Szaftos, fokhagymás, paprikás sertéstarja...

Jön a gyerekem, lobogtatva hozza ezt a receptet, hogy feltétlenül csináljuk meg, mert már első olvasatra is nagyon jónak tűnik, nagyon be volt lelkesedve, és nemhiába az én gyerekem, ismer egy kicsit, no meg hasonló az ízvilágunk is... valóban, nálam minden jöhet ami sertéstarja, paprikás, fokhagymás, sűrű szaftos... ráadásul egyszerű, semmi faxni... rögtön ez volt a vasárnapi ebédünk...
itt találta a neten

Hozzávalók:

sertéstarjaszeletek 2-3 db/fő  /hiába, nagy étkűek vagyunk :-)/

1 nagy fej fokhagyma, a gerezdek apróra vágva

2 ek. zsír

2 ek. pirospaprika

2-3 ek. liszt

só, őrölt bors

A tarjaszeleteket kicsit kiklopfoltam és jól megsóztam, majd lisztben megforgattam mindkét oldalukat.

Egy nagy serpenyőben megolvasztottam a zsírt, amikor forró lett a hússzeletek mindkét oldalát pirosra sütöttem hirtelen, természetesen több részletben és egy tálba kiszedtem.

Amíg a húsok sültek addig megpucoltam és felaprítottam apró darabokra - fontos, hogy apróra ! tehát nem lapkára és nem áttörve - a töméntelen fokhagymagerezdet és ahogy a húsok elkészültek úgy minden szeletet bőven megszórtam a fokhagymával és meghintettem pirospaprikával, majd a tálban egymásra rétegeztem.

A visszamaradt zsíron megfuttattam a megmaradt fokhagymadarabkákat, sóztam-borsoztam és meghintettem 2 ek. liszttel, kicsit átpirítottam majd felöntöttem 2 dl vízzel és felforraltam.

Ide raktam vissza az összes hússzeletet részben egymás mellé, részben egymásra, megrázogattam a serpenyőt, lefedve vajpuhára pároltam az egészet.

Tény, hogyha sok a hús, akkor nagyon nagy serpenyőre van szükség, ráadásul rápasszoló fedő is kell, szerencsére nekem van egy ilyen hatalmas serpenyőm, szinte soha semmire nem használom, pont mert túl nagy, de most nagyon jól jött. Fedő pedig a kocsonyafőző nagy fazekam fedője épp passzolt rá.

Egy órát rotyogtattam kis lángon.

A végére a hús szétomlik a szájban és egy olyan selymes, sűrű, elképesztően ízes szaftban tocsog, hogy mennyei élvezetben részesül az elfogyasztója.

Köretnek sóba-vízbe főtt krumpli illik hozzá és mi most ecetes, csípős almapaprikával ettük, de bármilyen salátával tökéletes.

Csak úgy faltuk :-)

Tényleg hihetetlenül finom, tessék, ki lehet próbálni :-)

Már van a receptjeim között egy paprikás, lecsós sertéstarjám itt,  és egy hagymás karajom, amik szintén nagyon fincsi receptek, jó szaftosak.

Ha lenne egy útmenti kisvendéglőm ez lenne az egyik sztárfogás a rántott hús/csirke, a különféle pörköltek, húslevesek, töltött idényételek, egy-két idényfőzelék mellett, ugyanis meggyőződésem, hogy nem kell száz fogás egy étlapra, csak pár, de az nagyon minőségi, itthon termesztett, tenyésztett, és nagyon finom legyen. 

Semmi extra, csak abszolút magyaros, nekem ugyanis a magyar konyha a gyöngém és meggyőződésem, hogy nincs ember ebben az országban aki ne szeretné, ne enné szívesen ezeket az ételeket :-)

... itt még pont az egyórás rotyogtatás előtt...