Őszi pillanatképek a kertről

Lángos, de nem krumplis.....hanem a piacos vagy strandos

Hétvégén ebben a pocsék, esős, szeles időben jóféle gulyásleves volt az ebéd és utána ez a sima lángos, fokhagymás tejföllel és sajttal a tetején, pont mint amilyet a piacokon vagy nyáron a strandokon lehet enni.
Annyira belejöttem a lángos sütésébe és főleg evésébe, hogy az egész hétvége erről szólt.
Na jó, volt palacsinta sütés is, csak hogy édes is legyen.

1 ek.olaj
3,5 dl langyos víz
1 ek.só
1 tk.cukor
50 dkg liszt
1 tasak élesztőpor

Most csak ilyen egyszerűen készítettem, mert lehet ezt úgy is, hogy pár darab hajában főtt burgit hámozás után megtörök és amikor kihűlt akkor dolgozom össze a többi hozzávalóval.
Az a krumplis lángos, amit aztán bő olajban kisütök.
Most a piacos, vagy strandos változat jön. De mindegy is, mert egyik finomabb, mint a másik.
Mindent bepakoltam a kenyérsütőbe, ami szépen kidolgozta és megkelesztette. Utána olajat forrósítottam egy mély serpenyőben, majd szintén olajos kézzel darabokat szakítottam a tésztából, kb. nagyobb tojás méretűket, majd széthúzogattam és pirosra sütöttem mindkét oldalát.
Közben kikevertem 3-4 dl tejfölt 2-3 gerezd áttört fokhagymával, sóval és sajtot reszeltem egy másik tálba bőven.
A még forró lángosokat jól megkentem, és megszórtam a sajttal.
Isteni finom, lélekmelengető ebéd volt a gulyáslevessel együtt.

Krumplilángos, mint köret...

... itt éppen tárkonyos-tejszínes sertéstokányhoz készült.
Muszáj volt elkészítenem, mert kínálta magát többször és egyenesen üldözött engem ez az étel.
Persze imádom az ilyesmit, alig vártam, hogy ehessek belőle.

Évekkel ezelőtt ebédeltem Budapesten a Petőfi Sándor utcában, szemben a Katona József színházzal, egy étteremben, nem jut eszembe a neve, vadpörköltet /azt hiszem őz volt/  amihez pont ilyen lángost adtak köretként. Eszméletlenül finom volt, nagyon ízlett, de az idők folyamán elfelejtkeztem róla.
A TVPaprikán láttam nemrég az Édes Nagyik című sorozatot, ahol is az egyik nagymama ezt a krumplis lángost sütötte, majd úgy forrón libazsírral megkente és úgy ették. Csorgott a nyálam annyira guszta volt, na és rögtön eszembe jutott a régi emlékem is, elhatároztam nekem ezt meg kell sütnöm.
Pár napra rá Petránál láttam, hogy ő elkészítette sült csirkéhez talán, de már akkor úgy gondoltam, mindenképpen valami pörköltes, szaftos, szószos húshoz illik jobban.

1 kg főtt, áttört burgonya
1 ek.só
1 ek.libazsír
annyi liszt, amennyit felvesz, hogy szép sima tészta legyen

/lehet hozzá tenni 1 tojást, de én nem szoktam, a libazsírral tökéletes lesz a végeredmény/

Jól összegyúrtam, hengerré alakítottam, azt feleztem, majd a feleket megint elfeleztem, sőt még azokat is.
Összesen 8 lapka lett, 4 fő részére készült, tehát fejenként kettő jutott mindenkinek.
Egyenként kinyújtottam serpenyő méretűre és zsiradék nélkül /a benne lévő tökéletesen elég hozzá/ mindkét oldalukat pirosra sütöttem. Kettesével rögtön tányérra helyeztem, ment mellé a tokány, valami isteni vacsora volt, mindenki áradozott.
De tényleg nagyon, nagyon finom.
Legközelebb, hideg téli estén vacsorára fogok ilyet sütni, libazsírral megkenve, sült hagymakarikákkal  és boros teát kortyolva hozzá.
Azt hiszem az is fölséges vacsora lesz.

Sajtos batyuk

Petrától vettem a receptet, ő meg a Tisza család szakácskönyvéből, finom volt.

Egyre jobban szeretem ezeket a sós, sajtos süteményeket, pogácsákat, rudakat.

Keresgélem a nekem legjobban tetsző, azaz egyszerű ámde nagyon finom variációkat, ha megtalálom megmaradok annál a 3-4 változatnál és többet nem variálok.

Nos ez is egy ilyen viszonylag egyszerű süti, bár a leveles tésztával nem nagyon vagyok kibékülve, másnap már hidegen ehetetlen, viszont ez a sajtkrém nagyon finom.

1 csomag fagyasztott leveles tészta  /amit én vettem abban 3 db lap volt/

Sajtkrém:

10 dkg vaj

10 dkg liszt

3 dl tej

só, bors

3 db tojás

10 dkg reszelt trappista

1 rudacska füstölt ömlesztett sajt

1 rudacska natúr ömlesztett sajt

A vajjal, liszttel, tejjel sűrű besamelt készítek, fűszereztem és hagytam langyosra hűlni.

Ezután egyenként belekevertem a tojásokat, külön-külön jól kikevertem simára, végül a sajtokat adtam hozzá.

A kiolvadt tésztalapokat lisztezett deszkán vékonyra nyújtottam és elég nagy kockákra /8x10/ vágtam.

Mindegyik szélét körben tojással megkentem, a közepébe halmoztam jócskán a sajtkrémet és a négy csücskét középen összecsippentettem, szóval batyu formára igazítottam, mint a túrós kelt batyunál.

Kívülről is lekentem tojással és megszórtam reszelt sajttal majd forró sütőben megsütöttem pirosra, ez  tepsinként  kb.15-20 perc.

Kicsit sok tölteléket raktam bele mert kifolyt sülés közben, de szerencsére még melegen könnyedén visszakanalaztam a sütőpapírról a batyuba, könnyen felvált a papírról, nem kellett közelharcot vívni emiatt.

Melegen-langyosan valami isteni finom, pláne ha többféle sajt van benne és elég sós.

Másnap hidegen már ehetetlen, főleg a tészta borzasztó, a krém még így is jó.

Majd gondolkodom milyen tésztával lehetne még elkészíteni, ami esetleg jobb lehetne.

A sajtkrémet viszont más ételekhez, amihez passzol, húsokhoz vagy spagettihez is el fogom készíteni, mert nagyon finom.



Kellemes őszi napsütés...

... és hőmérséklet.

Sült csirkecomb pirított gombával, almakompóttal

Ez egy tök egyszerű ebéd, villámgyors, könnyű és finom.

A csirkecombot sültcsirke fűszerkeverékkel bedörzsöltem és kevés olajon ropogósra sütöttem, ez kb. fél óra volt.

Ezalatt 30 dkg gombát tisztítottam, szeleteltem és szintén kevés olajon lepirítottam, vagyis megvártam míg a levét elfővi és zsírjára sül, ez 15 perc volt.

Míg mindezzel foglalatoskodtam addig egy kislábasban a kissé megpirított rizst, kb. 2 dl-nyit, sózva-borsozva-dupla mennyiségű vízzel felöntve puhára pároltam, a végén némi zöldpetrezselyemmel megszórtam.

Az almakompótot még előző nap megfőztem a fűszerekkel és cukorral, az  tehát készen volt.

/3 kg almát pucoltam, szeleteltem, egy nagy lábasban bő vízzel odatettem a tűzre, megszórtam 10-15 szem szegfűszeggel, szegfűborssal és bőven őrölt fahéjjal, valamint 10-15 dkg cukorral, amikor felforrt utána még 5 percig főztem és készen volt.

Szoktam úgy is készíteni, hogy egy/két  csomag - attól függően mennyi az adag -  tejszínízű pudingport kevés vízzel simára keverek és amikor felforr a kompót azzal kissé besűrítem.

Érdemes így is kipróbálni, csodafinom./

Mindennel együtt cakk-pakk háromnegyed óra elteltével ebédeltünk, és olyan jó ízű volt.

Díjat kaptam megint...

...Barbitól, amit nagyon köszönök neki, és aki olyan kedves, hogy mindig gondol rám a díjazásnál.

Én viszont ezt a díjat is, mint már többször is az előzőeknél, nem egyeseknek nevesítve, hanem mindenkinek  adom tovább aki csak betér hozzám, és megtisztel azzal, hogy megnézi a receptjeimet.

Sós-ropogós tejes kifli...

...reggelire, meg uzsonnára, meg vacsorára és csak úgy eszegetni.

Illéskrisznél láttam meg a receptet, annyira guszta volt a látvány, a fényképen keresztül is átjött a ropogóssága, csak nyeltem és nyeltem, végül nekiálltam.

Hát valami isteni lett.

Ne gondoljon senki semmi extrára, csak egyszerű sós kifli, de még melegen vajjal és egy kis málnalekvárral  hhhmmm...

Formáztam hosszúkásra, patkóalakúra, de mindegy is milyen a formája, csak enni kell egyiket a másik után.

3 dl langyos tej

2 ek.olaj

1 tojás

1 ek.só

1 tk.cukor

60 dkg lisz

1 tasak élesztőpor

5 dkg olvasztott vaj, a dagasztás közben hozzácsorgatva

só és kömény a szóráshoz

Mindent a fenti sorrendben bepakoltam a kenyérsütőbe és a kelttészta programon végig mentünk, bedagasztotta és megkelesztette.

Lisztezett deszkán három cipócskába vettem, külön-külön vékonyra nyújtottam és 6 cikkelyre vágtam.

Feltekertem valamennyit a széles végétől és megformáztam kifli alakúra, tepsire sorakoztattam és fél órát hagytam még kelni. Ezután egy felvert tojással megkentem, megszórtam sóval és köménnyel majd forró sütőben pirosra sütöttem, ez tepsinként 15-20 perc volt.

A friss langymeleg kenyérnél és péksüteménynél  nincs finomabb étel és nincs jobb illat a világon, szerintem.

Arról már nem is beszélve, milyen jó meleg volt a konyha a sütőtől ebben a ronda szeles, esős, hideg, őszies időben.

Itt van az ősz, itt van újra...

Újra két őszi Petőfi vers, egy ismert és egy ismeretlenebb, de mindkettő csodaszép, egyúttal csendesen emlékezve az aradi Vértanúkra is, hiszen ma van az évforduló.


Petőfi Sándor
Itt van az ősz, itt van újra

Itt van az ősz, itt van újra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpendítem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. -

Kedvesem, te ülj le mellém,
Ülj itt addig szótlanul,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonul.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.

Erdőd 1848.november 17-30.



És akkor jöjjön a kevésbé ismert verse....

Petőfi Sándor
Jön az ősz...

Jön az ősz, megy a gólya már,
Hideg neki ez a határ.
Röpül, röpül más országba,
Hol jobban süt a nap rája.

Hej van oka a gólyának,
Hogy más hazát néz magának.
De galambom, hogy elhagytál,
Nem t'om, mi okot találtál.

Hív voltam én hozzád mindig,
Elejétől utójáig,
Nem volt szívemben ősz, tavasz,
Érted mint a nyár, égett az.

S vajon akihez röpültél,
Nem lesz-e annak szívén tél?
Megeshetik szép galambom,
Noha neked nem kívánom.

Mert a gólya ha visszaszáll,
Virító szép tavaszt talál.
Hej de mire te visszaszállsz,
Csak puszta sírhalmot találsz.

Kecskemét 1843.március

Ham and eggs

Persze hiányozni fog a jó idő, a napsütés, a kellemes kinti hőmérséklet, ami ma még van.
A szép zöld kert, a kiülés egy kicsit napozni vagy olvasgatni egy árnyas fa alatt.
Enni a sok gyümölcsöt, zöldséget, fagyit, inni a jéghideg italokat.
Hát ennek vége jó pár hónapra.

Azzal kezdődött hogy elraktuk a kerti bútorokat a teraszról, a kertből.
Nem lesz jó újra egy csomó cuccot magunkra szedni, hogy ne fázzunk, esni fog mindenféle csapadék, amit nem annyira szeretek, a fűtés, a hólapátolás, de az a végtelen csend amikor hull a hó és mindent belep, betakar, az szép lesz.
A hulló hópelyhek halk neszezése és a csizmatalp alatt a hó csikorgása, jellegzetes téli hang.
Amikor sütőtök illat lengedez az egész házban, az jó lesz.
Viszont már kívánok néhány fajsúlyosabb ételt is, mint például egy kis töltött káposzta, füstölt főtt csülök, körömpöri, sült kacsa vagy libacombok párolt káposztával, majd aztán az igazán hidegben a kocsonya.
Lehet újra sütni isteni pogácsákat, lángosokat, kenyereket és egyéb sütiket, amikre a melegben gondolni sem bírtam.
Ma reggel amikor felkeltem ellenálhatatlan vágyat éreztem egy komolyabb reggeli után...
.... jó pár szelet sült sonka egy-két tükörtojással, friss kenyérrel, forró teával.

Rögtön meg is csináltam.

Nagyon finom volt.
Jöhet az eső.