Sóskafőzelék... főtt krumplival... tükörtojással

Szeretem mindenhogyan, főzeléknek, kicsit hígabban mártásnak, szósznak, levesnek.
Leginkább egy picit édesen szeretem mártásnak-szósznak, de ha levest készítek belőle akkor inkább sósan, akkor is teszek bele cukrot, de csak egy csipetet az ízkiegyenlítés miatt.
Készítem is gyakran.
Igaz csak én szeretem és eszem a családból, tehát magamnak készítem, a többieknek ilyenkor mást kell főznöm és valószínű ettől a kavalkádtól elfelejtkezem a szép képekről.
Nézzétek el a képeken az összevisszaságot, hogy összekevertem a főtt krumplival, de így szeretem, természetesen szépen kellett volna tálalnom, külön kupacban a főtt krumpli, külön a tükörtojás és melléjük a szósz.
Na majd legközelebb próbálom elegánsabb képekkel kicserélni ezeket.

1 kocka fagyasztott sóska, vagy tavasszal-nyáro kb. 30 dkg friss sóskalevél, leszárazva, alaposan megmosva
olaj
1-2 ek. liszt
1-2 dl tej
csipet só
1-3 ek. tejföl
2-3 ek. cukor

Ha fagyasztottal készítem akkor hagyom felengedni egy tálban, majd elkészítem a rántást és rádobom az olvadt sóskát, jól elkeverem, felengedem a tejjel, sózom és összefőzöm pár perc alatt sűrűre, végül tejföllel krémesre lazítom és cukrot szórok hozzá, mert én édesen szeretem.

Ha friss sóskalevéllel készül akkor először is leszárazom, majd többször, nagyon sokszor váltott hidegvízben jól átmosom.
/Még kezdő háziasszony koromban sajnos előfordult egyszer, hogy nem mostam át gondosan, elkészítettem majd evésnél derült ki, hogy ropog a föld a fogam alatt, természetesen azonnal kidobtam, mindenesetre ez jó lecke volt, mert azóta minden zöldséget, akár egészben, akár aprítva huszonötször mosok át, hogy még egyszer elő ne forduljon./
Olajat forrósítok, rádobom a tiszta, friss leveleket és állandóan kevergetve megvárom amíg összeesik és krémessé nem válik, ekkor meghintem a liszttel, még azzal is pirítom keveset és felengedem a tejjel.....
... innentől ugyanaz, mint a fagyasztottnál.

Üresen magában is nagyon szeretem, de a legjobban főtt krumplival és néha-néha egy tükörtojással.
Meg főtt hús mellé mártásként is.
Különösen tavasszal kívánom nagyon, a téli vitaminvesztés után jólesik az üde fanyarságával a szervezetemnek, de télen is szoktam készíteni és ilyenkor is, amikor jól benne vagyunk már a nyárban.
Egyszerűen szeretem.
Nem is értem azokat akik nem.