a legméltóságteljesebb cica volt

a legméltóságteljesebb cica volt
Tituka 2006-2018 élt 12 évet és 9 hónapot

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 10 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 10 éves

Keresés ebben a blogban

2015. február 28., szombat

A hétvége ételei...


Gulyásleves... marhahússal, rengeteg zöldséggel, galuskával
Receptleírás  itt 





Lángos... most a kefíres fajta jön
Receptleírás  itt






Székelykáposzta... most marhahússal, paprikásan, de van amikor sertéshússal és füstölthússal is készül sápadtan
Receptleírás  itt      és      itt






Szilvalekváros gombóc vagy derelye... ez lesz a vasárnap délutáni meglepetésem a családnak, még nem tudják

1 kg krumpli hajában főzve, majd pucolva és még melegen áttörve
liszt amennyit felvesz
1 ek. zsír

szilvalekvár

olaj, zsemlemorzsa
porcukor, őrölt fahéj

Kevés olajon zsemlemorzsát pirítok aranybarnára, a forgatáshoz, félreteszem hűlni, ez miattam lesz.
Egy tálban darált mákot és cukrot összekeverek, szintén a forgatáshoz, ez a család többi tagja miatt lesz, mert élnek-halnak a mákos cuccokért.

A még forrón áttört majd a már langyosra hűlt krumplit összedolgozom a zsírral és annyi liszttel, amennyitől jó puha, könnyen kezelhető, nyújtható tésztát kapok, lisztezett deszkán pihentetés nélkül kinyújtom vékonyra, egy pohárral köröket szaggatok, majd ezekre a körökre kerül egy-egy teáskanálnyi kemény, eredeti szatmári szilvalekvár
/lehet, hogy a lekvárba mindenütt belenyomok egy szem diót is, Pupu ismerősöm adta a jó ötletet/,
majd a szokott módon begombócozom, tálcára teszem valamennyit.
Végül nem gombócoztam, hanem csak félbehajtottam és lenyomkodtam, szóval derelyét készítettem.
Forrásban lévő sós vízben kifőzöm, ami azt jelenti, hogy ha feljött a víz felszínére a belerakott adag /mindig annyit tegyünk csak egyszerre bele, hogy kényelmesen elférjenek egymás mellett/
akkor már csak 1-2 perc fővés szükséges, egyenként leszűröm és a morzsába forgatom egy részét, a másik részt meg a cukros mákba, majd egy-egy nagy tálba teszem.
Azért egyenként nehogy szétnyomják egymást és kifolyjon a lekvár.
Tálaláskor fahéjas porcukorral bőven meghintem.
Csodásan finom, mint minden töltött gombóc vagy derelye, a kettévágott daraboknál jól látszik a diószem a lekvárban.




2015. február 26., csütörtök

Meyer citrom ???



... lehet, hogy Meyer citromot vettem a Tescoban???
... a sok nagyobb és rücskösebb, világossárga citrom között volt egy csomó apróbb, napsütöttebb, sötétebb, narancsosabb színű, ezek közül válogattam... végül is nem tudom, mert soha nem láttam "élőben", csak néhány blogon, hogy van ilyen fajta is.
Sajnálom, hogy nem vettem a nagyobbak közül egyet-kettőt, mert akkor lehetne látni a különbséget.
... lehet, hogy citromkrémes tortát sütök a hétvégén????



2015. február 24., kedd

Ma viszont a blogom pontosan 5 éves....



... szinte hihetetlen, 5 év, amikor elkezdtem azt sem tudtam hogy lesz, mint lesz, hogy fogom feltenni a receptjeimet, a képeimet, nem is tudtam fényképezni /igaz, most se nagyon/, feldolgozni meg pláne nem, olyan izgatottan készültem minden bejegyzésre, mit fognak szólni akik véletlenül látják....
... azután egyszer csak kezdtem élvezni, már nem szorongtam a nem is tudom, hogy min...

Valósággal elröppent ez az 5 év... mert jól érzem magam a blogomban... és a többi blogon is... mert rengeteg virtuális jóbarátot szereztem, akikkel szoros kapcsolatot ápolok, nem eggyel közeli barátit is... köszönöm nektek a kedvességeteket, a meleg szavakat, a jó recepteket, jó, hogy vagytok...

... hihetetlen, hogy a mai napig kb. 800 receptem van fent, több mint félmillióan nézték meg ezeket, 3.700-an szóltak hozzá és 170 fő a rendszeres követőm.
Ez nagyon megtisztelő, sőt egyszerűen elképesztő.
Mindenkinek nagyon, nagyon köszönöm az érdeklődését.


2015. február 20., péntek

Túrófánk megint... talán az eddigi legjobb



 ... mindenesetre viszont a leggyorsabb, azt hiszem ennél a receptnél fogok maradni, ez az eddigi legjobb túrófánk recept, mondhatnám A Túrófánk, amit én eddig elkészítettem, pedig volt már jó pár.
Először is végtelenül egyszerű, és nagyon gyors, az összeállítás és a sütés között jó ha van fél óra, semmi pihentetés, semmi faxni.
Szégyellem, de nem tudom, hol láttam, hol olvastam, honnan mentettem ki magamnak, így kivételesen nem tudom ideírni ki volt az ötletadó, ezért elnézést kérek.



Túrófánkgömbök
Hozzávalók:
50 dkg túró
2 egész tojás
2-3 ek. cukor /az eredetiben nem szerepelt, de nekem kell bele/
vaníliáscukor
csipet só
8 dkg liszt
1 tk. sütőpor
1 narancs vagy 1 citrom héja
 mazsola /az eredetiben nem volt, én sem tettem bele most, de legközelebb igen/

Egy nagy tálban össze kell gyúrni az összes hozzávalót, elég tömör tésztagombóc lesz, de viszont könnyen lehet belőle diónyi darabokat kiszakítani és golyóvá görgetni a két tenyerünk között.
Az összes golyócskát tálcára tettem, jó sok lesz, 3-4 adagban aztán kisütöttem a két ujjnyi olajban, tanácsos a behelyezést követően falapáttal mindegyiknek alányúlni, ne ragadjanak oda, de aztán vígan forognak sülés közben és amikor aranybarnára sültek ki is szedtem papírtörlőre, rétegenként bőven megszórtam porcukorral és fahéjjal.
Mennyei finom, könnyű állagú, csakúgy dobáltuk befelé, nem is tudom hányadiknál szólalt meg a férjem, nem is eszünk hozzá lekvárt, vagy édes tejfölt???? Ja, tényleg, ezek jöhetnek hozzá, de így porcukrosan fahéjasan is csodás.
Megtartom ezt a receptet.




Miközben én sürgölődtem a konyhában, az asztal másik végében, egy volt tortadobozban, egy igazi fánkszakértő kísérte figyelemmel minden mozdulatomat... Szafti
Mellesleg ő a legnagyobb rajongóm és hódolom a cicák között, mindig a közelemben van, alig várja, hogy leüljek a fotelomba olvasni vagy filmet nézni, máris az ölemben van és boldogan dorombolva durmolgat rajtam, sőt éjjel is a fotelomban alszik... nagyon ragszkodó cicuka, imádom.


2015. február 17., kedd

Babfőzelék... fejtett babból, tejesen




Nagyon nagy kedvencünk és olyan régen ettünk, talán nyáron amikor szezonja volt, pedig fagyasztott fejtettbabból is tökéletes akár a leves, akár a főzelék.
Most a főzeléket annyira megkívántam, csak így egyszerűen tejesen elkészítve, feltétnek most hideg sült hurkákat és sült kolbászt karikáztam hozzá... finom volt.




2015. február 14., szombat

Mindenféle finomság a hétvégére....




Karajcsontos húsleves... és a levesben főtt hús fokhagymaszósszal... amit ez a blog juttatott újra az eszembe, hihetetlenül finom második fogásnak.



Lasagne spenótosan húsosan besamelesen...
/a család már követeli a paradicsomos változatot is, előbb utóbb engednem kell az erőszaknak, de eddig én mindig ezt és így készítem, mert így a kedvencem, mert így imádom./
Receptek  itt húsosan és spenót nélkül,  és  itt spenótosan ám de vegán,
most egyben készült minden, hússal és spenóttal is.


Gombafejek besamelesen sajtosan...
egyszerűen csak leraktam egymás mellé a barna csiperkefejeket olajozott tepsire, a lasagnénál készült maradék besamellel bevontam, reszelt sajttal jól megszórtam, megtömtem a fejeket és pirosra sütöttem.



Vargabéles... ami már olyan régen volt és annyira finom édes tejföllel meglocsolva...
Recept  itt


2015. február 11., szerda

Egy kis kényeztetés az izgalmak kiheverésére... a klasszikus kakaós kevert




A mai reggel után nem volt kérdés, hogy sütnöm kell valami bevált, finom, "nagyon szeretjük sütit".
Vigasztalónak, miután egy autó megcsúszott a jeges úton és úgy döntött, hogy meg sem áll a kerítésünkig, át a vizesárkon is.
Hatalmas mázlival megúsztuk és nem döntötte be a kerítést, de csak azért, mert egy kis autó volt egy idős rokkant bácsival, ráfékezett a jégen, mert előtte is fékeztek és már röpült, csúszott is.
Ha ugyanez egy teherautóval vagy a helyi busszal történik, nos azok meg sem álltak volna a hálószobánkig, nemhogy a kerítésig.
Miután túljutottunk az izgalmakon és pár telefonon a családtagoknak, hadd idegeskedjenek egy kicsit ők is, hogy mit úsztunk meg, már épp kezdtünk megnyugodni amikor feltűnt, hogy sehol nincs a kiskutyusunk, körberohantuk a nevét ordítva a kertet, füttyögtünk, a férjem még az utcára is kirohant és az épp arra járó postást faggatta, nem látta-e.
Falatka sehol, én már halálraváltan remegő lábakkal jöttem-mentem, hallgattam a férjem veszekedését, hogy biztos hagytam kiszökni az utcára, míg az autós eseményekkel voltunk elfoglalva stb. stb. amikor is eszembe jutott, hogy mielőtt kirohantunk az utcára, előtte a kamrába vittem ki az ottani fagyasztóba 2 csomag friss kenyeret, lehet, hogy akkor beszökött oda velem és nem vettem észre???
Na gyorsan a kulcsot, mert ez kintről nyílik a ház végében az udvarról, nem éléskamra, hanem itt vannak a kazánok, meg a nagy melegvíztartály, a nagy fagyasztó, esőkabátok, gumicsizmák, létrák, a kerti bútorok, napernyők, nagy faládában eltéve a karácsonyi díszek, égősorok stb. szóval egy raktárféleség... és ott volt a kicsi mindenünk, mert egy kis kíváncsi és mindenhová be kell mennie, szóval véletlenül bezártam oda és nem vettem észre, szegényke nem is tudta mitől vannak a gazdik megőrülve, egymás kezéből kapkodtuk ki, öleltük, csókoltuk, azt sem tudom, hogy mentem be a házba és rogytam le a nappaliban és csak sírtam, mint egy eszelős... már azt hittem elvesztettük.
És mindez két hét influenza után.
És még mondja bárki, hogy nem vagyunk szerencsések???
Vigyáztak ránk az angyalok :-))))


... ő Falatka... a szemünk fénye...


... és akkor a klasszikus Kakaós kevert... meggyel és dióval most... minden évszakra...
Receptleírás  itt



2015. február 5., csütörtök

Tojáskrém... amit nagy nehezen és úgy ahogy kívántam enni...


A citromlekvár és a citrushéjak eltevésénél már érezhettem valamit - hatalmas fáradtságérzet volt rajtam nyilván már a lappangó betegségtől, mindenesetre utolsó erőmmel még főztem egy finom húslevest, sok-sok zöldséggel és sok kacsanyakkal, mint aki érzi, hogy sokáig a konyha közelébe se fog kerülni, és milyen jól tettem, mert így legalább egy hétig volt meleg levese a férjemnek szegénynek, mert ha akartam volna sem tudtam volna más semmit elkészíteni.


Még jó, hogy ilyen esetekre tartogatok itthon a mélyhűtőben előre panírozott csirkemellfilét, karajszeleteket, csirkeszárnyakat, amiket csak forró olajban ki kell sütni és mégis friss ebéd illúzióját adják. No ez is jól jött a férjemnek.
Egyszer keltem fel, hogy megfőzzek egy kétszemélyes adag tejbegrízt, de egy horror volt, az ájulás kerülgetett, a tűzhelybe kapaszkodva kevergettem készre.
Egy kis tálkának a felét tudtam csak megenni, de azt is egy jó óra elteltével, amikor némi pihenés után magamhoz tértem.


Hát ezek mentek ill. nem mentek egy hétig....

Ma viszont, isten tudja hány nap elteltével végre megkívántam valamit... egy kis tojáskrémet....
mint később kiderült, csak a szemem kívánta...

Na főztem is reggel 10 tojást, mire lehűlt, mire megpucoltam, mire összedolgozásra került, lett vagy délután 13-14 óra, mert közben, minden fázis után pihennem kellett egy kicsit....


Tojáskrém lilahagymás
10 főtt tojás, szeletelővel keresztben is és hosszában is megvágva
3 db kis lilahagyma, apró kockákra darabolva
1-2 ek. majonéz
1-2 ek. tejföl
1 ek. mustár
só, frissen őrölt bors

Mindent összekevertem egy nagy tálban, a férjem kóstolgatta, miből mi, mennyi, kell-e még, én ugyanis még hadilábon állok az ízleléssel, a szaglással, még nem működnek ezek tökéletesen /mondhatnám egyáltalán sehogy/
Végül kettévágott friss zsömlére kentük és hegyes erős paprikát karikáztam rá, úgy ettük.
Hiába kívántam meg, nem sokat éreztem belőle, de azért leerőltettem egy kicsit.
A paprika viszont jól csípte a torkomat, számat, legalább éreztem valamit.


 



Később viszont megettem egy jó hideg, piros almát, héjastól felszeletelgetve, falatonként, na az ízlett és jól is esett nagyon, az vérré vált bennem.


2015. február 2., hétfő

Vírus... láz megint.... teljes KO



Csak öt percre kapcsoltam be a gépet, hogy tudjátok miért tűntem el.
Újabb vírusfertőzést kaptam, vagy a hólapátolásnál fáztam meg, vagy mind a kettő, idén engem az ág is húz, de a január eleji egyhetes az csak lepkefing /elnézést/ volt a mostanihoz képest.
Magas láz már 5 napja, mindenem fáj, étvágytalanság /egy tálka tejbegrízt nem tudok megenni, csak a felét/ nem tudok fent lenni, mert mindenem rezeg, szédülök, szombaton még az ügyeletet is ki kellett hívni.
Velem ilyen a 90-es évek óta nem fordult elő, hogy ennyire beteg lettem volna.
Mindegy, remélem megmaradok és jövök majd, még nem tudom, hogy mikor, mindenesetre már az utolsó citromlekvár főzésnél nem véletlenül éreztem magam "fáradtnak", már akkor a betegség jelzett.

Vigyázzatok magatokra, amennyire tudtok !!!!!