Almaleves

Ma egész nap áramszünet volt, tudtuk, mert jó előre bejelentették.

Ma elgondolkodtam, mennyire függünk az áramtól, és mennyire természetesnek vesszük, hogy van, valósággal bénákká válunk nélküle.

Az egy dolog, hogy például teljesen kihűlt a ház délutánra, mert a fűtésnél is szükség van rá, nemcsak a világításnál,  hogy nem tudtam használni a mikrót, a mosógépet, nem hűtött a hűtő, nem működött a tévé,

bár az annyira nem ráz meg, szinte soha nem nézem napközben, inkább rádiót hallgatok főzés közben.

Igy, mivel a komfort érzetem sérült volt ma, gondoltam főzök egy jó kis almalevest, ugyanis gyönyörű almákat vettem, szinte egyenesen a fáról, olyan friss, ropogós, savanykás, nagyon finom.

A család egész hétvégén rájárt, mindenki boldogan ropogtatta, hersegtette.

Szeretem.

6 db alma, hámozva, vékonyan felszeletelve

10 dkg barnacukor

1 ek.vaníliacukor, házilag készült

1 vaníliapuding

2 dl tejszín

1 dl tej

pár szem szegfűszeg és szegfűbors

1 tk. őrölt fahéj

1 citrom héja és leve

1 liter vízben odatettem az almaszeleteket főni, a fűszerekkel, cukorral, citromhéjjal és a levével.

Addig míg felforrt, a tejjel és a tejszínnel kikevertem a pudingport.

Én az almát nem szeretem szétfőzni, úgy jó szerintem, ha még harapható, tehát csak 5 percig hagyom főni és máris besűrítem a pudinggal. Még egyet forralok rajta és kész.

Finom, selymes állagú, vaníliaízű, fűszeres almaleves lett, jó melegen ettük a hideg házban, eszembe jutott a nagy nyári forróság, amikor jégbehűtve kanalazzuk a meleg házban. Meg vagyunk áldva a mérsékelt égövvel, mennyivel jobb azoknak az embereknek akik mediterrán vidéken élnek, egyenletesebb éghajlati viszonyok között.

Bár ki tudja, ugye mindig a szomszéd fűje zöldebb.