Ha vasárnap nincs sütemény az lehangoló és szomorú, muszáj sütni valamit, mert így az igazi, gyermekkoromban a nagyikámnál minden vasárnap volt süti, többféle is. Édes is, sós is.
Na én örülök, ha egyvalamit összedobok... ma ez a szilvás lett.
Szilvás pite
Hozzávalók: egy kisebb méretű gáztepsihez, ill. az én gáztepsimhez /33,5x29 ez a tényleges belső tepsiméret, ehhez még körben +2 cm-es perem tartozik/
40 dkg extra finom süteményliszt
1 cs. sütőpor
25 dkg vaj vagy 15 dkg sertészsír
1 tojássárgája
csipet só
3 ek. cukor
1-2 ek. zsíros tejföl vagy natúr görög joghurt
1 ü. szilvabefőtt
/vagy 1 kg szilva magozva és cukorral+ mézesfűszerkeverékkel+ pici vízzel összefőzve/
2 cs. tejszínízű oetker pudingpor kevés vízzel+ cukorral simára keverve
Szóráshoz: örölt dió kb. 5-10 dkg /ha nincs dió, jó egy marék gríz vagy zsemlemorzsa is/
Kenéshez: a maradék tojásfehérje
A lisztet a vajjal összemorzsoltam, majd a fenti sorrendben hozzátettem az össze belevalót és gyorsan összegyúrtam, pici liszthintés még kellett hozzá, hogy ne ragadjon. Jókora gombóc lett, majd folpackba csomagolva ment a hűtőbe több órára - először elkészítettem a tölteléket, mert annak hűlnie kell, majd közben megfőztem az ebédet is és csak kora délután állítottam össze a süteményt.
Most én befőttből készítettem, van ugyan itthon friss szilvám - Katu hozta - de az olyan finom, hogy nem volt szívem a sütibe tenni, inkább megeszem.
Töltelék: Tehát lábasba átöntöttem az üveg szilvabefőttet, meghintettem mézesfűszerkeverékkel és felforraltam, közben kikevertem a tejszínes pudingport cukorral, vízzel simára és a fortyogó szilvára önöttem, kavargatva besűrítettem, majd félretettem hűlni.
Összeállítás: A tésztát kettőbe vettem, lisztezett deszkán vékonyra, nagyjából tepsiméretre nyújtottam, belehelyeztem a vajazott tepsibe. Kézzel addig-addig igazítottam, nyomkodtam, míg körben mindenhol pereme lett, megszurkáltam villával, majd megszórtam a dióval egyenletesen, erre simítottam a tölteléket, ami csodás sűrűre összeállt, nem kellett félni, hogy szétfolyik, eligazítottam egyenletesen. Végül a másik tésztagombócot is kinyújtottam és az egész cucc tetejére simítottam, ráigazgattam, nyomkodtam, itt is megszurkáltam villával, sőt még hullámot is rajzoltam rá, de az sütés közben eltűnt, kisimult. Lekentem a megmaradt tojásfehérjével és ment a 180 fokra előmelegített elektromos sütőbe, légkeverésen kb 40 percig sült, csodás aranybarnára.
Amikor langyosra hűlt akkor daraboltam, természetesen először levettem körben a peremét magamnak - én ezt szeretem a legjobban, mert jó ropogós, hideg tejjel egyenesen mennyei - majd a többit igyekeztem szép egyenletes kockákra felvágni.
A tészta nagyon finom, ropogós lett, a töltelék kellemes, nem túl édes, de azért valamennyire igen és jó szilvás, fahéjas, ízes, illatos.
Végre megvan a pontos, precíz tésztamennyiség a gáztepsimhez.
Mindkét gyerekem kapott egy jókora adaggal, vitték haza, sőt a közvetlen szomszédaimnak is adtam, mert annyira cukik voltak, hogy a szemetes kukámra felfestették a címemet, hogy emiatt ne kelljen festéket és ecsetet vennem. Tündéri szomszédaim vannak.
