Az én családom hagyományőrző, nálunk minden karácsony este /24-én/ kötelezően halászlé, rántott ponty és ecetes krumplisaláta vagy majonézes burgonya vagy majonézes kukoricasaláta a menü.
Egyszer készítettem isteni muskotályos borlevest, de valamiért csak nálam volt siker, a többieknél nem annyira. Minden újdonság gyanús.
Desszertnek kötelezően kell a somlói galuska, sütemények közül pedig a bejgli, 2 mákos + 1 diós, a zserbó, és a szilvalekváros hókifli kell legyen. Mindig, minden karácsonykor.
Ettől eltérni nem lehet, hiába próbálkozom.
Más jöhet be ezek mellé, de ezekből kihagyni semmit nem lehet.
A legkonzervatívabbak a gyerekeim, persze a férjem is, de a gyerekek kicsi koruk óta mindig ugyanazokat az ételeket, süteményeket kérik, amiket megszoktak, ami az ünnepekhez kötődik.
Bár ezek is elég változatosak, mert ünnepekkor megvannak a jól bejáratott ételsoraim, amiknek lenniük kell, ha esik, ha fúj.
/Lehet, sőt biztos én vagyok a ludas, annak idején én szoktattam így őket, amikor még nem voltam egy konyhavirtuóz, örültem, hogy minden ünnepre van egy-egy bizonyos ételsor, amit el tudok készíteni, ugyanis én úgy mentem férjhez, hogy nem tudtam semmit főzni, de tényleg csak citromos teát, mivel otthon nálunk mindenki főzött, Édesanyám, Édesapám is, a testvérem is, én ki sem mentem a konyhába, ha nem volt muszáj, csak néha-néha mosogatni, azt is kényszerből, némi fenyegetettség hatására.
Szóval, a férjhezmenetelem után menet közben kellett megtanulnom mindent szakácskönyvekből, telefonon konzultálva az Édesanyámmal, Apámmal, vagy amíg élt a Nagymamámmal aki istenien főzött, de azért voltak nagy botrányok, hatalmas melléfogások, de ahogy telt-múlt az idő valahogy belejöttem./
Nagy fenntartások fogadják az újításaimat a mai napig, óvatos kóstolgatások, a végén legtöbbször elutasítás, bár előfordult, hogy megtetszett valami és az bekerült a családi menüsorok közé.
De ez azért ritka, mint a fehér holló.
Somlói galuska
/eredeti recept Lajos Mari desszertes könyvéből van/
Végtelenül leegyszerűsítettem ezt is, már nem sütöm meg a háromféle piskótalapot /fehér-kakaós-diós, 3-3-3 tojásos/, hanem készen vett piskótát használok, mikor fehéret, mikor kakaósat, amit éppen kapok, már nem én kavarom ki a vaníliakrémet, hanem pudingporból csinálom, tökéletesen finom azzal is, viszont cserébe, az összes többi hozzávaló nagyon jó minőségű !!!!
... és főleg rengeteg időt spórolok magamnak, mert ilyenkor abból van a legkevesebb.
Persze így sokkal kényelmesebb is.
Ez az adag 8-10 főnek is elegendő, vagy egy nagy étkű 4 fős családnak 2 napra.
Először az önteteket készítem el, hogy hűlni tudjanak.
Öntet, amivel a piskóta lesz belocsolva:
2 dl víz
1 dl rum
20 dkg cukor
1 citrom és 1 narancs reszelt héja
Egy kis lábasban az összes hozzávalót kevergetve felforralni, amikor a cukor elolvadt, félretenni hűlni.
Csoki öntet, ami csak a tálalásnál kell:
2 tábla jó minőségű étcsokoládé
20 dkg cukor
1,5 dl víz
1 dl rum
Itt is a hozzávalókat összeolvasztani, amikor felforr azonnal elzárni és egy szép üveg vagy porcelán kiskancsóba tölteni, hűlni hagyni, időnként megkeverni.
1./ A tészta része: 1 db készen vehető kerek piskóta /vagy fehér vagy kakaós, mindegy/, vízszintesen három szeletbe vágva
Vagy, ha valaki a klasszikus formát akarja készíteni, elismerem ezzel az igazi, de pepecselősebb, időigényesebb, az a következő:
Sima piskótalap: 3 tojás, a fehérjéket habbá verni, hozzá egyenként a sárgák, majd 3 ek. cukrot hozzá, végül 3 ek. lisztet, amibe egy csipet sütőport kevertem óvatosan hozzá keverni, és sütőpapíros formában kb.5 perc alatt megsütni, előmelegített sütőben, közepes lángon:
Diós piskóta: 3 tojás, 3 ek. cukor, 2 ek.liszt, csip. sütőpor, 1 ek. őrölt dió /sütése, mint a simánál/:
Kakós piskóta: 3 tojás, 3 ek. cukor, 2 ek. liszt, csip.sütőpor, 1 ek. kakaópor /sütése, mint a simánál/:
2./ Vaníliakrém pudingporból: 2 tasak Dr.Oetker eredeti, főzős vaníliapudingot a tasakon leírtak szerint elkészíteni, vízzel kiöblített hideg tálba borítani és rögtön folpackot borítani rá, hogy ne bőrösödjön, azért időnként meg kell kevergetni, amikor kihűlt 10 dkg puha vajjal és kézi robottal átkeverem, felhabosítom, mert így jó krémes állagú lesz.
A tejbe természetesen belefőzöm a vaníliarudat, valamint a pudingport amikor kikeverem kevés hideg tejjel, mindig házilag készített vaníliáscukorral ízesítem.
Vagy lehet vaníliakrémet főzni házilag, ami szintén kissé macerásabb, de nem ördögtől való:
6 tojássárgáját habosra kell keverni 20 dkg cukorral, amiből 5 dkg vaníliáscukor, majd hozzá 6 dl tej, és 6 ek. liszt felváltva, simára keverni habverővel, tűzre tenni, állandóan kevergetve sűrűre főzni, majd kihűteni. Itt is hasznos a folpackborítás a bőrösödés miatt.
Amikor már langyosra hűlt, akkor 25 dkg puha vajat vagy 25 dkg mascarponét habosra keverni vaníliás cukorral, majd részletenként hozzákeverni a már kihűlt tojásos krémet. Ennyi.
3./ Egyéb töltelék hozzá:
kb. 15-20 dkg darált dió
baracklekvár a tetejére
kakaópor a tetejére
kb. 2 maréknyi mazsola /lehet rumba áztatni, de nem fontos/
4./ ... és még: Sok-sok tejszínhab a tálaláshoz, legalább 1/2 l frissen felvert habtejszín némi cukorral
Összeállítás:
Egy nagy, mély tálba tesszük az első piskótalapot /ha mi sütöttük, akkor a sima fehér/, olyanba amibe kényelmesen belefér,
/nekem van egy nagy és mély jénai leveses tálam, no abban szoktam összeállítani/
és megöntözzük az öntet harmadával, rákenjük a vaníliakrém felét, bőven megszórjuk őrölt dióval majd mazsolával.
Erre jön a második piskótalap /ha mi sütöttük, akkor a diós/, megint meglocsolni öntettel, rá a maradék vaníliakrém, megint bőven dió és mazsola.
Végül ráborítani az utolsó piskótalapot /ha mi sütöttük, akkor a kakaós/, amit jól belocsolunk a maradék öntettel, megkenjük vastagon baracklekvárral, nem kell sajnálni, majd megszórjuk bőven és egyenletesen kakaóporral.
Hűtőbe tenni, vagy ha elég hideg van, akkor letakarva az erkélyre/teraszra, kinek mi van, legjobb 1 éjszakára, de meg ne fagyjon !!!!
Ilyenkor érnek jól össze az ízek, de min 2-3 órára mindenképp tegyük hidegre.
Tálaláskor, kanállal szaggatunk belőle galuska formákat, kistányérra halmozzuk, meglocsoljuk bőven csokiöntettel és tejszínhabpamacsokat teszünk a tetejére.
Ez a mennyiség egy evésre 8-10 fő részére elegendő, ha kevesebb a létszám, akkor egész karácsony alatt lehet enni, mindig egyre csak finomabb.
Nagyon finom, nagyon kiadós, igazi, vendégségre való, kényeztető desszert.
Leírva rumlisabbnak látszik, mint elkészítve, de ami a fő, soha nem vallunk szégyent vele, sőt áradozni fognak a háziasszony csodálatos képességeiről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése