Vettem 3 csomag piros retket, de a szemek akkorák voltak majdnem, mint a halványzöld karalábék fele.
Jó párat megettem vajas kenyér mellé szeletelve, de még így is elég sok maradt és nem akartam, hogy kidobásra kerüljön.
Különben is nekem a retekkel az a tárolási módszerem, hogy frissen megpucolom, eltávolítok róla és mellőle mindent ami nem kell, jól megmosom és úgy vizesen, kicsit lerázogatva, tiszta nylon zacskóba teszem és megy be a hűtőbe. Így akár 2 hétig is friss marad a napi evészetekhez.
Ezek a mostaniak akkorák voltak és olyan sok, hogy muszáj volt kezdeni valamit.
Gondoltam főzök belőle egy levest, úgy ahogy a karalábéból szoktam, és milyen jól tettem, hiszen nagyon finom, így tejszínesen, csipetkésen.
6-8 db piros, nagyobb méretű retek, kockázva, csak a hófehér belsejű hibátlan darabok jöhetnek szóba természetesen
1 db sárgarépa, karikázva
1 db fehérrépa, karikázva
1 db vöröshagyma kockázva
2 db leveskocka /tyúk/
1 db hegyes erős paprika
só, bors
1 ek. lestyán /szárított/
1 ek. petrezselyem /fagyasztott/
2 dl tejszín
1 cs. csipetke /készen vett/
A répákat 1 teáskanálnyi olajon megdinszteltem, majd ment hozzá a hagyma és a retek, felöntöttem vízzel, felforraltam, fűszereztem, beledobtam a 2 db leveskockát és kb. 10 percig főztem, ekkor öntöttem hozzá a tejszínt és szórtam bele a csipetkét, még öt percig főztem és készen is volt.
Ebben a melegben elég is volt ennyit állni a tűzhely mellett.
Jelentem, nagyon finom leves lett, könnyű, kicsit csípős, ezentúl sűrűn lesz nálam, a fehér hosszúkás jégcsapretek és a fehér kerek sörretek is tökéletesen jó erre a célra, no meg ezek a nagyra nőtt piros hónaposnak nevezett retkek is.
Természetesen a pici apró piros hónapos retkeket nem szabad megfőzni, nem érdemes, azt csak úgy bedobálni érdemes a szájba, esetleg vajas vagy zsíros kenyér mellé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése