Zöldspárga leves... karalábés, csipetkés, tejszínes

 Az egyik kedvenc levesem, egészen biztos vagyok benne, hogy a spárgában van valami olyan ásványi anyag, ami bennem nincs ilyenkor tavasszal, mert csak ez lehet az oka, hogy ennyire szeretem, tányérszámra eszem, nyakló nélkül. De csak így darabosan, ahogy a képeken is látszik.
Soha nem eszem semmit krémlevesként, így ezt sem, nevessetek ki, de engem fullaszt  a krémleves kanalazása, félrenyelek, ez biztos valami fóbia a gyermekkoromból, de tényleg nem tudom megenni kanállal a krémleveseket... még levescsészéből inni hagyján, de kanalazni... azt nem.
Ilyen hülyeségeim vannak.
Az egész csomag spárgának a fele ment a kacsamelles rizottóhoz, és a másik fele meg ide a leveshez 2 db karalábéval együtt, ugyanis egy spárgacsomagban rengeteg spárgasíp van.

Spárgaleves... Zöldspárga és karalábé csipetkével tejszínesen
Hozzávalók:
1 adag zöldspárgának a fele, azt is 3 részre darabolva : fejre, szárra, talpra.
2 db karalábé kockázva
1 csokor petrezselyemzöld
só, őrölt bors, 1 ek vegeta
rántáshoz : vaj, liszt
habtejszín
Csipetke : 1 tojás, liszt amennyit felvesz

Legelőször is elkészítettem az apró csipetkét, hagytam egy tálcán száradni, majd jó alaposan megmostam a spárgát, a talprészt lepattintottam, majd abból 4 zöldségleves kockával és vízzel alaplét készítettem részben a rizottóhoz, részben a leveshez, a fejet is elválasztottam a szártól, mert a spárgafej annyira zsenge, hogy azt nem is kell főzni szinte. A fejecskéket félretettem egy tálkában.
Amikor az alaplé elkészült leszűrtem, a talprészt kidobtam, mert az esetleg fás lehet.
A két karalábét is pucoltam, kockáztam, és a spárgaszárral együtt hideg vízbe áztattam, nagyon passzolnak egymáshoz ízben is, színben is.

Egy leveses fazékban készítettem egy vajas rántást, majd felöntöttem az alaplével, majd beletettem a spárgaszárakat és a karalábét, felforraltam, ment hozzá a csipetke, kb. öt percig főztem és felöntöttem jó sok zsíros habtejszínnel és hozzászórtam a spárgafejeket is ... összeforraltam és elzártam a lángot, lefedtem és úgy hagytam 20 percig.
Mennyei finom egy leves, rengeteget tudok enni belőle.

/Én soha nem használom a "főzőtejszínnek" nevezett kémiai terméket, mert az soha nem látott sem tehenet, sem tejet, tehát nem tejszín, hanem laboratóriumban előállított mű valami. 
Mint ahogy tejföl helyett sem a "frissfölnek" nevezett lisztes borzalmat/