2010. november 27., szombat

Aszalt gyümölcsös csokoládés süti




Ez egy egyszerű kevert sütemény, de annál finomabb, különösen fagylalttal.
Mirelle Konyhájáról vettem a receptet, mert minden van benne, amit szeretek.
Csoki, aszalt gyümölcs és egyszerű megcsinálni is. Akár karácsonyra is.




1. tál
10 dkg vaj
10 dkg étcsoki /én Bocit használtam/
10 dkg barnacukor
1 ek. vaníliacukor /saját készítésű/
rum
A vajat, csokit és cukrot gőz fölött összeolvasztottam, majd hagytam kicsit hűlni és ezután belekevertem a vaniliáscukrot és a loccsintás rumot.

2. tál
15 dkg liszt
1,5 ek. kakaópor-nekem Holland volt, mint pár napja megtudtam a Holland kakaót valami lúgosító eljárással kezelik és ennek hatására nem emelkedik meg a sütemény, ahogy kell. Na bumm, ez van. Igy is finom lett. De azért fogok itthon tartani másmilyen kakaót is, pl. a szerencsi cicával elégedett voltam/vagyok.
1/2 tasak sütőpor, ez Mirelle-nél nem szerepelt, Ő is panaszkodik a blogján a lapos sütire, gondoltam, na majd ez megemeli, tévedtem.
1 tk. mézeskalács fűszerkeverék
Ezeket mind összeszitáltam.

3. tál
10 dkg mazsola
10 dkg aszalt meggy
10 dkg aszalt szilva
10 dkg aszalt sárgabarack
Ezeket apróra vágtam és összekevertem




Összeállítás:
2 egész tojást egy keverőtálban kicsit elhabartam, majd az összes hozzávalót, tehát a csokis masszát, a lisztes keveréket és az aszalt gyümölcsöket hozzákevertem.
Jól összedolgoztam egyneművé.

Egy kerek sütőformát kipapíroztam és beletöltöttem a masszát.
Előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt sült meg, de figyelni kell, tűpróba!
Ez is lapos lett, tehát mégis a kakaópor lenne a ludas ?

Tálaláskor karamellszósszal - most a Culinarisból való késztermék, de nagyon finom - öntöttem le és most dió fagylaltból gombócokat kanyarítottam mellé.
Még tökéletes hozzá a vanília, csokoládé, és természetesen a karamellfagylalt is nagyon.
Ha házilag készítenénk a karamellt akkor:
0,5 l tej
25 dkg cukor
keverékét lassú tűzön időnként megkeverve, majd ahogy sűrűsödik és karamellesedik a színe, akkor már állandóan keverve  /hogy oda ne kapjon/ addig kevergetjük amíg el nem éri az általunk szeretett karamell-színt, ekkor levesszük a tűzről és belekeverünk 2-3 dkg vajat és teljesen eldolgozzuk benne, végül egy csinos kiskancsóba áttöltjük, amiben szépen tudjuk szervírozni.
Még egy módja a karamellszósz készítésének: 20-30 dkg cukrot karamellizálunk egy nyeles lábasban, amikor már szép borostyánosan sötét a színe akkor 2-3 dl folyékony és zsíros habtejszínnel felöntjük, de csak nagyon vékonyan csorgatva, ugyanis fröcskölni fog, szóval csak nagyon óvatosan, majd gyors mozdulatokkal kavarjuk simára és sűrűsödésig. Ennyi.
Szép kis kínáló kancsóba töltsük át, majd mindenki sütijére bőven csorgatunk.
Bármelyiket választhatjuk egyként csodás finom lesz a sütink.


Tejfölös pogácsa 2.





Már egyszer sütöttem tejfölös pogit, de az zsírral készült, kicsit más arányokkal,
most viszont Ch.Vikinél láttam a Házias Konyhán, gondoltam ezt is kipróbálom.
Érdemes volt nekiállni, nagyon finom lett, és tényleg annyira egyszerű, és gyorsan kész lett, semmi faxni.

5-6 dl tejföl
1,5 ek.só
3 tojássárgája
25 dkg puha vaj, kis kockákra darabolva
1 kg liszt
2 tasak porélesztő
3 tk.cukor

Tetejére: lekenéshez a tojásfehérje
Szórásra: köménymag

A fenti sorrend szerint bepakoltam mindent a gépbe, és az megdagasztotta és kelesztette 1,5 óra alatt.
Utána lisztezett deszkán kinyújtottam ujjnyi vastagra és kiszaggattam, tepsire raktam, fél órát pihentettem, majd lekentem és megszórtam köménnyel és forró sütőben pirosra sütöttem. Ez tepsinként 20 perc.
Lett egy rakománnyal, nagyon kiadós és finom.
Előnye, nem kell hajtogatni, várni.
Bármivel meg lehet szórni, gondolkodtam a reszelt sajton is, csak nem volt kedvem reszelni.
Kitűnő vendégváró





Megjött a tél !




Erre a látványra ébredtünk ma reggel.
Gyönyörű.


A kert csodaszép lett egy éjszaka alatt.









Pár napja még a novemberi meleg napsütésben fényképeztem ezeket a bokrokat, fákat...


... és a kis ibolyákat.




2010. november 26., péntek

Kocsonya




Ha valamiért, akkor ezért várom a hideg időt, hogy főzhessek kocsonyát, amit nagyon szeretünk.
Négy nagyméretű edényem van, amit négy különböző étel főzéséhez vettem és mindegyiket csak arra használom.
Van egy 15 literes fazekam, ami csak kocsonyafőzésre van, van egy 10 literes lábasom, ami csak töltött káposzta ill. egyéb káposztás ételek főzésére van, és van egy 10 literes fazekam, amiben csak húsleves fő. Ja, és van még egy 15 literes nagy lábasom, amiben a nyári lekvár/kompót főzések történnek, majdnem elfelejtettem.
Természetesen vannak egyéb főző alakalmatosságaim is,  bármilyen más ételhez, sőt húslevest szoktam kisebb fazékban is készíteni, amikor csak két főre főzök. De ha összejön a család, mindig előkerülnek ezek a nagyok, mert olyankor kell a mennyiséghez.
Kocsonyát nem is lehet keveset főzni, kell annyi, hogy 2-3-szor tudjunk enni belőle.
Az egyszerű paraszti változatát főzöm, nincs benne más csak köröm, első csülök, és sovány hús, ami általában fél kg sertéscomb, és bőr /amit a főzés után kidobok/ és a fűszerek.
Néha egy kis füstölt hús is, de az nem mindig, ha van jó, ha nincs úgyis jó a kocsonya.
Dédipapa tanította meg nekem a kocsonyafőzés titkait.
Minimum 4-5 órát főzöm, egészen kis lángon, éppen csak zizereg, hogy a csont könnyen kijöjjön és eddig még mindig megaludt a leve, ugyanis soha nem  használok zselatint. Igaz, nem az a kemény állagú, amit szinte kockára vágva lehet szelni, hanem az a "miskolci" szerű, kicsit rezgős, amikor esszük, mintha gyöngyök lennének benne, lágyabb állagú, de nem folyós. Nagyon finom.
Egyszerűen élek-halok a kocsonyáért.



Nagy adag  4-6 főre
4-5 sertésköröm, hosszában kettéhasítva
50 dkg sovány sertéscomb
1 db sertéscsülök - ez nem mindig szerepel, ha igen csak a belső sovány húsa miatt kerül tányérba
1 db füstölt csülök vagy kis darab füstölt sonka, bármilyen jó - ez sem mindig kerül bele, ugyanis enélkül is finom
1 tekercs bőr
4-5 vöröshagyma, közepes nagyságú, héjastól
2 fej fokhagyma, ha apró szemű, akkor 3 fej, szintén héjastól, gerezdekre bontva
1 db hegyes erős paprika
1 maréknyi egész bors
2 ek só
1-2 tk. "erős-pista" paprikakrém, tálaláskor a tányérok aljába, vagy ha oda nem teszek, akkor a kocsonya tetejét szoktam megkenni vele fogyasztás előtt

A körmöket nagyon megtisztogatom, akármilyen szépek és tiszták, akkor is,  többször váltott vízben átmosom. Először a bőrtekercset rakom a fazék aljába, meg a csülköt és erre jönnek a körmök a csontos felükkel lefelé, szépen sorban elhelyezem a fazék aljába, majd végül a sovány húst rakom rájuk, annyi hideg vízzel engedem fel, hogy bőven ellepje. 
A hagymák legkülső héját leszedem, de a többi héj rajtamarad, a fokhagymagerezdeknél ugyanígy, és jól átmosom mindegyiket, majd mennek a húsra.
A hegyes erős paprika is.
Rászórom a borsot, sót. 
Felforralom, van hogy leszedem a habját, de van, hogy nem, mindenképp szép leve lesz.
Forrástól számítva főzöm min.4-5 órát, de nagyon kicsi lángon, éppen csak zizeregjen a teteje. 
Ettől lesz szép tiszta a leve.
Most nem tettem bele sem nyers csülköt, sem pedig füstölt húst, úgy vagyok vele, néha úgy főzöm, néha pedig így. A csülöknél csak a belső sovány húst esszük meg, de a levének jót tesz a bőre, a zsírossága, ha belefő. A füstölt hús finommá, ízesebbé és színesebbé teszi a levet, de anélkül is kocsonya a kocsonya.
Ha van benne jó, ha nincs, nélküle is finom.
Ha letelik az 4-5 óra, elzárom és leszűröm a levét egy másik fazékba, félreteszem.
Kikészítem a tányérokat, amibe majd a húst szétosztom, először is kidobálom a felesleges dolgokat, a hagymákat - a forró főtt fokhagymát nem, mert nagyon szeretem megenni akkor mindjárt rakodás közben - a bőröket, a kövér zsíros csülökrészeket és elkezdem kicsontozni a körmöket, ami nem okoz problémát, mivel maguktól kicsusszannak, olyan puha lett. 
Minden tányérra teszek a bőrős körmökből mégpedig úgy, hogy bőrrel lefelé, erre jön bőven a főtt sovány húsból. Azért kell bőrrel lefelé, mert ha a bőrt nem borítja be a lé, akkor megkeményedik és már nem jó úgy enni.
A félretett lé eddigre meghűlt kissé, ilyenkor egy merőkanállal lemeregetem a zsírt a tetejéről, ilyenkor ezt nagyon könnyű megcsinálni és nem lesz körben zsírkarima a tányéron, az úgy nem szép, sőt kicsit gusztustalan látvány is.
Mindegyik tányér húsra óvatosan rámeregetem a levet.
Nem árt tiszta, hűvös helyre tenni a tányérokat, ahol szépen lehűlnek és megdermednek.
Másnap reggel pedig lehet jóízűen falatozni belőle friss puha kenyérrel, citromos vagy boros teával.
Most is, száz év kocsonyafőzés után is izgatottan ébredek hajnalban, na vajon milyen lett és alig várom, hogy kóstolhassam.

Van aki citromlével ízesítetten eszi, például a férjem így szereti.
Van aki vékonyra szelt vörös vagy lilahagymát eszik mellé jól megsózva kissé meglocsolva ecettel, savanykásan.
Van aki pici pirospaprikát szór a tetejére, Dédipapa ette úgy valamikor és újabban ma már én is.
Amikor fiatal házas voltam és az első vagy második kocsonyámból evett, közölte velem: 
Lánka /mert így hívott mindig/, megtanultál főzni. Büszke voltam a dicséretétől.
Tőle tanultam meg így főzni, no meg Dédimamától is, meg visszaemlékeztem, hogy a nagymamám és a szüleim mit hogyan készítettek és persze folyton kérdezgettem őket, mert szerencsére még mindenkim élt jó pár évig.
Dédipapa míg ereje teljében volt, egészen nyolcvanegynehány éves koráig mindig ő főzte a családnak a kocsonyát, így tudtam megtanulni, mert néztem, figyeltem, amikor élete utolsó 7 évét együtt, egy lakásban töltöttük, együtt laktunk velük és én még jószerivel semmit nem tudtam a konyhai ügyekről, a citromos teán kívül.
Haláláig Lánka maradtam neki, kétgyermekes családanyaként is. 
Soha nem szólított a keresztnevemen, csak így Lánka.
A nyolcvanas évek elején halt meg, közel kilencven évesként, jó ember volt, nagyon szerettem.



A kész kocsonyás tányérokat fóliával szoktam bevonni külön-külön és a hűtőben tárolom vagy ha ott nincs hely akkor a hideg garázsban, vagy a teraszon a konyhaablak párkányán a következő fogyasztásig. Kint csak akkor ha kutyahideg van és röpködnek a mínuszok.
2-3 nap alatt az összes tányérral elfogy.


2010. november 24., szerda

Az utolsó őszi képek




Szívmelengető képek a kis ibolyákról, ahogy a novemberi napsütésben kivirágoztak, kidugták kis fejüket az avar alól, és micsoda illatuk van. Szerencsénkre az egész kert tele van velük, tavasszal is és most ősszel is.


Azt hiszem ezek az utolsó őszi, napsütéses, derűs képek a kertről. Egyre hidegebb van, egyre feketébb felhők vonulnak az égen, hideg szélrohamok hajlítgatják a fákat, hétvégétől jósolják a havazást, jön az ónos eső, a köd. A télnek is megvan a maga szépsége, de azért nem bánom majd, ha jön a tavasz.


A járókövek között megtelepedett  moha, bársonyosan zöldell a kövek között.


A rózsabokrokon a csipkebogyó, messzire piroslik, jó elesége lesz a madaraknak, ha a hó már mindent eltakar.


Még nyáriasan zöld a fű, nemsokára megfagy, deres, jeges, havas lesz.



Ez pedig a téli ajtódíszem, nekem tetszik.


Töltött káposzta....a téli



Egyszerűen imááádom, ősztől-tavaszig rendszeresen főzöm.
Nem lehet betelni vele.
Egyszer valaki humorkodásból azt mondta a töltött káposztáról, hogy az egy vitaminbomba, hogy nem ismer ennél egészségesebb ételt, utána egy pohár bort inni és rögtön rendben van minden, kerek a világ.
Igaza volt, ez pontosan így van.
Kiadós és finom egy étel, annyi szent.
Az én receptem a teljesen egyszerű variáció, mert persze a tölteléket lehet káposztalevelekbe is göngyölni /szoktam is néha/, szoktam a főzés végén vékonyan berántani, készítem én mindenhogyan, minden formájában, mert nagyon finom, de legtöbbször ezt az egyszerű húsgombócos változatot készítem és sűrítés nélkül. Ilyenkor, ha nem rántom a benne lévő gersli adja a sűrítését.


Szívből ajánlom mindenkinek elkészítésre.


Hozzávalók:
2 kg vecsési savanyú káposzta
10 db savanyított levél /ezt nem mindig veszem/
1 csík sima vagy füstölt oldalas, kétujjnyi darabokra vágva
1 db füstölt csülök /amit fűszeres -egész bors, babér, maréknyi fokhagyma- vízben és kuktában előfőzöm/
2-4 malacköröm félbehasítva /ez nem mindig kapható, de ha igen akkor feltétlenül megy bele/
1,5 kg darálthús, legjobb a sertéslapocka
2 tojás
15-20 dkg füstölt kenyérszalonna
15 dkg kolozsvári szalonna
1-2 ek. sertészsír
4-5 db közepes vöröshagyma
1 fej fokhagyma
2 db zöldpaprika /csak ősszel kerül bele, amíg van friss/
1 db hegyes erős paprika kötelezően
2 db paradicsom /ez csak ősszel szokott belekerülni, amíg van friss/
kb.2 dl kukoricadara vagy 2 marék rizs, vagy 1 jó marék gersli a gombócba
+gersli, abból két-három maroknyi a káposzta közé
3-4 babérlevél
1 ek. kaporlevél /szárított/
1 ek. borsikafű /csombor/
1 ek. lestyán /szárított/
szemes bors, pirospaprika






Tehát a csülköt már előre megfőzöm félig a kuktában, leszűröm és darabolom, félreteszem, majd a füstölt levével lesz felöntve a káposzta.
Ha vettem savanyított leveleket, azokat elfelezem, az esetleges vastag ereket elvékonyítom és egy tálba odakészítem a kezem ügyébe.
Én a savanyú káposztát soha nem öblítem ki, semmikor, ugyanis ilyenkor nyár végén, ősszel még friss a savanyítás, nem olyan vadabb savanyú, mint tél végén, amikor sokat állt már a hordóban, bár én akkor sem öblítem, mert szeretjük savanyúan az ételt.
A füstölt vagy sima oldalast feldarabolom, a malackörmöt szintén alaposan átnézem, ha szükséges a gázláng felett átpörzsölöm, lakaparom, majd hideg vízben mindent alaposan átmosok.
A szalonnákat kis kockákra metélem, a kenyérszalonnából legalább 10 dkg-nyit igen apróra kockázva a darálthúshoz szórom, erre azért van szükség, hogy majd jó szaftos és ízes legyen a töltelék, a többit a káposztafőző nagy lábasomba teszem, és zsírjára sütöm, majd sült pörcöt kistányérra félreteszem.
Megpucolom az összes hagymát és egyet felkockázok nagyon apróra, ez megy a darálthúshoz, még kettőt  szintén, az pedig a lábasba kerül a sült szalonnazsírra, ehhez még jönnek a zöldpaprikák szintén kockázva, majd a fokhagyma mennyiség fele. A lábast visszateszem a tűzre és összepirítom,  dinsztelem, majd meghintem   pirospaprikával  /fele csípős, fele édes/. Megint félrehúzom.
Összedolgozom a töltelékhez a darálthúst az apró szalonnakockákkal, hagymákkal, vagy a kukoricadarával, vagy a rizzsel vagy a gerslivel /mikor melyikhez van gusztusom, egyként finom bármelyiket is teszem bele/,  tehát vagy-vagy, majd a két tojással, kevés pirospaprikával, őrölt borssal, jó nagy csipet sóval, van az 2 tk-nyi is. Mikor egynemű, gombócokat formázok és tálcára sorakoztatom valamennyit.
Ha van levél, akkor a töltelék egy részét a savanyított fél levelekbe töltöm, feltekerem, két végét bedugdosom, szóval csinos batyukra formázom és szépen egymás mellé teszem egy tálcára, a maradék tölteléket gombócozom, mint feljebb.

Jöhet az összeállítás, tehát a lábasban ott van már a pirospaprikás sültszalonnás zsírban a dinsztelt hagyma, fokhagyma, zöldpaprikák, erre elterítek egy réteg szálas káposztát, erre jön az oldalas, köröm és csülökdarabok fele, majd a gombócok fele, a paradicsomok fele, meghintem a fűszerek felével és szórok rá egy-két maroknyi gerslit.
Megint szálas káposzta réteg következik, erre jön az oldalas, köröm és csülök maradék része, a gombócok maradék része, paradicsomkockák, a fűszerek és a másik maréknyi gersli. A káposzta maradékával beterítem, befedem az egészet, ráöntöm a káposzta savanyú levét is, ha van, a füstölt levet is és esetleg még annyi vizet, hogy éppen ellepje.
A lábas két fülét megfogom és kicsit összemozgatom, összeforgatom, rázogatom óvatosan, hogy minden helyezkedjen jól el benne. Az utolsó vöröshagymát karikára szelem és elterítem a tetején.
Tűzre teszem, ha felforrt akkor takarékra, egészen kis lángra és így pöszögtetem min. 2,5-3órán át, sőt akár 4 órát is, azaz megfőzöm. Amikor letelik az idő, elzárom, mert egészen biztosan elkészült.

Tálaláskor bőven tejfölözöm és friss, puha kenyérszeleteket kínálok mellé.
Ja, és persze egy pohár bort.
Nem érdemes kevesebbet készíteni, állítólag akár 1 hétig eláll hideg helyen, de nálunk még ilyen nem fordult elő, max. 2 nap... melegítve még jobb, mint frissen és nagyon hamar elfogy, mert valahogy mindenki imádja.
Én még hidegen is !!!!





Haverok 2.




Szerencsére jól megértik egymást, hatalmas kergetőzések, hempergések vannak végig a lakáson, vagy lent a vidéki ház folyosóján. Falat egyáltalán nem tart a tőle jóval nagyobb cicáktól, sőt igyekszik kordában tartani őket.



2010. november 23., kedd

Almaleves





Ma egész nap áramszünet volt, tudtuk, mert jó előre bejelentették.
Ma elgondolkodtam, mennyire függünk az áramtól, és mennyire természetesnek vesszük, hogy van, valósággal bénákká válunk nélküle.
Az egy dolog, hogy például teljesen kihűlt a ház délutánra, mert a fűtésnél is szükség van rá, nemcsak a világításnál,  hogy nem tudtam használni a mikrót, a mosógépet, nem hűtött a hűtő, nem működött a tévé,
bár az annyira nem ráz meg, szinte soha nem nézem napközben, inkább rádiót hallgatok főzés közben.
Igy, mivel a komfort érzetem sérült volt ma, gondoltam főzök egy jó kis almalevest, ugyanis gyönyörű almákat vettem, szinte egyenesen a fáról, olyan friss, ropogós, savanykás, nagyon finom.
A család egész hétvégén rájárt, mindenki boldogan ropogtatta, hersegtette.
Szeretem.



6 db alma, hámozva, vékonyan felszeletelve
10 dkg barnacukor
1 ek.vaníliacukor, házilag készült
1 vaníliapuding
2 dl tejszín
1 dl tej
pár szem szegfűszeg és szegfűbors
1 tk. őrölt fahéj
1 citrom héja és leve


1 liter vízben odatettem az almaszeleteket főni, a fűszerekkel, cukorral, citromhéjjal és a levével.
Addig míg felforrt, a tejjel és a tejszínnel kikevertem a pudingport.
Én az almát nem szeretem szétfőzni, úgy jó szerintem, ha még harapható, tehát csak 5 percig hagyom főni és máris besűrítem a pudinggal. Még egyet forralok rajta és kész.



Finom, selymes állagú, vaníliaízű, fűszeres almaleves lett, jó melegen ettük a hideg házban, eszembe jutott a nagy nyári forróság, amikor jégbehűtve kanalazzuk a meleg házban. Meg vagyunk áldva a mérsékelt égövvel, mennyivel jobb azoknak az embereknek akik mediterrán vidéken élnek, egyenletesebb éghajlati viszonyok között.
Bár ki tudja, ugye mindig a szomszéd fűje zöldebb.



2010. november 22., hétfő

Csiripöri....azaz csirkepörkölt...



Kisvendéglők hirdették így az ajtajuk elé kitett táblára rövidítve az ételt: csiripöri, noki, kovi ubi.
Több szöveg nem is fért volna ki, de mindig csodálkozva nevettem ezen a kiíráson, ezzel akarják becsábítani a kedves vendéget ? Ezzel akarnak gusztust, étvágyat gerjeszteni ? Hát nem is tudom....

Gyors, egyszerű ebéd mára, most feltétnek, máskor nokedlival vagy szarvacska tésztával savanyúsággal főétel.
Maradék zöldbabfőzelékhez készítettem most.

Van hogy egész csirkéből készítem, van, hogy csak aprólékból, de sokszor van, hogy az aprólék mellé teszek szárnyat, vagy combokat is, hogy kiadósabb legyen, mindenhogyan nagyon szeretjük.
Van, hogy behabarom tejfölösre, de van, hogy lecsósan, az általam eltett nyári lecsóból teszek hozzá, de van, hogy csak úgy simán marad fapadosan sűrű szaftra beforralva, mindenhogyan finom.
Hozzávalók most:
3 db csirkecomb kettévágva
1 adag aprólék - nyak, háta két darabban, 2 lába, szív, zúza, máj, kissé húsos mellecsontja - már amennyi maradt a hús lefejtése után, azt eltettem másra, 2 db szárny
1 nagy db vöröshagyma, kockára
3-4 gerezd fokhagyma, apróra
1 zöldpaprika, karikázva
1 paradicsom, kockára
1 hegyes erős zöldpaprika, karikázva
só, bors, pirospaprika, olaj

Kevés olajon dinszteltem a hagymákat és a paprikákat, meghintettem pirospaprikával, beletettem a felkockázott paradicsomot és a húsdarabokat, sóztam, borsoztam és jól átpirítottam az egészet.
Felöntöttem 1 dl vízzel és takarékon puhára főztem egy óra alatt.
Szoktam tejfölösen is készíteni, akkor 1 ek. liszttel, pici vízzel habarást készítek, majd több kanál tejföllel is simára keverem és a pörköltet ezzel sűrítem, kiforralom.

Nokedlivel vagy szarvacska tésztával, mellé kovászos uborka vagy ecetes almapaprika se egy utolsó ebéd, de mint ahogy ma nálunk szerepelt, főzelékhez is kitűnő, feltétnek.



2010. november 20., szombat

Húsgombóc leves




30 dkg darálthús
1 tojás
1 kis fej vöröshagyma, apróra vágva
1-2 gerezd fokhagyma, szintén apróra
1 marék rizs, vagy árpagyöngy
só, bors
1 adag leveszöldség, sárgarépa, fehérrépa, zeller,karalábé, cikk kelkáposzta, 1-2 db gomba
1 cs. zellerzöld
még egy közepes vöröshagyma, negyedekre vágva
még 1 marék rizs vagy árpagyöngy
kevés olaj

A darálthúst elkeverem a vöröshagymával, fokhagymával, a rizzsel vagy árpagyönggyel, sózom, borsozom és hozzáütök egy tojást. Kis gombócokat formázok a masszából és tálcára sorakoztatom.
A kevés olajon átpirítom a tisztított, karikára vágott /vagy kis darabokra/ zöldséget, hagymákat, amikor már a sárgarépától szép sárgás színű az olaj, felengedem vízzel, 1,5-2 liter legyen, fűszerezem, sózom, borsozom, amikor felforr egyenként beleteszem a gombócokat és a plusz marék rizst vagy árpagyöngyöt.
Puhára főzöm, ez kb. 1 óra és kész.
Nagyon finom, gyors leves, kicsit gazdagabb, táplálóbb, mintha csak zöldséglevest főznénk.
Legközelebb zellerlevél helyett, kaporral és tejszínesen, tejfölösen fogom kipróbálni, szerintem szenzációsan finom lesz úgy is.






Gesztenyekrém torta



Sima piskótát sütöttem, amit három részre vágtam, és a Verbéna&Levendulánál  látott gesztenyekrémmel töltöttem. Persze az ő tortája sokkal szebb, az enyém a nyomába sem jön, de én nem is a szépségre törekedtem annyira, hanem egyszerűen csak megkívántam a gesztenyét és nem akartam a gesztenyepürénél leragadni, mert ugye azt a legegyszerűbb megcsinálni.


Tehát 5 tojásból sütöttem meg a szokásos módon a piskótát. Kihűtöttem, majd három részrre vágtam.


A krém:
2,5 dl tejszín
1 ek.vaníliás cukor /házilag készült/

4 tojássárgája
10 dkg barnacukor

25 dkg puha vaj
50 dkg gesztenyemassza
1 dl rum

A gesztenyemasszát jól és simára elkevertem a deci rummal és félretettem.
A tejszínt a vaníliás cukorral kislángon, egy kislábasban felfőztem.
A tojássárgákat a barnacukorral /jól tettem, hogy barnacukrot használtam, mert valami különlegesen finom karamelles íz is kiérződik a krémből / habosra kevertem robottal, majd összekevertem óvatosan a meleg tejszínnel és visszaraktam a tűzre - kislángon állandó keveréssel - amíg besűrűsödik.
Ez csak pár perc, figyelni kell, forrnia nem szabad!!!! 
Amikor sűrű lett, hideg vízfürdőbe állítva langyosra hűtöttem, ez is pár perc csak.
A 25 dkg puha vajat a robottal, a legnagyobb fokozaton habosra kevertem, majd kis részletekben hozzáadtam a tojáskrémet, persze állandó keverés mellett, végül pedig a rumos gesztenyemasszát.
Amikor teljesen egynemű, jó könnyű, habos a krém, akkor kész van, lehet tölteni a piskótát.
Az otthon sütött piskóta finom, puha, de ha kész tortalapot töltünk, akkor érdemes cukros, 
rumos öntetet készíteni  / 1 ek. cukor, 1-2 ek.rum, 1 dl víz összefőzve /  és azzal minden lapot meglocsolgatni, mielőtt a krémet rákenjük, sokkal finomabb lesz. 
A kész tortalap mindig szárazabb, akármilyen friss is.


Nagyon finom lett, bár a gesztenyepürét is nagyon szeretem, de örülök, hogy inkább tortát készítettem.
Persze lehetett volna még forró csokoládéval leönteni, rumos meggyel díszíteni, tejszínhabbal tálalni, mogyorós grillázzsal megszórni, de így magában is friss és jó volt.
A többivel majd legközelebb variálok.
Hol van még a tél vége???





2010. november 12., péntek

Csokis-meggyes kocka




Piskótaszerű sütemény, egyszerű, de nagyon finom.

5 tojás
15 dkg cukor
5 dkg puha vaj
vaníliás cukor
csip.só
16 dkg liszt
1 cs.vaníliás pudingpor Oetker

1/2 üveg meggybefőtt, lecsöpögtetve
10 dkg étcsokoládé
5 dkg vaj


A tojásokat szétválasztottam, a fehérjét a csipet sóval és a vaníliás cukorral kemény habbá vertem.
A sárgákat a cukorral, vajjal habosra kevertem. 
A lisztet összekevertem a pudingporral.
A háromféle tálat szépen egyneművé kavartam, összevegyítettem felváltva adagolva és jól elkeverve.
Egy magasfalú tepsit vajaztam, liszteztem és beleöntöttem a masszát, megszórtam a lecsöpögtetett meggyel.
Előmelegített sütőben kb.20-25 perc alatt sült meg. Tűpróba! Hagyni kihűlni.
Még a tepsiben kockára vágtam.
Egy kislábasban, vízfürdő felett összeolvasztottam a csokit és a vajat. Amikor szép simára kevertem, rálocsolgattam a süti tetejére, hagytam hogy közé is csorogjon, azért vágtam fel előre.






Szieszta




Miközben én sütöttem a süteményeket hétvégére, a család férfi tagjai sziesztát tartottak a legnagyobb egyetértésben.


Igy aztán ki lehet bírni az életet, nemdebár?