Ilyenek a véletlenek?
Szombatról maradt isteni kolbászos korhelyleves, gondoltam valami édességet kellene összedobni utána és kész a mai ebéd. De mit?
Eszembe jutott, kb.egy-két hete láttam Foodafok blogján ezt az igazán gyors, végtelenül egyszerű kis túrófánkot - az enyém inkább egérke forma lett, semmint fánkforma. De igazán mindegy hogy néz ki, a lényeg nagyon, nagyon finom.
Szóval ma délelőtt üzenet várt Foodafoktól, hogy nézzek be hozzá, Liebster-blog díjat kaptam tőle, épp ma amikor az ő túrófánk receptjén tűnődtem, hogy azt kéne megsütni a leveshez.
Picit ezoterikus hangulatba kerültem, hogy is vannak ezek a dolgok????
Hozzávalók:
25 dkg túró
25 dkg rétesliszt
3 egész tojás
2 dl tejföl
1 sütőpor
2-3 ek. cukor
vaníliáscukor
csipet só
1 citrom héja
ízlés szerint mazsola, fél-egy maréknyi /sajna utólag jutott eszembe, majd legközelebb teszek bele/
Az összes hozzávalót jól összekevertem, majd állni hagytam.
/szerintem lehet úgy is összedolgozni, hogy a tojásfehérjéket kemény habbá verve a végén hozzáadni, lehet még levegősebb, könnyebb állagú lenne, bár így sem volt problémás /
Az enyém pihent vagy két órát mielőtt sütni kezdtem volna.
Kétujjnyi olajat forrósítottam, majd amikor egy fakanál nyele körül, amit beledugtam az olajba, kis buborékok képződtek, na akkor lehet megkezdeni a sütést. Evőkanálnyi adagokat eresztettem az olajba, szép lassan sütöttem aranybarnára mindkét oldalukat a fánkocskáknak.
Nem szabad túl forróba kanalazni, mert nyers marad a közepe, egyszer én így jártam, vendégeknek csodás kis fánkocskákat sütöttem, már majdnem tálaltam, amikor egyet kettőbe téptem, hogy megkóstoljam, a belső magja teljesen nyers volt, égtem mint a Reichstag, újra kellett sütni. Nagyon ciki volt.
Most szerencsére nem így történt.
A kisült fánkokat bőven porcukroztam és most eperlekvárral ettük.
Nagyon finom volt, fél-háromnegyed óra leforgása alatt az egész tál fánk úgy eltűnt, mint a szél.
A családom, velem az élen tud enni az biztos.
Véletlenek nincsenek :-)
VálaszTörlésA fánk szupi, jöhetne eperlekvárostól, mindenestől!
Fánk belsejét ellenőrző kettétépést én is szoktam csinálni, hasonló élmények miatt :-))
Viki, vígasztaló, hogy másnak sem sikerül mindig minden. Velem ifjabb "konyhatündér" koromban olyanok megestek, ami tiszta horror volt, majd egyszer elmesélem egy-egy aktuális bejegyzésnél /pl.a vidéki nagynénitől kapott, levágott, kopasztott tyúkocskát én otthon bontottam, beleztem,mert közöltem ó én bontottam már baromfit-ezt megelőzően egyszer- és benne hagytam a zúzát érintetlenül, nem vettem észre és szépen egészben hagyva a tyúkot feltettem sok zöldséggel főni, már majdnem kész volt, amikor nézem, hogy mi az a sötétebb folt a nyakrész alatt, a vendégek meg a nappaliban cseverésztek már az ebédre várva, amikor is kikaptam tyúkocskát és egy éles késsel kivágtam az egész részt, zúzástól.Nem igazán tudtam aznap enni az idegességtől, egyfolytában vártam hogy valaki megszólal, hogy furcsa a leves, de mindenkinek ízlett. Valósággal belebetegedtem a malőrbe.
VálaszTörlésGondolhatod, azóta nagyítóval nézek minden ilyesmit, bár ma már csukott szemmel sincs probléma.
A fánk nagyon jó volt.
Hát igen, lehet hogy nincsenek véletlenek, másra én sem tudok gondolni:-))))
Kedves Anikó
VálaszTörlésÖrülök, hogy sikert értél el családod körében a fánkocskákkal. Ez a Te érdemed! Egészségetekre. Ja, és nincsenek véletlenek.
Igen, nagyon finom volt, köszi, és én is azt hiszem nincsenek véletlenek:-)))))
VálaszTörlés