Na és itt a meggyes rétes is, vagy a meggyes-mákos...

Ugyanúgy készül mint a többi, csak a kinyújtott tésztát amikor meglocsolom 3-4 ek. olajjal utána 10 dkg-nyi enyhén és szárazon megpirított búzadarát egyenletesen rászórok, ezek után egyenletesen elterítem rajta a meggyet - jelen esetben 2 ü. meggybefőtt, természetesen levétől leszűrve, ha frissből készül akkor 1 kg magozott érett meggy, a dara fogja magába szívni a keletkező további folyadékot - majd jöhet a cukor, fahéj és 2 tasak vaníliáscukor, tejfölpöttyök rá és feltekerem, tetejét kissé megolajozom vagy tejföllel megkenem még és mehet a sütőbe.

Lehet meggyes-mákos is, akkor a darált mák veszi át a pirított dara szerepét, azaz a felesleges lé felszívását.
Minden ugyanúgy készül, mint az almás mákosnál, csak alma helyett vagy 1 kg magozott meggyet, vagy 2 ü. meggybefőttet /leszűrve/ szórunk rá.
A többi ugyanaz.
Egyik finomabb, mint a másik.

Kenyérlángos... most hagymás-kolbászos és hagymás-tejfölös-szalonnás feltéttel

Töltelék:
1 nagy vagy 2 db közepes fej vöröshagyma félkarikára, szálasra metélve
pici olaj, pici só
1 szál jóféle kolbász karikázva  / most én etei kolbászt használtam, van belőle csemege és csípős is, mindkettőből vegyesen használtam /

Kevés olajon megdinszteltem a hagymát, picit sóztam,  rákentem a tésztára és ráhelyeztem a kolbászkarikákat.
Sülés után nagyon finom szaftos-zsíros, jó ropogós kolbászos kenyérlángosom lett.
A jéghideg sör kitűnően csúszik rá.
Vendégségre nagyon ajánlom.

Tészta: 
Egyszerű változat
3-4 ek. olaj  /kb. 1 dl/
kb.3,5 dl langyos víz
1 ek. só
1 mk. cukor
50 dkg finomliszt vagy kenyérliszt
1 tasak szárított élesztőpor

vagy
Limara receptje szerint:
1 db közepes főtt krumpli áttörve, langyosra hűtve
2 dl a krumpli főzővizéből
1 ek. só
3 ek. olaj
1 tk. cukor
50 dkg kenyérliszt /de jó a sima finomliszt is/
1 tasak élesztőpor

Mindkét tészta tökéletes.

Bármelyiket a kettő közül kenyérgéppel jól kidolgoztatom, megkelesztetem, majd amikor kész lett, lisztezett deszkán újból átgyúrva és letakarva, még két órát hagytam állni-kelni.
De ezt csak akkor, ha később szeretném sütni.
Természetesen azonnal is lehet formázni, tepsire tenni, rá a feltétek és ekkor még 20 percet pihentetni kell a sütés előtt.
Összeállításnál a tésztát kettőbe vettem, kézzel tepsi méretűre húzogattam, nyújtogattam majd a kiolajozott tepsibe fektettem mindkettőt és rátettem a tölteléket.
Előmelegített sütőben, 200 fokon, alsó-felső sütésnél, jó 30-35 percet sült.
Szerencsére lehet látni mikor jó a tészta színe, mikor van kész.
Mikor langyosra hűlt akkor daraboltam.

Töltelék:
15 dkg füstölt szalonna, lehet vegyesen húsos és sima kenyérszalonna keverve
2 nagy fej vöröshagyma félkarikára, szálasra metélve
egy nagy doboz 20%-os tejföl
só, bors

A szalonnákat pörcre sütöttem és egy szűrőkanállal kiszedtem, félreraktam.
A visszamaradt szalonnazsírban puhára pároltam a sok hagymát, sóztam, borsoztam és végül ráborítottam a tejfölt, jól elkevertem.
Rákentem a tepsiben várakozó tésztára szép egyenletesen, tetejére szórtam a szalonnapörcöt is és ment a sütőbe, míg ropogósra nem sült.
Szintén csak ajánlani tudom nyáresti vendégeskedésre, sör vagy bor mellé, kitűnő.
Főleg a férfiak verekszenek minden falatért. Na azért a nőket se kellett az éhenhalástól félteni.

Rétes... ahogy mi készítjük

Nálunk nagy családi hagyománya van a rétes sütésének.
A férjem családjában ez olyan mindennapos tevékenység volt, mint az, hogy naponta levest főztek, vagy, hogy levegőt vettek.
Amikor csak gondoltak egyet már "csavartak" is egy - két rúddal, csak úgy.
Ezek a rétesek nem olyanok, mint amit a cukrászdákban lehet kapni, sokkal dúsabbak, vastagabb tésztájúak, sokkal finomabbak.
Nálunk ezek "A  RÉTESEK".

Dédimama nagy mestere volt a készítésének, olyan sokat sütött meg életében, hogy már becsukott szemmel is tudta mit, hogyan kell. Semmit nem méricskélt. Ő a kinyújtott tésztának soha nem tekerte le a lelógó végét, hanem levágta lapkánként és a töltelék tetejére terítette, ezáltal feltekerve és megsülve vastagabb tésztájú lett, isteni finom volt.
Csodás rétesei voltak.
Anyósom és az ő nővére Nono
/a gyerekeim mondták így, mert nem tudták még rendesen kimondani, hogy Nénje, és végül rajtaragadt a Nono, mindnyájan így hívtuk haláláig/
is megtanulták persze lánykorukban anno, számtalan balatoni nyár és sok-sok budapesti esős őszi vagy havas téli délutáni, szombat vagy vasárnap sültek a rétesrudak, attól függően milyen gyümölcs érett, vagy milyen befőtt állt a kamrapolcon, vagy az egybegyűlteknek mihez volt gusztusa.
Az anyai nagymamám is mesteri fokon tudott rétest sütni, érdekes módon az övé jobban hasonlított a cukrászdaira, ő körben letekerte a kinyújtott tésztavégeket és kidobta.
Emléküket áldja az ég haló poraikban is.

Gusztusunk a rétesevésre mindig volt, van és lesz, szinte mindegy milyen töltelékkel, csak legyen.
A balatoni telken minden nyáron, mivel volt egy ősöreg cseresznyefa és számtalan meggyfa, savanykás rétesalmafa, szilvafa, számolatlanul ettük a szilvás, cseresznyés ill. almás, meggyes, almás-mákos, meggyes-mákos réteseket, néha túrós-mazsolással, vagy sósan-borsosan pirított káposztával színesítve.
A gyümölcsösök alá mindig pirított grízt szórunk bőven, hogy felszívja a nedvességet.
De a legeslegfontosabb a férjemnek és a gyerekeknek az almás mákos volt, annak mindig kellett lennie. Vagy meggyes mákosnak.
Én a gyümölcsösök mellett még a túrósért voltam/vagyok megveszve, de nagyon.
Egyszer sikerült annyit ennem még melegen belőle, hogy valósággal rosszul lettem, fel alá sétáltam egy órán keresztül, amíg elmúlt, de a vonzalmam a túrós rétes iránt töretlen, rengeteg mazsolával.
Tulajdonképpen én is tudok rétest sütni /bár ma már kicsit fáraszt/, annyit láttam, és segédkeztem közben, de akinek igazán benne van a kezében és szereti is megsütni, az a kisebbik lányom Karina.
Hiába a vér nem válik vízzé.
Ezt a mostani két rudat is ő készítette, én csak fotóztam és ettem... és ettem.
Én inkább a töltelékek elkészítésében, előkészítésében jeleskedem, segédkezem.

A rétes tésztája:

1-2 rúdnyi adag:

15 dkg finomliszt
15 dkg rétesliszt
csipet só
1 tojás
3 ek. olaj vagy 1 ek.puha zsír /kb.tojás nagyságnyi/
langyos víz, 1 tk.ecettel /ez el is maradhat, attól még jó lesz/ elkevert, amennyit felvesz, azaz
körülbelül 1,5 dl, mert inkább lágy tészta legyen, mint kemény.
nagyon jól ki kell dolgozni, teljesen simára, enyhén lisztezett abrosz közepére tenni és a tetejét vékonyan megolajozni vagy zsírozni, majd fél órát pihentetni
/Praktikum, hogy a kenyérgép: gyúrt tészta programján dolgoztatom össze, ez 15 perces program, tökéletesre megcsinálja, majd kézzel még átgyúrom, kicsit megolajozom és lisztezett abrosz közepén pihen fél órát, nyújtás előtt/

Ha letelt az idő, nyújtófával kinyújtani, ameddig csak engedi magát a tészta, majd a kezünket megolajozva megkezdjük a húzogatást a kézfejünkkel óvatosan, ha netán szakadna attól sem kell kétségbe esni, attól még nagyon finom lesz.
Mi nem törekszünk a teljesen hártyaszerű vékonyságra, mert vastagabban szeretjük a tésztáját.
Tehát nem erőltetjük hogy "minél vékonyabb" legyen, csak ameddig adja magát.
Ekkor meglocsoljuk 3-4 ek. olajjal, szép egyenletesen megpöttyözve, vagy olvasztott zsírral és megkezdjük a töltést.
Mint látható a képeken, a tészta egész területére szórjuk a tölteléket nem csak az egyik végébe, azért, mert szeretjük, ha közben is van tészta is meg töltelék is, mert ha csak egysorban van a töltelék felhalmozva akkor a felcsavarásnál alul-felül a tészta, közte meg a töltelék.
Biztos van aki így szereti, nem mondom, hogy rossz és ehetetlen, finom így is, a cukrászdákban is így készítik, de mi nem így szoktuk és nem így szeretjük.

A rétes töltelékei:

- A töltelék, ha gyümölcs, mindig 1-2 kg a gyümölcs pl. csak almás, meggyes, cseresznyés, sárgabarackos, szilvás, szőlős, alá megy a pirított gríz egyenletesen elszórva, majd a gyümölcsdarabok, a cukor, van.cukor, fahéj, citromhéj, 3-4 ek. olaj vagy olvasztott zsír és feltekerjük.

- A töltelék, ha túró, akkor 1 kg a túró minimum, mazsola, sok citromhéj, cukor, van.cukor, 3-4 ek. tejföl, 2-3 ek. olaj/olvasztott zsír és feltekerjük.

- A töltelék, ha mák, vagy dió, 30-40 dkg, majd rá a kb. 1 kg kicsavart, reszelt alma, vagy magozott meggy, cseresznye, szilva, /ettől szaftosabb lesz/
ezekre szórjuk a cukrot bőven, a vaníliás cukor, fahéj, citromhéj, 3-4 ek. olaj/olvasztott zsír.

- A töltelék, ha pirított káposztás, akkor kb. 2kg-os kemény káposztafej lereszelve, és mint a káposztás tésztánál megpirítva, sósan, borsosan, 3-4 ek. olajjal/olvasztott zsírral meglocsolva mielőtt feltekerjük.

Egyik finomabb, mint a másik.
Ha esetleg kisebb asztalon nyújtjuk a tésztát és szépen, nagyon könnyen nyúlik és körben lelóg az asztalról, azokat a részeket levágjuk de nem dobjuk el, ahogy más vidékeken teszik, hanem a töltelék tetejére terítjük kis téglalapokként egymás mellé és azzal együtt csavarjuk-tekerjük fel.
Mindenki higgye el nekem, attól, hogy tésztásabb, vastagabb lesz, csak még finomabb a rétes.

Ha megtöltöttük és feltekertük  /lásd majd lejjebb/ óvatosan beolajozott tepsire emeljük, elhelyezzük, elegyengetjük, a tetejét is beolajozzuk vagy jól megtejfölözzük és megy a 200 fokra előmelegített forró sütőbe, majd 10 perc elteltével visszavenni 180 fokra, és ezen a hőfokon pirosasra sütjük.
Még melegen felvágjuk tetszőleges formára, mert az esetlegesen kifolyt cukrot, hisz szinte mindig valamennyi kifolyik, és jó karamellesen odasül, ezek a legfinomabb részek, a tésztadarabolás és süteményes tálakra rendezés után nekiesünk a csemegézésének, míg hűl a sok süti. és amíg még meleg az odasült cukor addig kanállal felszedve, de ahogy hűl egyre keményebben kell felpattintani.
A réteseket a tálakon bőven porcukrozzuk. A káposztásat is.

A családtagokat igyekszünk még egy kicsit távol tartani, mert forrón nem jó a gyomornak, legalább langyosan lehet nekiesni, mit mondjak, elég nehéz kivárni.

A mazsolás-túrós:
/de mazsola helyett szórhatunk gyümölcsöt is a túró töltelékre, idénynek megfelelően,
pl. málnát, epret darabolva, őszibarackot-sárgabarackot-szilvát kockázva, szőlőszemeket, áfonyát, szedret, mikor mi van és mit szeretünk, csak finomabbá teszi/

1 kg túró
1-2 citrom héja reszelve
2 cs. vaníliáscukor
1-2 maréknyi mazsola
3-4 ek. olaj/olvasztott zsír
5-6. ek. tejföl
cukor ízlés szerint szemre szórjuk /mi édesen szeretjük kb 20 dkg és most barna cukrot használtunk/

Az almás-mákos:

30 dkg őrölt mák
1-2 tk. fahéj
2 cs. vaníliáscukor
cukor szintén szemre ízlés szerint /20-30 dkg/
2 kg reszelt alma, gyengén kicsavarva
1-2 citrom reszelt héja
3-4 ek. olaj/olvasztott zsír

Diósnál: 30 dkg őrölt dió, a többi ugyanaz.

Gyümölcsösöknél: 2-3 kg hámozott, reszelt, vagy magozott gyümölcs, attól függően, darabolt ha nagyobb szemű, vagy 2-3 ü. befőtt, levétől alaposan lecsorgatva és körülbelül 15-20 dkg búzadara kissé megpirítva, többi ugyanaz.

Káposztásnál: 2 kg fejeskáposzta, reszelve és megpirítva /pont, mint a káposztás kockánál/, sósan-borsosan, de sütés és szeletelés után a teteje porcukrozva.

Csudafinomak és megunhatatlanok.
Nálunk sok-sok hétvége kedvenc süteménye.
Érdemes nekiállni.

Görög citromos süti

Finom, könnyű, üdítő sütemény.
A meleg napokon különösen jóleső, de szerintem télen sem lehet rossz, ki  fogom próbálni akkor is, ugyanis egyszerű kevert sütiről van szó.
Pikk-pakk elkészül, ide a blogra hosszabb ideig tartott a bejegyzése mint maga a sütemény elkészítése.

Málna blogján láttam meg, aki Bake Ann blogjára irányított a receptért.

Száraz hozzávalók:

20 dkg liszt
10 dkg búzadara
csipet só
2 tk. szódabikarbóna
25 dkg cukor

Nedves hozzávalók:

2,5 dl natúr joghurt vagy kefír
3 egész tojás
1 citrom reszelt héja és kifacsart leve

Kivajaztam és liszteztem a 23x36-os tepsimet, szinte minden sütimet,lepényemet, szögletes piskótámat ebben sütöm.
Bekapcsoltam alsó-felső légkeverésesre a sütőt és kb. 160-170 fokra állítottam.

Először a szárazakat kevertem össze egy nagy tálban, majd egy mérőpohárban a nedves hozzávalókat habverővel simára, egyneművé kevertem és ezek után hozzáöntöttem a szárazakhoz, így aztán már egy fakanállal kevertem simára, csomómentesre. A szódabikarbónától helyes kis buborékok képződnek a keverés közben, de így kell lennie.
Beleöntöttem az előkészített tepsibe és ment a sütőbe ahol 25 perc alatt sült meg, akkor már szárazon jött ki a villa a közepéből. Tehát tűpróba kötelező!!!

Amíg sült addig elkészítettem a leöntő szirupot:

Egy kislábasba tettem:
3 egész citrom reszelt héját és kifacsart levét
15 dkg cukrot
2 dl vizet
és összefőztem sziruposra, kb 15 perc

A megsült sütit azonnal kivettem a sütőből és még azon forrón egy villával sűrűn megszurkáltam és a szintén forró szirup felével egyenletesen meglocsoltam.
Hagytam állni 15 percig majd ekkor a szirup megmaradt részét is rácsorgattam.
Nem kell megijedni tökéletesen beszívja majd a folyadékot.
Amikor teljesen kihűlt csak akkor kockáztam fel és helyeztem tálra majd meghintettem a tetejét porcukorral, bár az kicsit később eltűnik róla mivel az egész süti kissé ragacsos a citromos sziruptól, de valami nagyon finom, nem savanyú hanem kellemesen frissítő, édesen citromos, üdítő édesség.
Vaníliafagyival szervíroztam, mindenki elájult tőle és boldogan falták.
Egy-két darab maradt mára, most pont azt reggelizem teával és mondhatom ma is ugyanolyan állagú, ízű, mint frissen volt, amikor elkészült.

Legújabb kincseim a konyhában ...

... és nincs megállás, ahol csak meglátok valamit és nekem még nincs, vagy van, csak nem annyira szép, na azoknak nem lehet, illetve én nem tudok ellenállni.

Az üzlet, ahonnan mindezeket beszereztem és még mi minden van ott, amit majd apránként, ahogy a családi keret engedi, átmentem a háztartásomba.
Nagyon cuki tárgyak vannak itt. Ellenállhatatlanok.

asztali ecet és olaj tartó csodaszép üvegek

ibolya mintás porcelán vajtartó és ezzel a mintával még van egy pár beszerzendő csudadolog, mivel többrészes készletről van szó

ez pedig egy édes szakácskönyvtámaszték fából, így könnyebben látható az éppen készülő étel vagy sütemény receptje.

Hát ugye, hogy nem lehetett ezeket otthagyni?????
Gondolatban már tudom mik lesznek a következők, alig várom.