Másik január 1-i tradíció a lencsefőzelék, amitől eltérni nem lehet, ebben az egyben babonás vagyok.
Mielőtt megfőzöm, egy tálba szórom és körbejárom a családom tagjait, hogy morzsolgassák, szórják, csorgassák az ujjaik között, hogy az új évben is legyen elegendő pénzünk.
Nem azt kívánom, hogy sok legyen, csak annyi, amennyiből kényelmesen megélünk, mindenre jusson ami elengedhetetlenül szükséges. Tehát a legfontosabbakra, a többi nem számít.
Persze tudom hogy bolondság, de mégis ragaszkodom ehhez a buta kis rituáléhoz.
1/2 kg lencse
1 db vöröshagyma
4-5 babérlevél
só, bors
olaj, liszt, pirospaprika a rántáshoz
ecet
A megmosott lencsét hideg vízben odateszem főni, hozzárakom a hagymát, a babért, felforralom és puhára főzöm. Ha már jó, vékony rántást készítek és besűrítem a főzeléket, sózom, ha kell még borsozom és 1-2 ek. ecetet löttyintek hozzá.
Jól elkeverem, és máris tálalható finom friss kenyérrel.
Szoktam füstölthússal is készíteni, akkor előre megfőzöm puhára a húst, kicsontozom, lebőrözöm, felkockázom, majd a füstölt lében főzöm a lencsét és végül tálalásnál a főzelékre szervírozom a húst.
Jó hússal is, de anélkül is nagyon finom, egészséges főzelék.
Imádom a lencsefőzeléket, az egyik legfinomabb étel a világon. És semmilyen rituálé nincs hiába szerintem. Nekem is van számos, sokszor csak a varázslat segít! :)
VálaszTörlésA korhelylevesedet pedig vittem, valamikor megfőzöm, köszönöm! :)
Falatkából meg legszívesebben kiharapdálnék egy falatkát, irtó ennivaló édes. :))
Néha Kókusznak is megrágcsálom a fülit... persze csak finoman. :)
Na ezekkel mi is így vagyunk, mármint a lencsével is, meg Falattal is, meg a macskákkal is:-)))))))
VálaszTörlésA leves meg nagyon jó lesz majd meglátod, a te babgulyásod se kutya, ill.a szomszédasszonyé, szoktam én is csinálni:-)))))
KEdves Anikó, kívánok nagyon boldog új évet, cicákkal, kutyussal, szerettekkel:-) Falatka nagyon édes, látszik, mennyire élvezi a havat.
VálaszTörlésBrútusz csoda édes, most anyukámnál maradt, mert úgy néz ki, örökre egymásra találtak. Talán még nem is láttam anyukámat így babusgatni egy állatot, pedig mindig voltak cicáink, kutyusaink (nekik, vidéken. Úgyhogy meglehet, hogy nála marad:-) Azonban ez legalább olyan örömmel töltene el, mintha velünk lenne (sicc, ez nem igaz!):-)Már csak Jácintot kell megnyugtatni, aki mára már csak-csak elvan, de pár napig sírva járkált a házban, minden becsukott ajtó előtt nyávogva várta, hogy beengedjük, megnézni, hátha oda bújt el kis barátja:-)
Hajnalka, köszönöm a jókívánságaidat és viszont kívánok Nektek is minden jót, egészséget, békét, nyugalmat és anyagi biztonságot, a gyermekeidben sok-sok örömöd teljen, és a kis Brutusz Édesanyádnál egészen biztosan jó helyen lesz. Jácintka is megnyugszik majd, persze hogy keresi a kutyust.
VálaszTörlésNálunk is volt ilyen, a férjemmel és Falattal mi gyakran vagyunk a vidéki házunkban,/a kerti képek azok mind ott készülnek/ a gyerekek meg a cicák fent Budán, az ottani lakásunkban.
Na most egyik hétvégén lent hagyták nekünk Szaftit, akit egyébként itt a kertben találtunk,és Falattal különösen jól megértik egymást, nagy kergetőzések, együtt alvások, játszások vannak, Tituval viszont nem így van, ő fenntartással kezeli a másik két állatot, Titu olyan, mint egy Buddha, vagy egy joviális öregúr, szemlélődő típus, ő csak figyelni szereti a másik kettő bolondozásait, részt venni nem kíván benne.Szóval a kisebbik gyerekem úgy döntött, hogy Titut egyedül viszi fel, hogy csak őrá koncentráljon, szeretgesse külön egy kicsit stb. Nos Titu egész éjszaka fel-alá járkált, sírt, panaszosan nyávogott, kereste a Szaftit, őrület volt, le kellett jönni a másik cicáért olyan szomorú volt.
Azóta nincsenek szétválasztva, csak együtt vannak itt lent, vagy fent Budapesten.
Falatnak meg csak az a lényeg, hogy mi, a férjem és én ott legyünk mellette, akkor már neki kerek a világ:-)))
Szóval majd nálatok is helyreáll a rend, meglátod.Minden jót nektek, továbbra is figyelem a blogodat és a receptjeidet:-)))))