▼
2013. szeptember 6., péntek
Paprikás lecsós tarja
Nagyon finom, gyors, egyszerű, vendégségre is kitűnő étel.
Barbinál láttam és muszáj volt azonnal kipróbálni, megkóstolni, köszönöm is neki nagyon, mert újabb finomsággal bővült a recepttár.
Szeretem az ilyesmit nagyon.
kb.10 szelet tarja, az enyém egyben volt és csontos, úgyhogy kicsontoztam -
a húsos csontból nem mellesleg kitűnő húsleves készülhet sok-sok zöldséggel, de most nem ez történt,
- és a húst felszeleteltem nem túl vékonyra, jól besóztam, beborsoztam és így hagytam állni fél órát
4 db zöldpaprika kis kockákra darabolva
1 hegyes erős paprika szintén kis kockákra
4 db paradicsom kockázva
2-3 db nagy vöröshagyma szintén kockázva
só, bors
sok őrölt pirospaprika
4-6. ek. zsír olvasztva
Én a nagy kacsasütőmet fogtam be, abban olyan jól elférnek az ilyen nagy mennyiségű szaftos, ragus dolgok.
/Nem beszélve az egészben sült ropogós kacsáról... hmmmm..... sőt még egy liba vagy pulyka is belefér egészben, de ezt most hagyjuk.../
Meglocsoltam 2 ek. zsírral és elterítettem az alján a zöldségeket, tiszta kézzel összekevertem.
A besózott, borsozott szeleteket megforgattam sok-sok pirospaprikában, mint a panírozásnál a lisztben és szépen egymás mellé fektettem, rá a zöldségalapra.
A húsos csontdarabbal is ezt tettem, majd elhelyeztem az egyik sarkában a sütőtálnak.
Az egészet újra lelocsoltam 2 ek. zsírral, rátettem a fedelét a kacsasütőnek és ment a sütőbe, 180 fokra és kb 1 órára párolódni.
Addig rá sem kell nézni.
Az egy óra leteltével kivettem, fedő le, a lecsós alaptól bőven volt lé alatta, annak a nagyját leöntöttem / nem kell kidobni, bármilyen pirospaprikás leveshez hozzáadható másnap/ és visszatettem lepirítani 200 fokon kb. 10 percre, majd megint ki, megfordítottam a szeleteket, csontot, hogy a másik oldal is ropogósra süljön, és az utolsó 10 percre visszatettem.
Miközben az egész készült, rizst pároltam mellé köretnek.
Kovászos uborkával tálaltam.
Finom szaftos volt a lecsótól, a hús kívül ropogós, belül vajpuha, nagyon jó ízű a jóféle pirospaprikától.
Legközelebb egy-két tarjaszeletet csípős pirospaprikában forgatok meg, csak az érdekesség kedvéért, én imádom erősen is.
Az egész család együltő helyében megette az egészet, mindenkinek nagyon ízlett.
Ismételnem kell majd.
Ja és a húsos csont valami mennyei volt, érdemes volt azt is beletenni.
Istenien néz ki és a kacsasütőd szerintem pont olyan mint az enyém, mert teflonos a belseje, ha jól látom. :) Ezt a paprikás tarját az egész család imádja, nagyon finom kis ebédnek való! Köszönöm szépen! :)
VálaszTörlésGuszta! Nagyon finom lehetett. Hasonlót szoktam én is csinálni nagyon szeretjük akár sültkrumplival is nagyon jó.
VálaszTörlésIgen hatalmas a kacsasütőm, belefér még egy egész bébipulyka is akár, sokmindent szoktam sütni benne, rakott káposztától kezdve a húsokon át, amikor nagy mennyiséget vagy nagyobb szárnyast kell készítenem, nagyon szeretem, igazán praktikus. Barbikám köszönöm ezt a szuper receptet, imádjuk csakúgy, mint a hagymás karajt, vagy a káposztán sült oldalast, ezek valami isteni kaják, rendszeresen kell készítenem a családnak is, meg vendégségre is kitűnő:-)))))
VálaszTörlésÉva nagyon finom, nagyon ajánlom, kis mennyiségben is lehet, de ha ott a család akkor pláne.Kipróbálom majd sült krumplival is:-))))