Almás diós kevert sütemény

 Almás-diós kevert
4 db alma reszelve
20 dkg cukor
1 tojás
1 tk. őrölt fahéj
egy marék mazsola
15 dkg süteményliszt
1 sütőpor
10 dkg őrölt dió
1 tk. nescafé

/itt az oldalára állítva látható, hogy mennyire ciki a máz rajta/

Két tálban külön-külön kimértem és vagyítettem a nedveseket és a szárazakat, majd összedolgoztam az egészet egyneművé, 20x30-as vajazott-lisztezett tepsibe simítottam és 200 fokon megsütöttem kb.30-35 perc alatt, a végén túpróbával ellenőriztem.
Csokimázat szerettem volna a tetejére, csak nem mértem ki itt a hozzávalókat, hanem csak úgy szemre... és kevés lett, sokkal több kellett volna, hogy befedje a süti tetejét, pedig ott volt a szemem előtt az adag.
Máz a tetejére: szóval így kellett volna, ahogy leírtam itt alább:
10 dkg porcukrot 2 ek vízzel felfőzni olvadásig, hozzákeverni 2 dkg kakaóport, összefőzni ezzel is, majd 1 ek vajjal fényesíteni.
Ráönteni a tészta tetejére és kidermeszteni... na így kellett volna, helyette ilyen lett, mint fent... az enyém itt és most, nos kevés lett.
Viszont eszméletlenül finom, máz ide vagy oda, magában is, baracklekvárral is.
Fogom ezt még sütni rendes mázzal a tetején.

 Csini a napsütésben mosakszik és szundít
/A függöny alja jól látszik mennyire viseltes, a büdös kis disznó ott szokott csimpaszkodva hintázni rajta, amikor olyan kedve van./