A héten ezek mentek... mennek...

Fasírt... petrezselymes krumplival és káposztával töltött ecetes paprikával...
Kedvencem.

... és karalábé főzeléken feltétként...

2 db karalábé, kockázva

petrezselyem

2 dl habtejszín

só, bors

A kockázott karalábét annyi vízben ami épp ellepte félpuhára főztem, sóztam, borsoztam, készítettem fehér rántást és besűrítettem, majd hozzáöntöttem a tejszín és összeforraltam.

 

A múltkori tejberizs maradékához készítettem alma-körte dzsemmet frissen...

Már nagyon nem friss almáim és körtéim árválkodtak itt, enni csak úgy már nem volt gusztusom hozzájuk, hát megfőztem.
kb. 15 dkg cukrot karamellizáltam, amikor már szép aranyszínű lett akkor hozzátettem a kb 1 kg almát és 1 kg körtét hámozva és kockázva, meghintettem egy mokkáskanálnyi mézesfűszerkeverékkel, majd összerottyantottam, amikor elérte a sűrű állagot még egy citrom frissen kicsavart levét is hozzáöntöttem, pár keveréssel kész is lett. Egy kis üveg színültig tele lett, a maradékból tettem a hideg tejberizsre - mennyei volt így együtt - és ami még maradt egy kis bögrébe töltöttem, jó lesz este elnyalakodni filmnézéshez.

Csak egyszerűen... jólesően

 Fokhagymaleves tejszínesen, petrezselymesen, pirított krutonnal és levesgyönggyel...
Hozzávalók:
6-8 db fokhagymagerezd áttörve
5 dkg vaj
1 ek liszt
2 dl 30%-os habtejszín
só, őrölt bors
Az olvadt vajon átforgattam az áttört rengeteg fokhagymát, meghintettem a liszttel és felengedtem vízzel, felforraltam, hozzáöntöttem a tejszínt és megszórtam bőven petrezselyemmel, sóztam, borsoztam, pár percig főztem és kész is.
Közben a toast-kenyérkockákat és a levesgyöngyöt tepsibe szórtam és betettem a forró 200 fokos sütőbe, míg aranybarna nem lett az összes.
Tálaláskor a leves tetejére szórtam.
Imádom ezt a levest.

 Tejberizs krémesen, kakaósan, mazsolásan... pici baracklekvárral...
Hozzávalók:
2 dl rizs
2 dl víz
2 dl tej
csipet só
2 ek cukor
1 cs. tejszínpudingpor
1/2 dl víz
1 citrom reszelt héja
1 marék mazsola
kakaópor
1 tk baracklekvár
A rizst 2 dl vízben előfőztem, amikor beszívta a vizet hozzáöntöttem a tejet és puhára főztem, ment rá a 2 kanál cukor és a csipet só is.
Közben pici vízben kikevertem a tejszínpudingot és a végén ezzel krémesítettem a rizst, reszeltem hozzá egy citrom héját is és ment bele még egy maroknyi mazsola is.
Tálaláskor a szélénél körbeszórtam jó sok kakaóporral - mert imádom - és a közepére pöttyintettem a baracklekvárt.
Ezzel az összeállítással a nagy kedvencem, de nem csak a tejberizs hanem a tejbegríz is.

Fergeteges káposztalevest főztem...

 Lassan csak vége lesz a télnek, de itt még a végén belehúzok egy kicsit a téliesebb ízvilágba. A káposztafélék amúgy is a kedvenceim. Most is nagyon finomra sikeredett ez a variáció, amit csak úgy saját kútfőből tettem össze, egyébként is mindenféle káposztaétel jöhet bármilyen mennyiségben.

Káposztaleves húsos, kolbászgombócos, paradicsomos...
Hozzávalók:
30 dkg lapocka, kockára darabolva
1 rudacska sütnivaló kolbász
2 db vöröshagyma, kockázva
6-8 gerezd fokhagyma, lapkákra vágva
1 ek. sertészsír
só, bors, szemes kömény, pirospaprika, 1 ek darált paprikakrém, 3 babérlevél, 1 ek csombor /borsikafű/, 1 ek lestyán
0,5 kg savanyúkáposzta
kb 0,5 liter paradicsomlé
2 db kockacukor
A húst kockáztam, majd a zsiradékon fehéredésig pirítottam, kivettem egy tálba,  a sütnivaló kolbászt kinyomtam a héjából, kóstoltam kell e bele valami, bizony kellett, mert nem volt elég ízletes-fűszeres, tettem még hozzá pici sót, borsot, kevés áttört fokhagymát és jól összegyúrtam, majd kis diónyi gombóckákat gömbölyítettem. Majd a hús utáni zsiradékon ezeket is megpirítottam körbe-körbe, majd kivettem a hús mellé a tálba, a zsiradékra szórtam egy kevés köménymagot, majd a hagymákat és összedinszteltem, ment rá kevés pirospaprika és a többi fűszer mind, felöntöttem vízzel és beleraktam a káposztát, a húst és felforraltam, amikor már jól forrt, csak akkor tettem bele a kis gombóckákat, takarékra vettem a tüzet és 2 órán át főztem, a végén öntöttem hozzá a paradicsomlevet és 2 db kockacukrot ízkiegyenlítésül.
Összeforraltam, elzártam alatta a tüzet, lefedtem, hagytam pihenni, és fél óra múlva tálaltam.
Isteni finom lett, megint beletenyereltem egy jó kis ízes káposztalevesbe, pedig holnapra mégjobban összeérnek majd az ízek.
Fergeteges lett nagyon.

Folytatom a csak zöldségevést... ma karfiol van soron

Nekem egy szép fej karfiol már elég nagy mennyiség, nem nagyon lehet kis adagot készíteni belőle.
Így főztem belőle jó kis levest - ebből bőven több napra is lesz - és készítettem még prézlis karfiolt is - ezt kétszerre megeszem ma.
Ma is húsmentes napom van.

Karfiol leves tejszínesen daragaluskával

Hozzávalók:

fél fej karfiol, kicsi rózsákra szedve

1 ek vegeta, őrölt bors,

1 ek paprikakrém, házi

2 dl tejszín

petrezselyemzöld

Daragaluska: 1 tojás, 3 ek. búzadara /gríz/, só

Egy közepes levesesfazekamban forraltam vizet, majd beletettem a tisztított karfiolrózsákat, megszórtam a fűszerekkel, paprikakrémet tettem bele - attól lett ez a gyönyörű színe a levesnek, majd félpuhára főztem

Közben bekevertem a grízt a tojással, sóztam és kiskanállal beleszaggattam a levesbe, amikor már újra forrt hozzáöntöttem a tejszínt, és még főztem kb. 10 percig, ennyi elég is, hogy készen legyen, a petrezselymet csak a legvégén szórtam hozzá.

Általában így főzöm a karfiol levest, soha nem teszek hozzá zöldséget, csak nagyon ritkán, őlyankor inkább magyarosan főzöm, pirospaprikásan-tejfölösen.

Szeretem mindenhogyan.

 
Karfiol lengyelesen, azaz prézlisen, és most tejföl helyett görög joghurttot tettem rá.
Hozzávalók:
karfiol másik fele, rózsáira szedve
kb. 2 dl zsemlemorzsa /prézli/
1 ek vaj
1-2 ek natúr görög joghurt
só, őrölt bors
 Ezt az adagot sós-borsos vízben főztem roppanósra. Közben egy kislábasban szárazon aranyszínűre pirítottam a zsemlemorzsát. Amikor leszűrtem a karfiolrózsákat egy tálba raktam mind és rádobtam a kanálnyi vajat, rászórtam a prézlit és kissé összeforgattam, csak úgy a tálat forgatva óvatosan, össze ne törjem, de mindenhol érje a vaj is meg a pirított morzsa is, jól megsóztam és már tálaltam is a jó kis ebédet. Görög joghurttal csorgattam meg, sokszor helyettesítem ezzel a tejfölt, mert jó sűrű és krémes, picit savanykásabb, mint a tejföl, de az nem baj.
Vacsora is ez lesz, a másik fele az adagnak.
Szintén nagyon szeretem.

Egy kis nosztalgia...

Ma elém került ez az írás a facebook-on, elöntött a nosztalgia,  eszembe jutott az egyetlen találkozásom az igazi vidéki élettel, ami valamikor a hatvanas évek táján történt...

kép a netről

https://ketkes.com/emlekeztek-meg-erre-az-idore-ha-nosztalgiaval-gondolsz-ra-add-tovabb/

kép a netről

Városi gyerek lévén, egy angyalföldi 3 emeletes gangos bérházban nőttem föl /a Gömb utcai általánosba jártam/, nekem még a nagyszüleim is Budapesten éltek, igaz külső kerületben /XVIII./ és ugyan kertes családi házban, de nemigazán vidéki jelleggel.
Ezt az igazi vidékiességet egyetlenegyszer tapasztaltam meg, 10-12 éves lehettem, amikor egy ismerős révén annak rokonaihoz elengedtek 3 hét nyaralásra minket /a testvéremmel együtt/ egy alföldi tanyára Békés városa közelében, máig ható emlékekkel gyarapodtam, csodálatosan éreztük magunkat, annak ellenére, hogy számunkra teljesen ismeretlen világba csöppentünk.
Önellátó tanya volt a családé, mindent megtermeltek maguknak, állataik voltak, minden nap friss még meleg tejet ihattunk, hatalmas szelet kemencében sült kenyérrel. És az aludttej milyen finom volt, jó sűrű és krémes, amit mázas köcsögben hoztak fel a pincéből jó hidegen.
Lovaskocsijuk is volt, amin utazhattunk, azzal jöttek elénk a békési vasútállomásra is.
A házinéni állandóan kedvezni akart a "pesti lánkáknak", napirenden volt a galambhúsleves, a galambpörkölt, isteni kelt sütemények, hetente egyszer bedurrantották a nagy búbost, abban megsült a következő hétre a malomkerék nagyságú kenyér, de milyen kenyér volt ám az, meg lángosok és mindenféle finomságok.

kép a netről

Mi a testvéremmel a tiszta szobában lettünk elszállásolva, hatalmasra tömött párnák és dunnák között kellett aludni, de ez még hagyján is lett volna, de amikor a nyári 30 fokban a búbos be lett fűtve, és annak a fele a tisztaszobába nyúlt át, ott olyan forróság lett, mint valami kohóban, majd meghaltunk, hiába volt nyitva az a kis ökörszemnyi ablakocska, éjjel kimásztunk rajta /persze, hogy itt ott levertük a vályogot, féltünk lesz nemulass!/ és kint hűsöltünk a kertben hallgatva a tücsökciripelést, néztük a végtelen égboltot a milliárd csillaggal, csodálatos látvány volt.
Persze, hogy híre ment a környéken, hogy van itt két pesti gyerek, rögtön összebarátkoztunk pár környékbeli átokrossz kölökkel, akik úgy mentek mezítláb a tarlón, mint én a konyhakövön... azaz simán. Bezzeg mi is akartunk úgy menni, de nem lehetett, szúrt, véresre vágta a talpunkat, bokánk környékét, a falusi gyerekek boldogan nevettek, hogy van amiben ők sokkal jobbak :-)
Kihajtottuk a teheneket a bocikkal együtt a legelőre, ezt olykor megengedték, néha a helybeli TSZ rizsföldjére is, ahol boldogan lelegelték a zsenge hajtásokat, mi nem tudtuk megkülönböztetni melyik a füves legelő, melyik a rizsföld területe már. Fürödtünk a csatornákban, amin keresztül elárasztották a rizsföldeket. Mindez persze tilos volt, így annál érdekesebb is !!!
Egy-egy tanya között több kilométer távolság is volt, rengeteget gyalogoltunk mire átértünk a következő tanyára, vagy körbe-körbe bármelyikre, az egyik ilyen "szomszédban" lakott egy szegényebb család sok gyerekkel, körülnéztünk náluk is és mivel délidő volt meghívtak minket ebédre, meggyleves volt és pirított kenyérmorzsás kifőtt tészta, meg kell mondjam azóta sem ettem olyan finomat, egyenesen mennyei volt. Bezzeg amikor hazaértünk, le lettünk kapva a tíz körmünkről, mert nem akartunk az újabb - egyébként nagyon finom - rántott csirkecombokból enni.
Házinénink majd elájult amikor megtudta mit ebédeltünk és hol, ráadásul még a tetejében dicsértük is nagy lelkesen. Mondtuk neki, hogy ő is főzhetne nekünk hasonlót !!!
No ezekután, egész délután borogatta magát, hogy a pestiek így szégyenbe hozták.

kép a netről

A vályogház körül helyes kis virágoskert volt körbekerítve, illatos rózsalugas is, meg mindenféle színes virágok, odanézett a hosszú, hófehérre meszelt oszlopos tornác is, ahová nyílt a konyhaajtó /azon belül balra a tiszta szoba, középen a konyha, jobbra a háziak hálója/, a tornácról lehetett felmenni a padlásra is, meg onnan nyíltak mindenféle kamraajtók, sőt a pincelejárat is, odalent a legnagyobb nyári forróságban is jó hűvös volt.
A virágoskerten belül volt a kerekes kút is, ahonan a vizet húzták föl, jó hidegen. A kis kerítésen túl volt az udvar, meglehetősen poros és csirkeszaros udvar volt, az ólakkal /disznók, kecskék, juhok külön/, istállókkal /lovak, tehenek külön/, mindenféle baromfi állásokkal, ugyan a baromfiak időnként átjöttek a virágos kertbe is kapirgálni, csipegetni valami réseken keresztül.
És volt persze Bodri kutya is, aki a tanyát őrizte, meg pár cirmos cicuka is, voltak hatalmas nyárfák a ház körül, azok adták a hűvöset a házra forró nyarakon.
Mindent összevetve csodálatos 3 hét volt az itt nekünk, de gondolom a háziak megkönnyebbültek, hogy nagyobb baj nélkül megúszták ezt a 3 hetet, boldogan integettek utánunk miután kivi amikor kivittek minket lovaskocsin az állomásra és elpöfögött velünk a vonat Budapest felé.
  :-) :-) :-)

kép a netről

 

Krumplis pogácsa a lehető legegyszerűbben...

 

Törtkrumplis pogácsa

Nagyon finom, jóízű, puha, foszlós és egyszerű.

Hozzávalók:

50 dkg liszt kb.

1 tasak élesztőpor

1 tojás

1,5 ek.só

1-2 ek sertészsír

30-35 dkg főtt, áttört burgonya

kb 2 dl langyos víz

tetejére: egy felvert tojás a kenéshez

Megfőztem a krumplit, majd még forrón áttörtem, hagytam hűlni.

Kimértem a lisztet, rászórtam a sót, ráütöttem a tojást, rákanalaztam a zsírt, a kihűlt krumplit, rászórtam az élesztőport, és annyi langyos vízzel - óvatosan adagolva persze - összegyúrtam a tésztát, jól kidagasztottam, majd ugyanabban a tálban letakarva betettem a hűtőbe 1 éjre.

Ma reggeli kivettem, hagytam állni szobahőn, óvatosan átgyúrtam és kinyújtottam. Kiszaggattam, zsíros tepsire sorakoztattam, hagytam kicsit pihenni, végül lekentem egy felvert tojással és 15-20 perc alatt pirosra sütöttem, 200 fokra előmelegített forró sütőben.

Csak semmi komplikálás :-)

 

 

Zöldséghiányom van... vagy mi

Brokkoli, gomba, fokhagymás sajtkrémszószban, sós vajas keksszel... 

 Hozzávalók:
5 dkg vaj
6 gerezd fokhagyma lapkákra szeletelve
30 dkg fagyott brokkolirózsa
1 dob. szeletelt csiperkegomba konzerv- leve kiöntve
1 tömlő natúr krémsajt
só, őrölt bors

A fenti sorrendben tettem mindent a serpenyőbe és hagytam, hogy a fagyott brokkoli gőzében, párájában puhuljon és álljon össze az egész.

Ez kb 10-15 perc és már lehet is enni.

A sós vajaskeksz hozzá egyszerűen frenetikus volt.

Még megszórhattam volna reszelt sajttal, de ez már ilyen utólagos okoskodás, nyilván nem rontotta volna el, no majd legközelebb.

 

Ma ezt kívántam...

 Gomba pirítva majonézes tojásos rizzsel
30 dkg vegyes csiperke, szeletelve
1 marék rizs
1 tojásból rántotta
petrezselyemzöld apróra vágva
só, bors
A doboznyi friss gombát folyóvíz alatt alaposan átmostam, majd szeleteltem és kevés olajon megpirítottam, a végén sóztam és borsoztam.
A maroknyi rizst kevés olajon átpirítottam, majd felengedtem kétszeres mennyiségű vízzel, adtam hozzá 1 ek házi vegetát, nagy lángon főztem 10 percig majd elzártam alatt a lángot és fedő alatt hagytam, hogy beszívja az összes folyadékot és saját gőzében puhuljon meg teljesen.
Közben az enyhén felvert tojást egy serpenyőben megsütöttem és feldaraboltam falatkákra, belekevertem a rizsbe, amihez még szórtam petrezselyemzöldet, őrölt borsot és kevés sót is, persze közben kóstolgattam, hogy jó ízes legyen.
Tálaláskor a rizskupacra nyomtam majonézt.
Finom volt.

A krumpliról... meg a sertékarajról párizsiasan

 Hallottam, hogy fogytán a magyar krumpli, nem termett elegendő az időjárás miatt /mindig arra fogják !/,  így import lesz és jóval drágábban persze.
Nosza rendeltem 10 kg magyar piroshéjú krumplit - amíg még van és kapható - azzal el leszek jó darabig. Nagymamám szokta mondani, ha krumpli van, minden van. És igaza volt, annyi ételt lehet belőle készíteni és egyik jobb, mint a másik.
Ma jött a szokásos online rendelésem, törzsrendelő vagyok, már ismerős szállítók jönnek és hozzák, sőt bepakolnak nekem ide mindent - ráadásul a mai meg is jegyezte, hogy mintha jobban mozognék már, mint legutóbb pár hónapja, amikor akkor látott, na mondom, ha már ő is látja, akkor tuti a gyógyulás útján vagyok.
Azért baromira elfáradok ám mire mindent elpakolok, helyre teszek, több részletben csinálom, közben egy kis pihenéssel, nyögésekkel, nyűszítésekkel, nyújtóztatásokkal és vigasztaló csokidarabkák elfogyasztásával.
Na de...

Volt itthon még egy bő kilónyi kicsit ráncosodó, kicsit csirázó adag, gondoltam mire megjön az új ezt a régit megsütöm jó ropogósra, na de akkor kellene mellé egy kis hús is, volt is lefagyasztva 2 szelet karajom, előkaptam, amikor kiolvadt jól kiklopfoltam, besóztam, amíg állt azalatt sütöttem ki a krumplit, persze már annyira éhes voltam, hogy mire meglett a vége is alig maradt valamennyi, valahogy elpárolgott menet közben, na akkor odadobtam egy kis rizst is jó petrezselymesen, nehogy már köret nélkül maradjak - ebben az a legviccesebb, hogy nem is vagyok valami nagy köretes, inkább húst hússal, de most valamiért megkívántam.
Végül paníroztam a karajszeleteket is, előre elhatároztam, hogy most csak lisztbe és tojásba forgatva lesz, azaz párizsiasan, pedig minimum 3 kg zsemlemorzsám van itthon, de most nem kellett.
Ezer éve nem ettem így, párizsiasan, finom is lett.
Se salátát nem volt kedvem készíteni hozzá - pedig van itthon egy szép, friss jégsaláta - se hordós savanyúság nem kellett, holott abból is van almapaprika és karfiol.
Végül, hogy ne csak magukban álljanak, a hús meg a két köret, nyomtam melléjük egy kis majonézt.
Végül nagy nyögések közepette /a fáradtságtól/ felpolcolt lábakkal, de jóízűen megebédeltem késő délután.
Desszertnek egy csokoládés tölcséres fagyi volt a nyomaték, isteni volt.
Vissza kell fognom az étkezéseimet, mert kezdek hízni, hogy a csuda vigye el.
De ez mindig csak az étkezések után jut az eszembe.
Pedig elrettentésül a hálószobám közepén ott áll a mérleg mementóként !!! naná, hogy amikor éhes vagyok és enni készülök, még véletlenül se nézek arra, és nem járok arra, messzire elkerülöm.

Tarhonyáshús és gesztenyekrémes piskóta...

Most ezen a hétvégén csak magamnak főztem, sütöttem, mert beteg lett a nagyobbik gyerekem és ilyenkor persze, hogy otthon marad... épp utánaszámoltam, így hogy távol vagyok az emberektől fizikailag, azt hiszem utoljára 2014 táján voltam beteg, mármint influenzás/náthás, hát nem is hiányzik.
Ritkán vagyok beteg, de ha elkap valami, akkor nagyon elszokott.
Nos ma ezek készültek:

Tarhonyás hús... virslivel is

1 maroknyi kockázott sertéscomb

1 nagy vöröshagyma apróra kockázva

3 gerezd fokhagyma törve

pirospaprika

1-2 ek olaj

2 ek lecsó

1 ek. darált, sózott házi paprikakrém

só, őrölt bors

2 db jó minőségű virsli karikázva

kb 20 dkg tarhonya

1-2 ek olaj

Először is a tarhonyát egy külön lábasban sötétre pirítgattam, majd felöntöttem kétszeres vízzel, sóztam, borsoztam és majdnem puhára főztem.

Következett a pörkölt elkészítése, a szokott, hagyományos módon, hagymát dinszteltem, majd hozzáadtam a húskockákat is és nagy lángon összepirítottam, meghintettem kevés pirospaprikával, felöntöttem pici vízzel és mentek hozzá a fűszerek, így főztem puhára, mindig pici vízzel fölengedve, hogy jó sűrű szaft legyen.

Amikor a hús már puha volt, akkor adtam hozzá a virslikarikákat is, majd pár perc elteltével a tarhonyát is, elkevertem, összerottyantottam és kész is volt.

Mint látható a tálalásnál csípős ecetes almapaprikával ettem.

Nagyon finom étel.

 

Gesztenyekrémes piskóta

Muszáj, hogy legyen valami édesség is.

Piskóta:

6 tojás

6 ek cukor

6 ek liszt

A tojásokat a cukorral sokáig és nagyon habosra kevertem, hogy jó levegős legyen, majd kanalanként hozzászitáltam a lisztet. A gáztepsit sütőpapíroztam, és beleöntöttem a masszát, 200 fokon megsütöttem 20 perc alatt. hagytam kihűlni a tepsiben, majd lehúztam róla a sütőpapírt. Hosszanti formában 3 egyforma téglalapocskára vágtam és megtöltöttem a krémmel, kívül-belül, oldalt. Jól behűtöttem szeletelgetés előtt.

Krém:

25 dkg gesztenyemassza

25 dkg mascarpone

rum

cukor

folyékony tejszínhab

Villával összetörtem a gesztenyemasszát, hozzákevertem a mascarponét is, cukrot úgy adagoltam, hogy minden kanál után kóstolgattam, hogy édes is legyen, de ne nagyon.

Egy loccsintás rummal és folyékony tejszínnel /nem főzős!!!/ lazítottam és kézi robottal habos krémmé kavartam, majd megtöltöttem a piskótalapokat.

Finom, szeretem.

 

Csontleves és tepertős pogi

 Csontleves lúdgégével
csontok mindenféle
1 nagyobb vöröshagyma héjastól
5 gerezd fokhagyma
1 ek. vegeta
1 ek. zöldséges ízvarázs
3 erőleveskocka
1 cikkely kelkáposzta
kb. 10 dkg fagyott zöldborsó
őrölt bors, paprikakrém darált házi
levesbetét: lúdgége tészta
A csontokat hideg vízben tettem oda, amikor felforrt lehaboztam, majd hozzáadtam az összes fűszert és kb. 2 órán keresztül főztem egészen kis lángon, majd csak akkor tettem bele a kelkáposztát meg a zöldborsót már csak úgy 10 percre.
A lúdgégét külön sós vízben főztem meg, majd amikor a levest átszűrtem, a csontokat, hagymát kidobtam, a többi zöldség és a lúdgége ment vissza a leveslébe.
Mennyei finom lett, rögtön két tányérral ettem belőle.

Pogácsa tepertős teljeskiőrlésű zömmel
40 dkg liszt, ebből 20 dkg teljes kiőrlésű, 10 dkg rétes, 10 dkg finom liszt
1 tasak élesztőpor
1 tojás
2 púpos ek sertészsír
1 ek só
2 tk. őrölt bors
langyos víz
kb. 20 dkg apróra vagdalt darabos tepertő/ de jó a tepertőkrém is, ha az van
Kimértem a liszteket, hozzátettem a többi cuccot is majd egy bögre langyos vizet lassan adagolva elkezdtem begyúrni a tésztát, nem tudom pontosan mennyi víz ment hozzá, mert érzésre ment, egyszer csak összeállt és onnantól csak dagasztani kellett szép simára. A végére a kezem is és a tál is teljesen tiszta lett. A tészta pedig kellemes tapintású, zsíros, sima, és puha, imádom dagasztani, letakarva hagytam duplájára kelni. Amikor eléggé megkelt kiborítottam deszkára - lisztezni nem kell, mert elég zsíros és nem ragadós - kinyújtottam ameddig adta magát, elterítettem rajta egyenletesen a tepertőt, még jól bele is nyomkodtam, meghintettem borssal és itt kellett volna még megszórni sóval is, mert egy picit sótlan lett, majd hajtogattam a szokott módon:
... alulról fel középre
... felülről rá
... balról be középre
... jobbról rá
megigazgattam és leborítottam a kelesztőtállal, pihent 20 percig.
Még kétszer hajtogattam a fenti módon, 20-20 perces pihentetéssel, majd kinyújtottam, kiszaggattam, tepsire raktam a fele mennyiséget, a másik felét tálcára... és még pihent 20 percet, végül lekentem tojással, a tepsis adag ment a 200 fokra előmelegített sütőbe úgy kb. 30 percre, a tálcán lévők meg a fagyasztóba, 1 óra múlva kivettem, bezacskóztam és visszatettem a fagyasztóba, majd jó lesz akár egy hét múlva, amikor megint ráéhezem.
Természetesen isteni lett, alig bírtam kivárni míg ehetővé langyosodott, a tepertődarabok csakúgy roppantak, omlottak a fogam alatt.
Nem kell egy hét várakozás a második adagnak, azt hiszem.