Nincs nap, hogy ne gondolnék rá, szó szerint értsd, hogy mióta elment 2005.november 22-én, azóta minden áldott nap valamilyen szinten az eszemben van, erre-arra mit mondana, mit szokott csinálni ekkor-akkor, mintha mindig velem lenne, ami időnként megnyugtat, időnként meg ráébreszt a nagyon fájó hiányára.
Az én Édesanyám most, október 28-án, 92 éves korában hagyott itt bennünket. Nagyon beteg volt, 2 évig napi 24 órában ápoltam, aztán szeptember 23-án stroke-ot kapott és kórházba kellett vinnem. 5 hétig volt benn, de megkaptam a Teremtőtől azt a kegyelmet, hogy az utolsó óráiban vele lehettem, foghattam a kezét, imádkozhattam mellette/érte, aztán csendesen meghalt. Azt hittem, az eltelt - nekem - hosszú idő alatt felkészültem erre, de nem...... nem lehet.
Édesapám halálának 35. évfordulója lesz holnapután és nincs nap, hogy ne jutna eszembe. (60 éves volt.)
A nővérem 26 éve halt meg, 43 éves korában.
Mindegyik úgy fáj, mintha a szívemet darabokban tépnék belőlem ki. Anyukám idős volt és beteg, tudom, hogy jobb neki, de mégis. Apukám és Ági pedig még élhetett volna.
Mártikám ismeretlenül is nagyon együttérzek veled, kijutott neked is, mert a 60 éves Édesapa és a 43 éves nővér halála borzasztó korai és váratlan lehetett. Édesanyád viszont nagyon szép kort ért meg, ez vigasztaljon kicsikét, mert így igaz, hogy nem lehet se felkészülni, sem elfogadni, sem beletörődni egyik szülőnk és testvérünk elvesztésébe sem. Ezek földolgozhatatlan ám de kikerülhetetlen események az életben. Sok-sok erőt és kedves visszaemlékezéseket kívánok neked szeretettel.
Anikó és Duende, Ti nem, ám én ismerlek Benneteket, nagyon sokszor benézek hozzátok és ötleteket "lopok" Tőletek.
Anikó, Neked már írtam, hogy nem szoktam kommentelni, de sütöttem-főztem a receptjeidből és akkor is megosztottam Veled pár gondolatot. Együttérző soraidat hálával telt szívvel olvastam. Most - mikor Anyukám temetése után készültem egy kis vendéglátásra - is szemezgettem a receptekből, a formába dermesztett franciasaláta nagyon ízlett a családnak, elmondtam, honnan van az ötlet. Ma az egyik nagy (22 éves ) unokámat várom délután, neki sütöttem meg "Nénje mézeslepényét", biztosan kedvére lesz.
Rólam még annyit: július 26-án születtem és az egyik kicsi, 3 éves unokám Anna.
Márti nagyon örülök és megtisztelve érzem magam, hogy szoktál a receptjeim közül válogatni, ezért érdemes írni a blogot többek között, túl azon, hogy ez nekem személyesen nagy élvezet is. Bármikor írj nyugodtan, szívesen veszem az észrevételeidet, akkor is, ha esetleg nem pozitívak, mert ilyen is előfordulhat, de ha ízlettek a receptjeim, akkor az nagyon nagy öröm és büszkeség nekem. Szóval akkor pont akkor születtél amikor a névnapom van, és a kisunokádé Annácskáé is, nálunk a családban is van több Anna, de Anikó csak én vagyok egyedül. Én egyébként július 17-én születtem a Rák jegyében, te viszont már Oroszlán vagy, ragyogó jegy. Remélem ízleni fog a nagy unokádnak a mézeslepény, nálunk nagy családi kedvenc, a napokban fogom én is újrasütni, nagyon szeretjük. Duendétől is /nála még szuperebb receptek vannak/, és tőlem is bátran válogass a jövőben is, mert nekünk ez a legnagyobb elismerés, mi köszönjük és írj bátran amikor csak kedved tartja, mindig szívesen veszem. A legjobbakat kívánom neked minden szempontból, jó egészséget, nagyon kellemes ünnepeket, sok finomságot a szerető családod körében :-))))
Egyre többször jut eszembe nekem is anyu... hiányzik, nagyon. Megértelek.
VálaszTörlésNincs nap, hogy ne gondolnék rá, szó szerint értsd, hogy mióta elment 2005.november 22-én, azóta minden áldott nap valamilyen szinten az eszemben van, erre-arra mit mondana, mit szokott csinálni ekkor-akkor, mintha mindig velem lenne, ami időnként megnyugtat, időnként meg ráébreszt a nagyon fájó hiányára.
TörlésAz én Édesanyám most, október 28-án, 92 éves korában hagyott itt bennünket. Nagyon beteg volt, 2 évig napi 24 órában ápoltam, aztán szeptember 23-án stroke-ot kapott és kórházba kellett vinnem. 5 hétig volt benn, de megkaptam a Teremtőtől azt a kegyelmet, hogy az utolsó óráiban vele lehettem, foghattam a kezét, imádkozhattam mellette/érte, aztán csendesen meghalt. Azt hittem, az eltelt - nekem - hosszú idő alatt felkészültem erre, de nem...... nem lehet.
VálaszTörlésÉdesapám halálának 35. évfordulója lesz holnapután és nincs nap, hogy ne jutna eszembe. (60 éves volt.)
A nővérem 26 éve halt meg, 43 éves korában.
Mindegyik úgy fáj, mintha a szívemet darabokban tépnék belőlem ki. Anyukám idős volt és beteg, tudom, hogy jobb neki, de mégis. Apukám és Ági pedig még élhetett volna.
Nagyon megértelek Anikó.
Ölellek.
Pontosan így.
VálaszTörlésDuende :-)
TörlésMártikám ismeretlenül is nagyon együttérzek veled, kijutott neked is, mert a 60 éves Édesapa és a 43 éves nővér halála borzasztó korai és váratlan lehetett.
VálaszTörlésÉdesanyád viszont nagyon szép kort ért meg, ez vigasztaljon kicsikét, mert így igaz, hogy nem lehet se felkészülni, sem elfogadni, sem beletörődni egyik szülőnk és testvérünk elvesztésébe sem. Ezek földolgozhatatlan ám de kikerülhetetlen események az életben.
Sok-sok erőt és kedves visszaemlékezéseket kívánok neked szeretettel.
Anikó és Duende, Ti nem, ám én ismerlek Benneteket, nagyon sokszor benézek hozzátok és ötleteket "lopok" Tőletek.
TörlésAnikó, Neked már írtam, hogy nem szoktam kommentelni, de sütöttem-főztem a receptjeidből és akkor is megosztottam Veled pár gondolatot. Együttérző soraidat hálával telt szívvel olvastam.
Most - mikor Anyukám temetése után készültem egy kis vendéglátásra - is szemezgettem a receptekből, a formába dermesztett franciasaláta nagyon ízlett a családnak, elmondtam, honnan van az ötlet. Ma az egyik nagy (22 éves ) unokámat várom délután, neki sütöttem meg "Nénje mézeslepényét", biztosan kedvére lesz.
Rólam még annyit: július 26-án születtem és az egyik kicsi, 3 éves unokám Anna.
Köszönök mindent!
Márti nagyon örülök és megtisztelve érzem magam, hogy szoktál a receptjeim közül válogatni, ezért érdemes írni a blogot többek között, túl azon, hogy ez nekem személyesen nagy élvezet is.
TörlésBármikor írj nyugodtan, szívesen veszem az észrevételeidet, akkor is, ha esetleg nem pozitívak, mert ilyen is előfordulhat, de ha ízlettek a receptjeim, akkor az nagyon nagy öröm és büszkeség nekem.
Szóval akkor pont akkor születtél amikor a névnapom van, és a kisunokádé Annácskáé is, nálunk a családban is van több Anna, de Anikó csak én vagyok egyedül. Én egyébként július 17-én születtem a Rák jegyében, te viszont már Oroszlán vagy, ragyogó jegy.
Remélem ízleni fog a nagy unokádnak a mézeslepény, nálunk nagy családi kedvenc, a napokban fogom én is újrasütni, nagyon szeretjük.
Duendétől is /nála még szuperebb receptek vannak/, és tőlem is bátran válogass a jövőben is, mert nekünk ez a legnagyobb elismerés, mi köszönjük és írj bátran amikor csak kedved tartja, mindig szívesen veszem.
A legjobbakat kívánom neked minden szempontból, jó egészséget, nagyon kellemes ünnepeket, sok finomságot a szerető családod körében :-))))