Húsvét előtt vettem 3 fej újkáposztát, részben egyet salátának: isteni is volt a báránysült mellé, egy hatalmas tállal, harsogóan friss, nedvdús, ropogós, hagymásan, köményesen, ecetes-cukros lében....
részben pedig: mert paradicsomos káposztát szeretettem volna főzni a héten, mert ugyan mindig főzöm, télen-nyáron szeretjük a paradicsomos káposztát, de újkáposztával különösen....
De még így is maradt egy fej káposzta, azután, hogy a fentiek elkészültek, gondoltam, hogy ezt a maradékot lepirítom tésztához, mert a káposztás tészta is nagyon finom újkáposztából....
Igen ám, de amíg pirítgattam, addig szépen kóstolgattam is, mert én egy kóstolós háziasszony vagyok, a nyerstől a kész állagig sorban-sorban, nagyon finom sósan, zsírosan, borsosan, a nyers állagától a pirultig, végig nagyon finom, a lényeg, hogy ennyi maradt, amennyit a képen láttok, ehhez már nem érdemes tésztát kifőzni, magyarán szépen elkóstolgattam és még ezt a kis maradékot is meg fogom enni, most már így ahogy van "meleg salátaként", csak úgy.... magában.
Na ezért van az legtöbbször, hogy amikor elkészül az ebéd, én már pont akkor nem vagyok éhes, szinte mindig később ebédelek, vagy egyáltalán nem is, csak a család többi tagja.
Mára, meg egész hétre is, szépen bekáposztáztam.... de nagyon jólesett. Soha nem tudok ellenállni.
Paradicsomos káposzta is nagyon finom lett.... tudom, ezt sokan utálják, pedig egy nagyon egészséges főzelék, a nyáron eltett édes paradicsomlével különösen.... nekem nagy kedvencem.
Egész évben főzöm ugyanígy, csak az "öreg" fejekkel kicsit tovább puhára.
/Az "öreg" fejek leveleiből és a torzsáját szintén eszem menet közben nyersen/
Hozzávalók:
1/2 fejtől kicsit több újkáposzta csíkokra metélve, a többit közben nyersen elrágtam
1 db vöröshagyma szálasra vágva
1 l paradicsomlé /most az általam eltett, de jó a 100%-os paradicsom ivólé is/
só, köménymag : egész is és őrölt is, sok, azt szeretem, ha kiérződik finoman
cukor
olaj, liszt a rántáshoz
Egy közepes fazékban odateszem a felcsíkozott káposztát, vöröshagymát meg a fűszereket, jó sok köményt, mert én sokkal szeretem, sózom, felöntöm a paradicsomlével és még vízzel is kiegészítem, majd odateszem főni.
Amikor megpuhult a káposzta, ez egészen rövid idő, talán még félóra sincs /szétfőzni nem szabad, csak roppanósan puhára !!! pláne újkáposztánál !!!/, világos rántást készítek és besűrítem vele a főzeléket.
A legvégén kevés cukrot szórok hozzá, mert nekem ez édes főzelék, no nem nagyon, de édeskésnek kell lennie.
Te egy Rozsomák vagy!:-)) Hasonló kicsit, mint amikor a pasik nekiállnak vörösboros pöreszt vagy sörrel locsolt csülköt csinálni. Azoknak is jócskán ki kell bővíteni az adott mennyiséget, hogy jusson az ételhez is.
VálaszTörlésÉn is pont ilyen kóstolgatós vagyok :D ... csakis cukorral!!! attól harmonikus az íze :)
VálaszTörlésSzeretem, de valahogy mégis ritkán főzöm
VálaszTörlésAni tökéletes a meglátásod, valóban egy rozsomák vagyok, állandóan kóstolgatok, ha a férjem ezt olvasná - szerencsére nem - boldogan helyeselne, ez az ő véleménye is. Szokott ő is főzni, inkább bográcsban, meg grillsütést vállal egész nyáron, de mindent nekem kell konyhakészen a keze alá tenni, viszont ő nem kóstolgat semmit, hanem amikor kész, na akkor berámol, mert úgy amúgy igen jóétvágyú ő is:-))))
VálaszTörlésVicuska én a káposztás kockából mindig két tányérral eszem, az elsőt sósan-borsosan, a másodikat cukrosan, így szeretem. A paradicsomos káposztát meg csakis édesen, meg a töltöttpaprikát is, másképp számomra ehetetlen és elképzelhetetlen:-))))
Éva, ha igen akkor miért nem???? A család nem szereti???Az nagy visszatartó erő, bár az embernek saját magát is kell kényeztetnie, önmagának is kell kedveznie olykor:-)))))
Hát igen, szeretünk jókat enni! :D Anikó, érdekes, mert nem mindenki ért velem egyet ebben- de a töltött paprika cukormentesen számomra is ehetetlen és elképzelhetetlen :-))))
VálaszTörlésVicuska egyetértek veled, csakis úgy finom nekünk, persze mindenki úgy eszi ahogy akarja, tiszteletben tartjuk:-))))
VálaszTörlésMi sem tartozunk az utálók közé, nagyon szeretjük a paradicsomos káposztát, és édesen, a káposztás tésztát is, de ezt csak sósan, borsosan . Kóstolgatós nem vagyok, legfeljebb az ételkészítés vége felé, hogy megsült-e, megpuhult-e, elég-e a fűszerezés persze az én számíze szerint stb., de ez csak egy pici falat és kész.
VálaszTörlés