Kedvenc két levesem ilyenkor télen is... meg minden évszakban is

Na jó nemcsak télen, bármikor...
Nagyon leveses vagyok, rengeteg levest imádok, talán nincs is olyan amelyiket nem szeretném azaz helyesbítek,  minden levest imádok.
De...
Mindközül a legeslegjobban ezt a kettőt, kéthetente valamelyiket mindig megfőzöm, csak úgy magamnak és reggeltől estig eszem, amikor csak az eszembe jut.
Persze aki akar ehet belőle a családomból, de nem nagyon akarnak, csak ritkán, elvétve.
Ők csak évente egyszer.
Ők nem levesesek.
Ők a húst hússal.


Edd meg leves...
A gyerekeimnek mondtam mindig amikor kicsik voltak és kérdezték: anyaaaaaaa mi lesz az ebéd????
Igy vonult be ez a leves családunk történetébe, azért kíváncsi leszek, az unokáimnak, ha lesznek, fogják-e készíteni, mert egészséges, jó zöldséges....
....onnan indult, hogy leveszöldség maradékok mindig vannak itthon, azokat el kell koptatni a spájzból, fagyasztóból,  no és ami csak zöldség található nálunk, abból mind teszek bele, plusz egy maroknyi házi cérnametélt és kész is...
Tulajdonképpen mindig más, mert mindig más maradék zöldség van itthon és mégis ugyanaz...

sárgarépa, karikázva
fehérrépa, szintén karikázva
zeller, pici kockára
karalábé, szintén kis kockákra
kelkáposzta, egy cikkely darabolva
fejeskáposzta, szintén egy cikkely kockázva
zöldborsó
1 db vöröshagyma, egészben
2 gerezd fokhagyma
zellerzöld
petrezselyem
lestyán
borsikafű
só
pici olaj
Levesbetét: egy maréknyi cérnametélt, vagy zabszem, vagy eperlevél tészta, esetleg apró és kemény grízgaluska

Egy fazékban felforrósítom a kevéske olajat, majd rádobom a répákat és addig dinsztelem amíg az olajnak szép sárga színe nem lesz a sárgarépától. Ezután a borsó és tészta kivételével mindent belerakok, átforgatom és felengedem annyi vízzel amennyi levest szeretnék, ill. bőven kell, hogy leve legyen, mert nem főzeléket szeretnék amiben megáll a kanál ugyebár.
Sózom, fűszerezem és bő negyedóráig főzöm forrástól számítva, majd hozzáteszem a zöldborsót és a tésztát. Még 5-10 perc és kész is, lehet tálalni.
Finom, ízletes, fűszeres, egyszerű, gyors, én nagyon szeretem.

Lebbencsleves....
Ez a paraszti gyomromnak kell, imádom, nem is tudnék, de nem is akarnék lemondani róla soha, ha két hétig nincs, már hiányérzetem van, ez is egy tökéletes leves... minden van benne, amit én szeretek....

10-15 dkg füstölt kenyérszalonna vagy kolozsvári húsos vagy mindkettő, kis kockákra
1 vöröshagyma, szintén kis kockákra
1 cs. 25 dkg vékony, házi, nagykockatészta, a gyárilag készítettek nem jók, mert főve olyanok, mint a subaszőnyeg, vastagok. Vékony, házilag gyártott tésztát zöldségeseknél lehet kapni, vagy aki tud maga gyúrja és géppel átnyomja, darabolja
2 szem krumpli, kis kockákra
pici olaj, pirospaprika
só, bors
1 tk. édes anna, vagy erős pista
1 zöldpaprika, sárga vagy hegyes erős nem árt neki, de el is maradhat

A felkockázott szalonnát fazékban, pici olaj hozzáadásával zsírjára sütöm, amikor már jó pörcös szűrőkanállal kiszedem és félreteszem. A szalonnazsírra szórom a tésztát és addig kevergetem, forgatom óvatosan, hogy össze ne törjem, amíg kissé barnásra sül, ha némelyik túl megsülne egy kicsit az nem baj, majd megy mellé a felkockázott vöröshagyma és együtt dinsztelem 1-2 percig, meghintem kevés pirospaprikával, hozzászórom a krumplikockákat és felöntöm bő vízzel, ennek is bő levének kell lennie, mert a tészta sokat felszív majd.
Sózom, borsozom, megy bele a paprikakrém és/vagy a hegyes erős is és felforralom, majd csendes gyöngyözéssel puhára főzöm bő negyedóra alatt.
Tálaláskor beleszórom a sült szalonnapörcöket.
Nagyon finom, melegítő, sültszalonnás, krumplis, sok tésztás.
Egyszerűen imádom.