Idei, zsenge zöldborsóleves

1 kg zsenge zöldborsó

1 cs. idei vegyes új zöldség

1 db zsenge karalábé

1 szál idei zeller, a zöldjével

2 fej vöröshagyma, egészben

1 zöldpaprika, 1 paradicsom

2-3 gerezd fokhagyma

1 adag régi vegyes zöldség is

só, bors, pirospaprika

1 tk. cukor

olaj, kevés liszt

2 tojás, búzadara, liszt, pici vaj a levesbetéthez

Mire mindent megtisztítottam, megpucoltam, feldaraboltam, előkészítettem, hááát megőszültem. Legalább volt egy óra, ha nem több. És mindez egy fazék levesért.

Imádom a zöldségeket, de iszonyú sok idő az előkészítésük, a pucolásuk.

Elhatároztuk, hogy új rendszert viszünk az étkezésünkbe, hétfőtől-szombatig szigorúan húsmentesen étkezünk, csak a hétvégén lesz húsos étel. 
Igy volt ez a gyerekkorunkban is, szerintem sokkal egészségesebb is.

Hátha kivédjük a már most jelentkezgető ízületi fájásokat, amit mindig a frontokra fogunk, pedig a rendszeres húsevés is ludas a dologban. Meglátjuk. 
A férjem, mint afféle hipochonder, máris úgy érzi, a térde nem fáj annyira, amikor hajlítgatja - istenem, egy hét sem telt még el.....férfiak. Neki legyen igaza.

Kevés olajat forrósítottam és a régi zöldségeket megdinszteltem rajta, majd  meghintettem kevés liszttel, és pirospaprikával és felöntöttem annyi vízzel, amennyi levest szeretnék. Hozzáadtam a vöröshagymákat egészben, a zöldpaprikát, paradicsomot /a végén ezeket kidobom/, a fokhagyma gerezdeket, sóztam, borsoztam és 1 tk. cukrot is szórtam rá.
Ezt otthon így láttam, mindig dobtak a zöldborsólevesbe 1-2 kockacukrot. Télen is amikor fagyasztottból főzték.
Hagyom főni negyed óráig.

Addig 2 tojást sóval, pici puha vajjal, 1-2 ek. búzadarával és 1-2 ek. liszttel kikeverek, nem nagyon csak úgy nagyjából, majd ha megfőttek, belül kicsit keménynek kell lenniük, így szeretjük.

Az idei zsenge zöldségeket csak az utolsó 15 percre rakom bele. A borsó mellett pár darab zsenge héját is mindig belefőzöm ilyenkor az íze miatt, de meg is eszem.
Akkor már a galuskákat is beleszaggatom a levesbe egy kiskanállal. Együtt, egyszerre fognak megfőni.

Csodás finom, igazi nyári ízek.

Gyermekkoromban, nyaranta, zöldborsószezonban, minden nap ez a leves volt, vagy palacsintával, vagy rétessel, vagy gyümölcsös piskótával, vagy pitével, vagy barackos /epres/ gombóccal, vagy diós tésztával, vagy tejberizzsel, rizskoch-al.

Mikor, mi érett éppen a kertben, vagy mihez volt kedve nagyikámnak. 
Fáradhatatlannak látszott az én gyerekszemeimnek. Pedig biztos nem így volt.

Uzsonnára meg, nagy karéj zsíroskenyeret kaptunk kovászos uborkával, ami mindig ott kovászolódott a veranda oldalánál, a tűző napon. Vagy nyári savanykás rétesalmát, hogy azzal is milyen csodafinom volt a zsíroskenyér, elmondhatatlan.

 borsókép a netről
zöldségkép az enyém