivettem, alaposan meghintettem porcukorral és már ettük is.
Nagyon finom.





2014. február 10., hétfő

Almás pite




Imádom ezeket az egyszerű sütiket, ezeket a nagymamás sütiket, mert gyerekkoromban ilyeneket ettem rendszeresen. Nincs ezeknél jobb.

2-3 kg alma hámozva, reszelve
20 dkg cukor
fahéj

Reszelés után jól összekevertem a cukorral, fahéjjal és addig állt amíg a tészta elkészült.
Enyhén csavarom ki, hogy maradjon benne kis lé azért, a tálban maradt csavarás utáni levet pedig pohárba töltöm és nagy élvezettel kortyolgatom, míg elkészül a süti.




Ezt a tésztát használom ezer éve a pitékhez, a Nagymamám, az Édesanyám receptje, ezt sütöm a mazsolás-túróshoz, almáshoz, meggyeshez, mákos-meggyeshez, almás-mákoshoz, dióshoz, csak mákoshoz.

45 dkg liszt
1 sütőpor
csipet só
25 dkg hideg vaj/margarin
15 dkg cukor
1-2 tojássárgája, de lehet csak 1 egész tojás is
tejföl annyi amennyitől összeáll a tészta

1-2 ek. búzadara/ vagy őrölt dió

A lisztbe belekevertem a sütőport, majd a hideg vajjal elmorzsoltam és hozzáadtam az összes többi hozzávalót. Sima tésztává gyúrtam.
Kettőbe vettem és most kivételesen pihentetés nélkül, rögtön, lisztezett deszkán tepsi méretűre kinyújtottam, majd belehelyeztem a tepsibe. Megszórtam egy kanálnyi búzadarával egyenletesen, majd erre terítettem rá a kicsavart almatölteléket, túlságosan nem tanácsos kicsavarni, mert akkor száraz lesz az egész sütemény.
Búzadara helyett szórhatunk a tésztára őrölt diót is, csak még finomabbá teszi.
Kinyújtottam a másik adag tésztát is a tepsi méretére és ráborítottam a töltelékre, körben a széleit kissé belenyomkodtam. Villával megszurkáltam, hogy a keletkező gőz ki tudjon jönni alóla sülés közben, majd lekentem tojásfehérjével és ment a 180 fokra előmelegített sütőbe, 30 percre alsó-felsőn sült.
Megvártam, elég nehezen, míg langyosra kihűlt, akkor porcukroztam és kockákra vágva tálakra rendeztem.
Majd nekiestünk... és csak faltuk....







Takart .... azaz a töltött káposzta.... cserépedényben



A felvidéki Dédiék mindig így nevezték a töltött káposztát ... a takart....
Logikus is, hiszen takarva volt a töltelék káposztalevélbe.
Ő maga savanyította a fejes és szálas káposztát hozzá, ha véletlenül már nem volt savanyított káposztafeje, akkor édeskáposzta leveleit forrázta le hozzá, mert takaratlanul náluk nem volt káposztaétel.
Maga darálta le a húst is hozzá, mert volt a disznóvágásokból, mindig kukoricadarával keverte be a tölteléket rizs helyett, a rizs drága portéka volt akkoriban, nem költöttek rá. 
Kukoricát meg termeltek egyébként is az állatok miatt. 
Mindig rakott a töltelékhez egészen apró kockákra vágott sima füstölt szalonnát, attól olyan jó ízes, szaftos volt a töltelék, hogy csak na.
Tojást viszont soha, az megint csak drága dolog volt, tojtak a tyúkok, de beosztással kellett lenni.
Csak olyasmi került, kerülhetett az asztalra amit ők maguk termeltek a földjükön, állatok amiket ők maguk tartottak, etettek és vágtak le, zöldségek, gyümölcsök, amiket ők vetettek, ültettek és ő maga rakott el, főzött be.
Dédimama nagyon spórolós asszony volt, megnézte mire adja ki azt a kevés pénzt ami volt nekik.
Petróleumra a világításhoz, sóra, cukorra, lisztre.


Takart... azaz töltött káposzta cserépedényben sütve
Először is a cserépedényemet a tetejével együtt beáztattam 1 órára vízbe, majd összeállítottam a töltött káposztámat, mondjuk én egészen kicsi töltelékeket készítettem, olyan szabolcsias méretűeket, Dédiék mindig nagyokat csináltak, eggyel-kettővel pukkadásig jól lehetett lakni.

A töltelékhez, az 1 kg darált lapockához most csak 3-4 gerezd fokhagymát adtam áttörve, 5-10 dkg-nyi füstölt kenyérszalonnakockát, kb. 10 dkg rizst/ de lehet kukoricadarát, 2 kisméretű tojást, sót, őrölt borsot, és pár teáskanálnyi pirospaprikát és jól összegyúrtam.
Rizs helyett szoktam még a már említett kukoricadarát vagy gerslit, azaz árpagyöngyét is belekeverni. Mindegyikkel nagyon jó.
A hatalmas savanyított leveleknek, volt vagy 8 darab, kivágtam a vastag erét középen és rögtön mindegyiket hosszában kettőbe, majd azokat még kereszteben is kettőbe szeltem, és ezeket a negyedeket töltöttem meg a fűszeres hússal.
Ha elfogy a levél akkor a maradék húsból pici gombóckákat kell kerekíteni, nekem lett is, mert egy savanyított levelet menet közben elrágcsáltam, sőt a vastag ereket is megettem és még a szálaskáposztából is dézsmáltam, nagyon finom volt, olyan jólesett. Sajnos én ilyen háziasszony vagyok, főzés közben folyamatosan eszegetem, kóstolgatom az ételeket a nyers állagtól a kész megfőttig.
Egy nagy vöröshagymát kockáztam és kevés zsíron dinszteltem majd a beáztatott cserépedény aljába elterítettem, szórtam rá két kanálnyi pirospaprikát és egy teáskanálnyi borsikafüvet, majd erre jött a 2 kilónyi káposztából úgy félkilónyi,  amire aztán helyezgettem a szép kis töltelékeket körbe-körbe, majd megint káposztaréteg következett, lehet közé tenni füstölt húsdarabokat vagy füstölt kolbászdarabokat is, majd megint a töltelékeket, közben mindig szórok bele egész borsot, babérlevelet, még borsikafüvet, erős paprikadarabot a rétegek közé.
Addig rétegezem amíg el nem fogy minden, a tetejére mindig szálas káposzta marad takarónak, lezárónak, én még itt is meghintettem kevés borsikafűvel.
5 dl füstölt levet...
 /amikor füstölt csülköt vagy bármilyen füstölt húst főzök, akkor a levét mindig nagy, kimosott, tejfölös vödrökben lefagyasztom és amikor olyan ételt készítek amihez fontos egy kis füstölt lé hozzáadása akkor kiolvasztok egy vödörnyit/
... összekevertem 3 dl 20 %-os tejföllel és ráöntöttem a káposztára.
Hideg sütőbe tettem a cserépedényt és bekapcsoltam 180 fokra, alsó-felső sütésre, majd otthagytam 3-4 órára. Ezalatt szépen összesült, megpuhult, nagyon finom lett.
Tejfölözve, friss puha kenyérrel tálaltam.
Másodiknak almáspitét sütöttem. /Holnap teszem fel/
Tökéletes ebédünk volt a hétvégén.
A "takart" készítése fázisfotókkal:












2014. február 5., szerda

Gránátalma....


....ez a gyümölcs is a kedvencem lett, kellemes édes ízű nagyon, rostos tehát egészséges, és nem utolsósorban szemet gyönyörködtetően  rubinpirosak a magocskák.


...kép a netről...





... egy teáskanál mézzel elkeverve...



...kép a netről....








2014. február 4., kedd

Sajtos pirog....


.... Vicuskánál láttam meg ezt a nagyon finom, nagyon sajtos, sós süteményt, piteszerűséget, és mivel nekem nincsenek igazán ilyen sós sajtosok dömpingben a receptjeim között, gondoltam kipróbálom.
Ez még a hétvégére készült, már betegen álltam neki, ki is merített rendesen, de megérte.
Nos telitalálat !!!
Eszméletlenül finom, akár magában, akár egy kiadósabb leves után, akár vendégfogadásra.
Nálam azonnal a rendszeresen készítendő, fő-fő receptek közé került, mert gyorsan elkészül, semmi komplikáció, és főleg azért mert a rengeteg sajt benne valami csodafinommá teszi, mi pedig imádjuk a sajtos dolgokat.
Kössz Vicuska.



Tészta:
20 dkg liszt
20 dkg reszelt trappista sajt
20 dkg 20% tejföl
csipet szódabikarbóna

Hozzávalókat jól összegyúrtam majd fóliába burkolva ment a hűtőbe 1 órára.
Több időt is eltölthet ott, tehát előre is elkészíthető.

Töltelék:
10 dkg ömlesztett lágy sajt /camping sajtot használtam/, 1 db elég
10 dkg trappista sajt reszelve, 5 dkg is elég
10 dkg sós feta sajt morzsolva, 5 dkg is elég
1 tojás
sok petrezselyemzöld vagy sok zellerzöld apróra vágva
1 db kisebb vöröshagyma, kis kockákra aprítva
őrölt bors

Hozzávalókat krémesre kevertem egy tálban, sózni nem kell, mert a feta nagyon sós és ennyi elég is benne.
Esetleg egy nagyon kevés tejföllel lehet segíteni a krémessé válásban.

1 tojás enyhén felverve a kenéshez




Egy kerek tortaformát jó alaposan kivajaztam /de lehet zsírozni is/, alját is oldalát is.
Sütőt bekapcsoltam 220 fokra. 
A tésztát kettőbe vettem, majd az egyiket lisztezett deszkán a tenyeremmel, ujjaimmal szétlapogattam nagyjából a tortaforma méretére, igazság szerint nagyobbra kellett volna, hogy később a tetőrésszel összecsipkedhettem volna, hogy süléskor egy zárt egységet képezzenek, na ez nem sikerült, egyszerűen tovább már nem akart nyúlni a tészta, illetve féltem, hogy elszakad, tehát lett amekkora lett és belefektettem a forma aljába.
Erre kentem a tölteléket, ami a képeken is jól látható, hogy rengeteg lett, itt is kisebb területre kellett volna csak a töltelék, úgy 2 cm-el beljebb körre, de ezt csak akkor lehetett volna kivitelezni, ha kevesebb sajtot keverek be, tehát mondjuk kihagyom a reszelt trappistát és csak a feta meg az ömlesztett sajt marad, akkor úgy kevesebb lett volna, és akkor a tetőrészt és az alsó tésztát össze lehetett volna csipkednem.
Mindegy. Igy alakult.
Először pánikba estem, amikor megláttam, hogy milyen sok a sajtkrém, teljesen kitöltötte a forma alját, sőt, vastagsága is bőven volt, de gondoltam, hogy mivel ez egy piteszerű valami, talán nem lesz probléma.
A másik darab tésztát ugyanúgy szétlapogattam, nyomkodtam, mint az elsőt és a felvert tojással bőven lekentem, majd óvatosan alányúlva ráborítottam a tojásos felével lefelé a sajtkrémre.
Tetejét újra megkentem tojással, majd betettem a nagyon forró sütőbe, ahol is pirosra sütöttem ami
kb. 20-25 percet vett igénybe.
Mikor kész lett kicsit hagytam hűlni, lekapcsoltam a forma oldalát és egy tortalapáttal alányúlva tálra csúsztattam.
Pont mint egy tortát úgy szeleteltem tálaláskor.
Sütés előtt lehet a tetejére szórni különféle magokat, ki mit szeret, vagy mi van otthon, én elfelejtettem a nagy izgalomban, pedig többfélém is van itthon, na majd legközelebb.
Igy, sima tetővel is nagyon finom lett, végül is egyáltalán nem számított az sem, hogy nem tudtam a két tésztaszélet körbe-körbe összekapcsolni, isteni sós, sajtos finomság kerekedett belőle, az egész család boldogan falta egy jó sűrű gulyásleves után, másodiknak.







2014. február 3., hétfő

Játékra hívtak hárman is....


... nagyon köszönöm mindhármuknak... Rozának, Krisztinának, Zsuzsannának.
Kicsit késtem ezzel, mert beteg vagyok, egy kis meghűlésből komoly tüdőgyulladásom lett, napok óta fekszem ugyan, de már néha kívánok egy kicsit fent is lenni.

Valamikor régen -  2011-ben  - már szerepelt egyszer ez a játék:
Ismerjük meg egymást....

Akkor fel is tettem pár információt magamról, és mivel újabb történések nem nagyon lettek az életemben, most  megismétlem az akkori felsorolásomat, mert ugyanúgy érvényes mindez ma is rám, persze frissítve a 2014 évhez.
Nem változtam semmit sem, nem tudom ez jó, vagy nem?

Újabb neveket nem jelölök ki a játék folytatására, ahogy látom többszörösen is végigfutott már ez a blogokon.


1./ Kutya és macskaimádó vagyok, de ezt rögtön láthatja az, aki a blogomra téved, a főkép alatt ott sorakoznak édes kis állatkáim, Titu kandúr, Falatka a világ legszebb keverék kankutyuskája és Szafti kandúr, hozzájuk csatlakozott még Csini a lépcsőházban talált kiscicalány és plusz még két cica, Rozsi kandúr és Cili cicalány, valamint egy gyönyörű, hatalmas, németjuhász kutyalány, Cindy.
Ők mind a Zsanuária Gasztroblog/facebook oldalamon láthatóak a fényképek/albumok rovatnál. Mindegyiknek saját albuma van.
Igaz ők, Rozsi, Cili és Cindy csak kölcsönben vannak nálunk, megőrzésre, szeretgetésre, gondozásra, kb. még egy évig, majd visszaköltöznek eredeti gazdijukhoz, aki jelenleg külföldön van.
Imádom őket.

2./Nagyon szeretek sokat és zavartalanul olvasni, miközben finom édességeket, csokit, sütit, fagylaltot, szinte bármit ami édes, majszolgatni, mivel borzasztóan édesszájú vagyok.
Ez van.
Amikor jóideje nem frissítem a blogot, nos akkor izgalmas könyvem van és azt olvasom.
Se nem látok, se nem hallok.

3./Büszke vagyok magamra, hogy sok-sok év után végre leszoktam a dohányzásról, ideje volt, pedig nagyon szerettem a cigarettát, de ennek is már 9 éve, őrület, hogy rohan az idő.

4./Nagyon szeretek tavasztól őszig csak úgy üldögélni a teraszon vagy a kertben és nézni a lombokat, bokrokat, madarakat, virágokat, hallgatni a madárcsicsergést, a méhek zümmögését, távoli kakaskukorékolást, és nem csinálni a világon semmit, csakúgy üldögélni. Csodás érzés.

5./Sportrajongó vagyok úgy, hogy én már semmit nem sportolok, csak nézem, szeretem a :
- a kerékpár versenyeket - Giro, Tour de France, Vuelta,
- a Tenisz Grand Slam-ket, nemrég ért véget az Ausztrál Open, egyébként Nadal a nagy kedvencem.
- a Forma1 futamokat tavasztól-őszig, Alonso drukker vagyok tántoríthatatlanul.
- az angol focit, az angol bajnokságot /nő létemre/, kedvenc csapatom a Manchester United, bár manapság már nincsenek annyira a topon, de még mindig nagyon jók. Az angol focin és csapatokon kívül még szeretem a FC. Barcelona játékstílusát is. Magyar focit akkor sem néznék, ha fizetnének érte, annyira rossz.

6./Szeretek utazni, világot látni, volt is benne részem a munkám révén is, de az idegen ételeket, ízeket, szagokat már nem annyira, nekem annyira magyar és paraszti gyomrom és ízlésem van, hogy ettől szinte sehol nem is tudok eltérni.
Imádom a magyar konyhát és ez már így marad életem végéig.
Talán az olasz konyhában találtam még élvezetet, főleg a tésztaételek terén, no mag a fagylaltjaikat imádom, vödörszám.

7./Végül de nem utolsósorban nagyon szeretem ezt a gasztrobloggerkedést, egy teljesen új világ nyílt meg számomra, szeretek nézelődni a blogokon, ismerkedni új ízlésvilágokkal, új receptekkel, ki mit hogyan készít, nagyon érdekes és tanulságos is egyben.
Rengeteg virtuális barátom lett, egy részükkel privátban is levelezem, de sokakkal a blogon vagy a facebook oldalamon tartom a kapcsolatot, szeretem őket, egyszóval élvezem ezt a világot.