Tejszínes spenótos kukoricaköret... most bundázott csirkemellhez...

Egy nagyon finom köret, rántott húsokhoz, sültekhez, fasírthoz, nyáron a faszénen sült grillhúsokhoz.
Most rántott csirkemellhez készült...

1/2 kg fagyasztott csemege kukorica, vagy nyáron 3-4 cső friss
1/2 l  min. 30%-os tejszín
só bors
egy marék friss spenótlevél, de jó a fagyasztott is, fontos, hogy leveles legyen ! ne a krém

Egy magasfalú nyeles fazékba öntöttem a tejszínt és kislángon, finoman kezdtem melegíteni, majd beleszórtam  a kukoricát, ami most fagyasztott volt, de nyáron amikor lehet kapni friss, édes, csemegekukoricát akkor abból is érdemes elkészíteni úgy, hogy függőlegesen tartva a lehéjazott, megtisztított csövet, egy éles késsel levágjuk körbe-körbe a szemeket, innentől ugyanaz a készítési mód a továbbiakban.
Tehát a már meleg tejszínhez adtam a kukoricaszemeket és a megtisztított spenótleveleket, sóztam, borsoztam és addig főztem a tejszínben, időnként átkeverve, amíg puha nem lett és besűrűsödött.
Ez 10-15 percnél nem tart tovább, mert a csemege kukorica zsenge.
Természetesen spenót nélkül is készíthető csak magában, esetleg egy kis petrezselyemzölddel megszórva.
Akár így, akár úgy, mindenképpen nagyon finom, egyszerű és mégis különleges köret.
Nyáron a faszénen sütött húsok mellé a legnagyobb kedvenc, imádom.

Zöldborsópörkölt zúzával..... vagy Zúzapörkölt zöldborsósan..... ahogy tetszik...

Megint egy nagyon finom étel, egy nagyon jó ebéd.
Igaz most még fagyasztott zöldborsóval, bár nagy különbség azért nem lesz, de alig várom, hogy frissel is megfőzzem.
Lehet csak hús nélkül is készíteni, eredetileg úgy akartam, de megláttam a fagyasztóban a csirkezúzát és tudtam, hogy idekívánkozik.

Ha hús nélkül készítjük akkor a szokásos pörköltalapot készítjük el, hagymát-fokhagymát-zöldpaprikát dinsztelünk, meghintjük pirospaprikával, felengedjük vízzel kicsit bővebben, sózzuk-borsozzuk és előfőzzük 10-15 percig, majd beleszórjuk a borsót,  és a tojással-liszttel kikevert nokedlitésztából beleszaggatjuk az apró nokedliket, vagy amekkorára sikeredik, 
kb.15 perc alatt készre főzzük, a végén megszórjuk apróra vágott petrezselyemzölddel.
Pár darab keményre főzött tojást belekockázhatunk, isteni krémessé teszi a végeredményt.

Majd mutatom a másik hasonló ilyet, a zöldbabpörköltet is.
Elbűvöl ez a végtelen egyszerűség és találékonyság, a kevés pénzből, egyszerűt és finomat főzni tudás.

Tehát akkor Zúzásan a zöldborsópörkölt:
Hozzávalók:
1/2 kg csirkezúza, alaposan tisztítva és darabolva
2 nagy vöröshagyma kockázva
3 db zöldpaprika karikázva
1 db hegyes erőspaprika karikázva
4-5 gerezd fokhagyma aprítva
só, bors, pirospaprika
1/2 kg zöldborsó, most fagyott de nyáron majd a friss
1 tojás
liszt

Elkészítettem a pörköltalapot a zúzának, majd annyi vízzel felöntöttem, hogy jó bőven ellepje, fűszereztem és teljesen puhára főztem, a zúzának kell min. egy óra, ha nem több, ahhoz, hogy puha legyen, a végére a lé nagy része is elgőzölög, marad a jó sűrű szaft.
Közben bekevertem a kevés, 1 tojásos nokedlitésztát, de ehhez nem adok folyadékot, csak annyi lisztet amennyit a tojás felvesz, jó sűrűre keverem, mert azt szeretem, ha kemény nokedlik lesznek.
Amikor a zúza már puha, ha szükséges pici vizet adok még hozzá a nokedli fővése miatt, és akkor szórom hozzá a zöldborsót és mellé rögtön szaggatom is egy teáskanállal a nokedlit, mert ezeknek csak 10-15 perc kell, hogy készre főjenek.
Nagyon finom, egyszerű ebéd, nálam most készült először, de ezentúl minden évszakban sűrűn lesz, mert nagyon ízlik.

Tavaszi kert... állatok... fűnyírás

A vérszilvafa teljes virágban.... gyönyörű

Szépséges imádott Falatkám...

Zöldül minden, nyílnak a tulipánok....

A magnolián a virágszirmok épp csak még, hogy kezdenek nyílni.... hiába mi itt fent vagyunk északon...

Rozsi 3 nap után jött haza a csavargásból... már sírtam, hogy többé nem látjuk....

Cili a magaslati levegőt szereti... no meg, ha rághatja az autóantennát...

Apa reszortja a fűnyírás... beindult a szezonja...

Falatkám életem....4 éves lesz már...komoly férfikorba ért...

Tojásleves és tejfölös tojásos nokedli... tojásos napunk volt...

Van, hogy napokig nem eszünk tojást, sőt hetekig, eszünkbe sem jut...
na most pótoltuk...

Tojásleves 
köménnyel, babérlevéllel 

Rántást készítek, zsiradékon először egy teáskanálnyi köménymagot átpirítok, majd meghintem liszttel és jól összepirítom, szórok rá pirospaprikát és felengedem vízzel.
Beledobok 3-4 darab babérlevelet, sózom, felforralom, majd amikor már forr örvényt kavarok a lébe és merőkanálban óvatosan, egyenként 5-6 tojást belecsúsztatok, megvárom, hogy megint felforrjon és már kész is.
Ez a legegyszerűbb levesek egyike, én nagyon szeretem.
Tálaláskor ki-ki keverhet bele ecetet ízlése szerint.

Tejfölös tojásos nokedli 

Nem nagyon írok adagokat, mert találomra, szemre szoktam készíteni.
Lisztet szórok egy tálba, sózom és beleütök 2-3 tojást, összekeverem, majd kevés hideg vízzel elérem azt a bizonyos, inkább keményebb galuska állagot.
Én úgy szeretem, amikor kissé keményebb lesz a nokedli, rágni kelljen, ne csak nyelni.
Nagy fazékban odateszek sós vizet forrni, majd beleszaggatom a nokedlitésztát, állandó keveréssel várom, hogy újra felforrjon.
Közben serpenyőben zsírt forrósítok - itt ugyanazt a tendenciát folytatom, mint a főtt tésztánál, vagyis a nokedlit is, csak és kizárólag zsírra szűröm rá és forgatom meg. Sőt, van hogy szalonnát pörcre sütök és egy kis hagymát felkockázva dinsztelek a szalonnazsíron és erre dobom a leszűrt nokedlit, sokkal, de tényleg sokkal finomabb ízesebb lesz a végeredmény.
Közben egy mély tányérban 4-5 tojást enyhén felverek, sózom, keverek hozzá 2-3 ek. tejfölt /persze előfordul, hogy elfelejtkezem a tejfölről és kimarad, pedig jobb beletenni/, amitől sokkal krémesebb és szaftosabb lesz a nokedlim a végére.
Amikor a nokedli újra felforrt, átszűröm öblítés nélkül a zsírra, megkeverem és rögtön ráöntöm a tejfölös tojást, majd nagylángon összesütöm az egészet, de csak épp annyira amíg összeáll rajta a tojás. Szaftosnak, lágynak kell maradnia.
Ki nem állhatom amikor szárazra van sütve.
Azonnal forrón tálalom, persze a legjobb friss, ropogós, ecetes-cukros zöldsalátával enni, de most az nem volt itthon, így ecetes csípős almapaprikával ettük

Csirkecombok sajtszószban sütve.... vasárnapi ebédre

Nagyon nagy kedvenc nálunk, évek óta, pontosan 2011. tavasza óta, amióta csak megláttam Szepykénél ezt a receptet.

Finom, kiadós, végtelenül egyszerű, minden van benne, amit csak szeretünk, ill. egy soha nincs, a zöldborsó, fogalmam nincs miért felejtem ki, de eddig mindig kifelejtettem. 

Aztán persze fogadkozom, hogy majd legközelebb....

Legközelebb megint kimarad....

Pedig szeretem a zöldborsót, nem is értem....

Orvosi eset vagyok?

1 kg csirkecomb felső, bőre nélkül

1 db csirkemellfilé kockázva

csirke fűszerkeverék, só, bors

kevés zsiradék: olaj v. vaj

A húsdarabokat befűszerezem, majd abban a sütőtálban/tepsiben amiben véglegesen sütni szeretném felhevítem az olajat, a fűszerezett combdarabokat jól lepirítom mindkét oldalukon, majd a csirkemell kockákat is - na itt kellene rászórnom a kb.10-20 dkg zöldborsót, akár frisset, akár fagyasztottat, de ugye itt valamiért mindig filmszakadásom van és elfelejtem - majd félreteszem.

Sajtszósz

10 dkg vaj

10 dkg liszt

1 l tej

só, bors

30-40 dkg reszelt trappistasajt

Egy másik, mély edényben felolvasztom a vajat, rászórom a lisztet, kicsit összepirítom, majd felöntöm a tejjel, sózom, borsozom, azaz besamelt készítek.

Sűrűsödésig kavarom és hozzászórom a rengeteg reszelt sajtot is, amikor összeolvadt, ráöntöm a sütőtálban várakozó csirkedarabokra, amiket a szósz teljesen ellep.

180 fokos sütőbe teszem fedetlenül és hagyom, amíg szép aranybarnára nem pirul a teteje.

Ez kb. 30-40 perc.

Vagy krumplipürével vagy petrezselymes rizzsel tálalom, most éppen rizzsel,  és a hagyományos cukros-ecetes lével elkészített zöldsaláta illik hozzá nagyon.

Őrületesen finom.

Van ám egy másik variáció is, mégpedig Csirkecombok tejszínben sütve, vagyis nem besamellel öntjük le, hanem fél liter tejszínnel /de nem főzőtejszínnel hanem zsíros habtejszínnel !!!/  a fűszeres, körbepirított csirkecombokat /vagy csirkemellkockákat/ és csak a tetejére szórunk reszelt sajtot, majd így sütjük piros-ropogósra.

Ezt is szívből ajánlom, mert nagyon finom, pláne sok zöldsalátával.

Ezek már tavaszias fogások kéremszépen. 

Melegszendvicskenyér...

Valamikor régebben láttam Limaránál, de aztán elfelejtkeztem róla, majd a minap pedig Gizinél, aki olyan igazi, nyálcsorgatós képeket tett fel róla, na akkor eldőlt, hogy most... és azonnal... meg kell csinálnom, ha megjönnek a gyerekeim hétvégére... mert, ha nem, hát rögtön belehalok.
Hát íme....
Nagyon finom, mindenkinek ízlett, jelezték is, hogy ezt sűrűn kell előadnom...
Azt mondták: Anya megint beletenyereltél egy isteni receptbe.
Szóval vendégségre, reggelire vagy vacsorára, bár a vacsival egy kicsit óvatosan, mert nem könnyű étel estére... egyébként kiváló és nagyon ajánlom mindenkinek aki szereti az ilyesmit.....

A kenyértészta hozzávalói:

3 dkg olvasztott vaj

1,5 dl langyos tej

1,5 dl langyos víz

1 csapott ek. só

1 tk. cukor

50 dkg liszt, ha lehet kenyérliszt

2,5 élesztő, én porélesztőt használtam

Ebben a sorrendben bepakoltam a kenyérsütőgépbe a cuccokat és a gép bedagasztotta, megkelesztette 

kb. 1 óra alatt.

Természetesen mindezt kézzel és egy tálban is meg lehet cselekedni, akkor először a lisztet szórjuk a tálba a többi szárazzal együtt és mehetnek hozzá a nedvesek is, majd jól begyúrjuk, bedagasztjuk, amíg szép sima nem lesz a tészta, elválik a kezünktől és a táltól is, letakarva 1 órát kelesztjük, innentől a többi ugyanaz.

Majd deszkán kinyújtottam amennyire csak tudtam, egyébként könnyen nyújtódik és a fent látható módon lapokra vágtam, mégpedig az őzgerinc vagy inkább hasábforma keskenyebb végének nagyságára, mert ahogy a lenti képen is látszik, a formát a keskenyebb végére állítva kell feltölteni és amikor már tele van, akkor visszafektetni a talpára.

Egy nagyon fontos jó tanács: senki ne rakjon a formába sütőpapírt !!!!! sajna én raktam, sütés után vért izzadtam, míg leszedtem, lehántottam róla, annyira rátapadt, hanem tehát gazdagon vajazza, olajozza, vagy zsírozza ki a formát, ki mit szeret és használ.

Kikészítettem a hozzávalókat, azaz a belevaló tölteléket, nekem most ezek voltak itthon.

Töltelék bele:

1 nagy csomag bacon

1 szál kolbász, házi és nagyon jó minőségű

10 dkg gépsonka, nagyon vékonyra szeletelve

1 csomag lapkasajt

Reszelt trappista sajt. SOK.

De mehet bele jóféle szalámi szeletelve, főtt füstölt sonka, főtt csülökhús kis csíkokra darabolva, maradék sülthús, bármilyen sajt azaz akár mozzarella, akár füstölt sajt is, akár többféle is, akár lapkaként, akár reszelve. 

Szóval kinek mi van otthon.

Szerintem annál jobb minél többféle, minél kreatívabb az összeállítás.

Én most a parasztibb ízeket hoztam, mert nálunk mindig ilyesmi van itthon.

Először is rengeteg trappista sajtot reszeltünk  /azért a többesszám, mert a lányaimmal együtt dobtuk össze/, sok kell bele, annál finomabb minél több benne a sajtféle.

A baconszeleteket ropogósra sütöttük egy serpenyőben, majd ebben a forró zsírban a héjától megszabadított kolbászkarikákat is picit átforgattuk, a visszamaradt isteni színű, finom zsiradék kell a végén, mert ezzel locsolom le sütés előtt az egész rakott szendvicstömeg tetejét.

Megkezdtem a rétegezést a forma keskenyebbik végénél, egy szelet tésztalap, lapkasajt, szalonna, jó csipet reszelt sajt, tésztalap, lapkasajt, kolbász, jó csipet reszelt sajt, tésztalap, lapkasajt, egy szelet gépsonka, egy jó csipet reszelt sajt, ..... és így tovább... és így tovább, amíg tart a hozzávalókból és tele nem lesz a forma.

Akkor a talpára azaz normális helyzetébe állítottam a formát és hagytam kelni úgy 15-20 percig a meleg konyhában, addig amíg a sütő beforrósodik, amit 180 fokra kapcsoltam.

Mielőtt betettem volna a sütőbe, addigra jó dundikra keltek a tésztalapok majd meglocsoltam a visszamaradt zsírral a tetejét, meg az oldalainál is lecsorgatva.

A forró sütőben 25-30 percig sült, akkor érte el ezt a jó piros-ropogós színét, ami a képen is látható.

Picit hagytam hűlni, majd tálra borítottam - mire megszabadultam a sütőpapírtól megőszültem, szóval NEM KELL SÜTŐPAPÍR a formába, csak jól kizsírozni, mert akkor egyszerűen kiborítom egy tálra - a szendvicskéket én nem húzogattam szét, hanem nemes egyszerűséggel annyi darabra vágtam ahányan ettük és kistányérokra sorakoztattam, mindenki magának szedi szét, úgy ahogy gusztusa van hozzá.

Én persze kézzel ettem, az előkelőbbek és finnyásabbak használhatnak villát is.

Imádok kézzel enni, persze jó zsíros lett az összes ujjam, de na és, hát erre van a szalvéta, nem ?

Langymelegen a legfinomabb, jó ropogós szélekkel, egy pohár tejjel, teával, kefírrel, colával, ja és friss zöldségekkel, retekkel, újhagymával, pórékarikákkal, zöldpaprikával, hegyes erőssel, szóval ki mivel akarja, és szereti.

Csodás vacsora volt.

Köszönöm Limarának és Gizinek ezt a szuper receptet, de nagyon:-))))))

Mákos tészta.... Diós tészta....

A legegyszerűbb tésztaételek, de talán a legfinomabbak is.
Nem ismerek senkit aki ne szeretné.
A család inkább a mákosra szavaz, én meg egy kicsit jobban szeretem a diósat, ezért egyszerre készítem mindkettőt.
Kép a netről:

 Mákos tészta

20 dkg darált mák
cukor ízlés szerint
25 dkg széles metélt
1. ek. zsír
lekvárok

A mákot általában őrölve veszem, de ha netán mégsem, akkor a kávédarálón darálom meg, mert nincs mákdarálóm.
Összekeverem 1-3 ek. kristálycukorral.
Sós forrásban lévő vízben kifőzöm a tésztát, 7-8 perc alatt, leszűröm és forró zsírra borítom a serpenyőben, elkeverem és azonmód tálalom is, mindenki maga szórja meg az adagját annyi cukros mákkal, amennyivel csak szeretné.
Családtagjaim általában jó sokkal szokták, mert nagyon szeretik.

Mindig forró, olvasztott zsíron forgatom meg a kifőtt tésztát, mert Anyósom mondta mindig, ha jó ízű, finom főtt tésztát szeretnék akkor kizárólag zsírra szabad tenni.
Igaza volt, tényleg finomabb, a Dédiék is így csinálták, a Nagymamám is, viszont az Anyukám mindig olajon, igaz neki epebántalmai voltak, ő soha nem használt zsírt.
Volt alkalmam mindkettőt ízlelni, nagyon nagy különbség ugyan nincs, de a zsírral zamatosabb talán.

És akkor egy történet a mákutálatomról, ami mostanra megszűnt... mert ez nem mindig volt így, valaha, a régmúlt időkben, amikor a tv hőskora volt, azokban a kultikus időkben, amikor az egész ország ugyanazt látta és mindenki ott ült minden este a tv előtt, nos akkor láttam egy filmet vagy tévéjátékot, már nem tudom a címét sem, azt sem nagyon, hogy kik szerepeltek benne, talán a Szirtes Ádám, lehettem úgy 14-15 éves forma, valahol a magyar faluvidéken játszódott, valakit kerestek benne, föltúrták az egész falu összes házát, többek között a keresett ember legjobb barátjánál is kutakodtak, aki persze semmit nem tudott a keresett személyről, de a Horthy-féle kakastollas csendőrök / az egyik Csurka László volt, aki mindig tökéletes volt náci katonatisztnek, horthysta csendőrnek, szóval csupa negatív figurának/ úgy vallatták - mivel a faluban mindenki ismert mindenkit, ezek a csendőrök is a vallatandó illetőt -  tudták róla a mákos nudli a kedvence. Nosza főzettek egy hatalmas vájlingravalót és szó szerint beletömték. Az ember belehalt persze, de egy hős volt, mert nem vallott. Ez engem annyira megrázott, annyira beleéltem magam a történésekbe, hogy onnantól fogva semmilyen mákos ételt nem voltam hajlandó megenni, de még ránézni sem, ez a mákundor eltartott több, mint 20 évig, mire egyszer hajlandó lettem újra megkóstolni, gondolom akkorra kopott ki belőlem az undor  :-)

Bezzeg ma... jöhet minden formában.

Kép a netről:

Diós tészta
20 dkg dió darálva, mivel sok diónk terem, így én szoktam darálni
cukor ízlés szerint
25 dkg széles metélt
1 ek. zsír
lekvárok

Minden ugyanúgy történik, mint a mákosnál.

itt épp narancslekvárral.... de bármilyennel csodafinom, barack, meggy, eper, málna, szilva, hogy csak azokat soroljam amik nekem vannak, mivel nyaranta szorgalmasan befőzöm ezeket....

Kelkáposzta pirítva megint... most reggelire....

Szóval ez a 2.sz. verzió a pirított kelkáposztára.
Az 1.sz. verzió a múltkor volt, mint köret, most meg mint reggeli szerepel.
Seafalcon adta az ötletet, ő ajánlotta, mivel szintén nagy kelkáposzta rajongó.
És milyen jól tettem, hogy hallgattam rá, finom, kiadós, jó kis reggelit kanyarítottam a maradék, másik fél fej kelkáposztából.

Az eleje ugyanaz, mint két napja.....szalonnát sütöttem ki pörcre, majd következett egy kis köménymag, hagytam kicsit kipattogni, erre jött a vékony csíkokra metélt kel és jól lepirítottam, hagytam karamellizálódni, pici, só, pici bors rá, végül pedig 4 tojást enyhén elhabarva ráborítottam és épphogy összesütöttem, nem a teljes kiszáradásig, hanem csakúgy lágyra hagyva.
Friss, ropogós héjú, belül puha, selymes bélzetű gyökérkenyérrel ettük, majd én egy nagy bögre tejjel öblítettem le, mert imádom a tejet, a férjem meg egy pohár sörrel.
Kitűnő villásreggeli volt ma az ünnep reggelén.