2016. július 4., hétfő

Júliusi délelőtt...



Adamis Anna: 
Arcodat őrzi
Arcodat őrzi az arcom
Kezedet őrzi kezem
Léptedet őrzi a léptem
Szemedet őrzi a szemem.
Lélegzeted a lélegzetem.

Más értelme van minden szónak,
Más jelentést hord minden hang.
Más vagyok én is, mint aki voltam,
Más, mióta nem vagy nekem.
Másképp üt a szív és az óra,
Másképp zeng egy húr, hogyha zeng.
Más a válaszom és a kérdés,
Más, mióta másnak szól.
Tegnap még más szemmel néztem,
Egyszerű volt, ami volt,
Most életem foltokban áll.
Arcodat arcomban hordom,
Titkodat hang nélkül mondom,
Léted a semmiben oldom szét.
Arcodat őrzi az arcom
Kezedet őrzi kezem
Léptedet őrzi a léptem
Szemedet őrzi a szemem.
Lélegzeted a lélegzetem.


2 megjegyzés:

  1. Megríkatott ez a vers. Gyönyörű és nagyon fájó, mint az egyedül maradt szív.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szép életből merített ez a vers! Kedves Anikó fájdalmad feldolgozásához kívánok sok erőt !

    VálaszTörlés