Megint itt az ősz és jöhetnek a mindenféle almások...
Szerencsére idén rengeteg almánk termett, lehet sütni rogyásig az almás variációkat, pitét, rétest, tarte tatint, levest, szószt, mindegy is, mert mindet imádom...
... most pite készült a hétvégén...
Tészta:
50 dkg liszt
25 dkg vaj /szobahőmérsékletű/
1 tojás
2-3 ek. cukor
egy jó csipet só
esetleg, ha szükséges 1-2 ek. jéghideg víz, vagy tejföl is jó
Először a lisztet összemorzsolom a vajjal, gyorsan kell dolgozni és csak ujjbeggyel, nehogy átmelegedjen a vaj, mert akkor szalonnás lesz a tészta, majd a többi hozzávalóval sima tésztává gyúrom és a tésztát fóliába tekerve a hűtőbe tettem, amíg elkészítettem a tölteléket, de jó ha minél tovább van hidegen a tészta, jót tesz az állagának, akár egy éjszakát is lehet ott, tehát előző nap is összeállítható.
Töltelék:
2-3 kg alma
3-4 ek. cukor
fahéj
2-3 maréknyi őrölt dió
citromhéj
1-2 maréknyi mazsola
1 tojás a kenéshez
Az almát pucoltam és lereszeltem.
A tésztát kettőbe vettem majd egyenként nagyon vékonyra nyújtottam, az egyikkel kibéleltem egy tepsit úgy, hogy kis pereme is legyen, majd meghintettem őrölt dióval egyenletesen, erre jött a levétől gyengéden kicsavart alma - imádom meginni a facsart almalevet, isteni finom - azért nem kell túlzottan kinyomkodni nehogy túl száraz legyen, amikor már szépen elterítve volt a tésztán reszeltem rá citromhéjat, megszórtam mazsolával, bőven cukorral és meghintettem fahéjjal, nem kevéssel, mert érezni kell a fahéj illatát majd az ízét is a sütiben.
A másik adag tésztát is nagyon vékonyra nyújtottam és ráborítottam a töltelékre, kicsit lenyomkodtam, megszurkáltam, egy darabka tésztából megformáztam az alma szót és rátettem, felvert tojással lekentem.
A 180 fokra előmelegített sütőben legalább 30-40 percig sütöttem, azaz amikor már szép pirosas a színe akkor jó.
Langyosra hűlve porcukroztam és jó nagy kockákra vágtam, mindenki ugrásrakészen várta az elkészültét és félórán keresztül de lehet, hogy tovább is, síri csöndben falt az egész család, elégedett sóhajtások és morrantások közepette.
Ezért érdemes bármit is készíteni nekik, mert ilyenek.
Így könnyű, saját almával.... Pont sóvárogva néztem a szomszéd Varga néni almafáját, amikor megszólalt a teraszról, hogy szedett nekem egy nagy kosár almát... Ó, mennyei! Máris pitét sütök. Szép lett a Tiéd! És még írtál is rá... :o)
VálaszTörlésHát igen az almáspite egy örökzöld süti, megunhatatlan:-))))
TörlésDe nagyon finom is tud lenni! Azt akartam én is írni hogy könnyű annak aki csak kimegy a kertjébe és leszedi a fáról:-))
VálaszTörlésIgy van Évi, tavaly például egy szem se volt, ami lett volna, mind aprón a fa alatt végezte, valahogy olyan volt az időjárás, az idei nyár kedvezőbb lehetett, mert most tele a fa almával, eddig ez volt az egyetlen fánk, tavaly előtt ültettünk egy másikat, az olyan nyári piros alma fajta, remélem már jövőre hoz termést az is. Nincs sok fánk, ezen kívül egy sárgabarack, egy szilva, és egy körtefa van, de valóban nagyon jó amikor ki lehet menni szedni róluk a gyümölcsöt, nagyon szeretem, mert friss:-)))
TörlésAz almáspite a kedvenceim egyike, én is készülök, hogy süssek. De éppen ma mondta a férjem, hogy készítsek almaszószt. Nagyon érzékletesen tudod leírni, hogy mennyire finom volt, hogy a családod hogyan ette, és biztos, hogy finom is volt.
VálaszTörlésLívía hát látnod kellett volna ahogy ették, ahogy le is írtam. Ma csak kettőnknek sütök, már az omlós tészta a hűtőben pihen, lesz tarte tatin, és lesz egy túróspite, nem tudom mi van velem, valahogy most piteehetnékem van, majd azokat is kiteszem:-)))
VálaszTörlésJaj az almaszószt is de szeretem, főtt hússal, főtt krumplival, vagy magában egy kis vaníliafagyival:-))))