2014. július 23., szerda

Karfiol leves... túrófánk... karfiolrózsák sajtos besamelben sütve


Gyönyörű szép és hatalmas karfiolfejet sikerült vennem, rengeteg rózsája lett, amikor szétszedtem.
Na, egyszer lett belőle leves, jó tejszínesen.... krémesen finoman.

Karfiol leves tejszínesen
karfiolrózsák
1 sárgarépa karikázva
1 fehérrépa karikázva
zellerzöld
só, bors, 1 ek. vegeta
2 dl tejszín
1 ek. vaj, 1 ek. liszt, 1-2 dl tej a rántáshoz

Annyi vízben amennyi levest szeretnék odateszem a zöldségeket főni, sózom, borsozom, beleszórom a vegetát is és 10 perc alatt félpuhára főzöm, ekkor vajas rántással besűrítem és hozzáöntök még tejszínt is, jó sokat, mert ennek a levesnek krémesnek kell lennie.
Ez nem egy kis diétás lötty-leves.
Vajas rántás: vajon megpirítom a lisztet, amikor már színe van akkor felöntöm a hideg tejjel és elkeverem és azonnal a forrásban lévő leveshez öntöm, jól elkeverem és egyet rottyantok rajta.

Levesbetétnek vajas galuskát főzök bele, főleg, ha kevés a karfiolrózsa, ekkor a tojást egy tálban villával kissé felverem, elkeverem a vajjal, sózom, borsozom és annyi darát szórok hozzá, hogy inkább kemény, mint puha legyen és egyneművé kavarom, majd azonnal egy mokkáskanállal szaggatom is bele a fővő levesbe, még öt perc forrás és kész is.
Mi úgy szeretjük, ha kemény benne a galuska, rágható.
1 tojás
1-2 tk. vaj
só, bors
búzadara


... és másodiknak lett belőle egytál, sajtosan besamelesen megsütve... télen-nyáron nagy kedvenc...

Karfiolrózsák sajtos besamelben sütve
a karfiolfejecskéket tepsibe rendeztem, a túl nagyokat félbe vágtam és lapjával fektettem, aláöntöttem 1 dl tejet és jól megsóztam.

besamel mártás: az adag nagyságától függ a mennyiség
5-10 dkg vaj
5-10 dkg liszt
5 dl-1 l tej
20 dkg reszelt sajt minimum, de ha több az csak még jobb

A vajon megpirítom a lisztet, amikor színesedik már akkor felöntöm a hideg tejjel, sózom, borsozom és egyfolytában keverem, amíg besűrűsödik, így tökéletesen sima, krémesen sűrű lesz, ekkor hozzászórom a jó maroknyi sajtot, megvárom míg elolvad benne és már csorgatom is a karfiolrózsákra a tepsiben, lehetőleg mindegyikre bőven jusson, majd meghintem a maradék sajttal szintén egyenletesen.
170 fokos sütőben addig sül amíg ilyen szép színes lesz a teteje, ahogy a képen is látszik.
Ezzel a módszerrel roppanós marad a karfiol, amit én külön nagyon szeretek.

Aki tökéletesen puhára főve szereti az előtte egy kevés sós, vegetás vízben párolja puhára, csak akkor óvatosan kell leszűrni és áttenni a tepsibe, nehogy atomjaira essen szét.
A többi ugyanaz.




...Túrófánk mazsolásan, most édes tejföllel...
a recept az "ahogy eszik,úgy puffad" blogról kinézve, annyi változtatással, hogy én lágyabbra kevertem be a tésztát és kanállal szaggattam az olajba rögtön, mert melegem volt nagyon, de már annyira kívántam valami ilyet a sok hideg gyümölcsleves, üres tökfőzelék, meg rengeteg fagylalt után, hogy el sem mondhatom.
Valami fajsúlyosabbat.
De majd ha kint nagyon hideg, hó és jég lesz, akkor én is olyan szép lyukas karikákra szeretném formázni, mint Éva, de mire a fánk sütéséhez jutottam, olyan szinten szakadt a víz rólam, hogy ideges lettem már, na emiatt hagytam el a formázást.
El tudjátok képzelni azt a helyzetet, hogy törölközővel a nyakam körül főzök meg sütök, vörös arccal, víztől loncsos hajjal, hát elegem van, minden főzés után irány a tus, és még napjában többször és az átöltözés is.
Hiába lett picit hűvösebb, dunszt van a rengeteg víztől és nekem ugyanolyan meleg van, mintha 35 fok lenne.

Hozzávalók:
25 dkg túró
20-22 dkg rétesliszt
1 tojás
2-3 ek. cukor
vaníliás cukor
maréknyi mazsola
1 citrom reszelt héja
1 púpos tk. szódabikarbóna
1,5 dl-2 dl tejföl

Tálaláshoz: édes tejföl: 1-2 dl tejföl cukorral vagy vaníliás cukorral kikeverve

Mindent jól összekevertem egy tálban, ha több a tejföl és kevesebb a liszt akkor lágyabb a tészta és akkor kanállal lehet szaggatni az olajba, ha kevesebb a tejföl és több a liszt, akkor deszkára borítva nyújtható és tetszőleges méretre illetve formára szaggatható, nem kell pihentetni, azonnal süthető az olajban, aminek kellően forrónak kell lennie, de nem nagyon, ezt én úgy szoktam megállapítani, hogy egy fakanál nyelét az olajba dugom és amikor a nyél körül buborékozik, na akkor pont "fánksüthető" forróságú.
Gondolom sokan ismerik a túrófánk receptjét, nagyon fincsi fánkocska, mi is szeretjük nagyon.
Most elsőre édes tejföllel ettem, de később meg baracklekvárral toltam be a darabokat, egyszerűen abbahagyhatatlan.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése