A sokadik...
Mindig csodálkoztam, szegény Anyám, hogy bírt kihordani és világra hozni ilyen időjárásnál.
Ugyanis, mindig iszonyú kánikula van ilyenkor, akkor régen is az volt.
Lehet előtte-utána rossz idő, de a születésnapom táján mindig hőség van.
Viszont jó hónap a július, mivel a piacok tele vannak zöldséggel, gyümölccsel, bőven terem minden.
Csak ez a forróság ne lenne.
Ma hajnalban 4-kor keltem, nem tudtam aludni. Kiültem a teraszra, olyan jó csönd volt, lassan világosodott, kelt fel a nap a fák mögött, a madarak is ébredeztek, megkezdték a csivitelést.
Ilyenkor még kellemes a hőmérséklet.
Szeretek ilyenkor hátul a kertben, mezítláb a harmatos fűben bóklászni, csodásan kellemes és csöndes minden, csak a madarak trillázzák az ébresztőjüket....
Szerencsére a családom ezen a jeles napomon nem enged sütni, mindig cukrászdában veszik a tortámat /Daubner/, pogácsákat /szintén ott/, csak az ebédet készítem el, azt is egyszerűen, és mindig könnyű ételeket, mert nem lehet ilyenkor a konyhában sürgölődni.
Tiramisu tortát hoztak most, nagyon finom, könnyű, friss volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése