2017. június 1., csütörtök

... és akkor még egy reggeli...

Egy nagyon finom, nagyon megosztó sajtféleség: a pálpusztai sajt, vajas pirítóson, vajretekkel és hideg tejjel.
Aki szereti az nagyon, aki nem szereti az nagyon nem.
Én nagyon szeretem, sokáig, évtizedekig nem ettem, mert a férjem ki nem állhatta, amikor nem volt otthon akkor nagy titokban és cinkosan Dédi papával ettük, neki nem mondtuk el.
Aztán Dédi papáék halála után feledésbe merüt.
Sajnos, ma már nem kell trükköznöm, titkolóznom, most már megint ehetem kedvemre.
Pedig lemondanék róla, ha...




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése