Mindenszentek... halottak napja...

 Nyugodjatok békében kedveseim... hiányoztok nagyon

Egy húsmentes ebéd...

Ma csöndes, nyugis napom volt - nem mintha a többi nem ilyen lenne.
Áramszünet volt karbantartás miatt 11 -órától 14,30 -óráig.
Sokat olvastam, megfőztem a látható 2 fogásos menüt és elmentem sétálni egy kicsit, ki a napra, tisztára nyáriasan meleg az idő, de már csak napközben.

 Vegyes gyümölcsleves... almával, meggyel, szilvával... szegfűszeges-fahéjas fűszerkeverékkel, tejszínesen behabarva... természetesen nagyon finom lett.

Töltelék-kocka krumplichipsszel...

Ma hús nélkül ettem, és mivel elég sok lett így holnap sütök mellé csirkecombokat, a változatosság kedvéért.

Töltelék receptje:

1 db zsömlecipó, már száradófélben, beáztatva    /kb. 4-5 db zsemlének megfelelő mennyiség/

3 ek. olaj

2 db közepes vöröshagyma, apró kockákra vágva

1 doboz gombakonzerv, leve leöntve

4 db főtt tojás, szintén apró kockákra vágva

1 nagy csokor petrezselyem, apróra vágva

4 egész tojás

só és őrölt bors

Mindent feldaraboltam, ahogy kell. A hagymát üvegesre dinszteltem, ment hozzá a gomba és jól összesütöttem. Levettem a tűzről, hozzáadtam a főtt tojást, petrezselymet és egyneművé kevertem nagyjából. Ment bele a 4 nyers tojás és bőven fűszereztem, jól összekevertem, végül olajozott kistepsibe terítettem a masszát, a tetejét is megcsöpögtettem olajjal.

Ment a 200 fokra melegített sütőbe és kb. 1 óra alatt ropogós pirosra sütöttem.

Egyébként ezzel a töltelékkel szoktam tölteni, a sertésdagadót, a csirke hasüregét vagy külön a csirkecombokat, esetleg gombafejeket... sőt nylonzacskóban, sós vízben kifőzve levesbetétnek is olykor, húslevesbe.

Köretnek - újabban imádom így enni a krumplit - 6-8 db közepes burgonyát megpucoltam és a jó éles uborkagyalun hajszálvékonyra leszeleteltem, majd bő olajban ropogósra sütöttem.

/Bár van V alakú zöldséggyalum is./

Ha kész, lehet megszórni sült krumpli fűszerkeverékkel, de ha épp nincs, akkor sóval kell meghinteni.

Húsos-toros káposzta... most édeskáposztával

Savanyúkáposztával már készítettem húsos-toros káposztát, nem is egyszer, sőt volt olyan is hogy a húson kívül még körmöt is belefőztem, mennyei volt.

Most megint volt egy fél fej édeskáposztám és gondoltam egyet, hol van előírva, hogy csak savanyúval lehet készíteni ezt az ételt. Neki is álltam.

Húsos-toros káposzta

Hozzávalók:

1/2 fej édeskáposzta,  amit vékony csíkokra szeleteltem/metéltem és ecetes vízbe áztattam 1 éjszakára /valahol olvastam, hogy így kell./

1 vékony csík oldalas, egészen kis darabokra vágva a csontok mentén

20 dkg sertéscomb kockázva

2 nagy fej vöröshagyma

1 fej fokhagyma

2 ek sertészsír

pici pirospaprika, paprikakrémek erős is és édes is

babérlevél, borsikafű, kömény, só, bors, 

A zsíron az összes húst rozsdásodásig pirítottam köményesen, borsosan, megsózva, majd kiszedtem egy tálba.

A visszamaradt zsíron megdinszteltem egy kockázott vöröshagymát, rádobtam szalonnabőrkéket is /mert semmi füstölt húsom nincs itthon/, és kicsit azzal is pirítottam, meghintettem egy gondolatnyi pirospaprikával és ment hozzá a kétféle paprikakrém is, majd erre ráterítettem az összes leszűrt káposztát, majd erre ment az összes hús, közben dobáltam bele babérleveleket, meghintettem a borsikával, őrölt borssal, őrölt köménnyel, pici sóval is - de azzal majd kiigazítom a végén.

Felöntöttem annyi vízzel, ami épp ellepte és felforraltam, majd forrás után egészen kis lángon, épp csak picit rotyogtatva 2 óra hosszat főztem.

Hagytam hűlni, állni, mielőtt nekiestem, jelentem a dolog működik édeskáposztával is, nagyon finom lett. Ízes, fűszeres.

 

A tésztagyúrás rejtelmei...

 Azt vettem észre, hogy egyre jobban, egyre rutinosabban megy nekem ez a tésztakészítés, sőt egyre jobban élvezem csinálni. Olykor érdemes nekiugrani, nagyon megéri, mert sokkal élvezetesebb enni, mint a késztésztákat... annak ellenére, hogy nagyon jó minőségű késztésztákat lehet kapni... de mégis, a házilag gyúrtat valahogy rágni kell.

A tészta mennyiségét mindig úgy számoljuk, hogy ahány fő eszik, annyiszor 10 deka liszt és 1 tojás.

Én most 30 dkg lisztet vettem /20 dkg finom és 10 dkg rétes/ és 3 tojást, + egy csapott ek. sót és kb. fél deci vizet. Ez a mennyiség 2 főnek kétszeri bőséges evés.

Összegyúrtam, viszonylag kemény tésztát kapunk, de rendületlenül gyúrni kell, míg sima felületű gombócot nem kaptunk. Én ilyenkor mindig többfelé elosztom, mert nem szeretek egy nagy tésztalappal dolgozni, hanem mindig kicsivel, sokkal jobban kézreálló, szerintem. Tehát az egy nagy gombócot először elfeleztem, de úgy találtam, hogy még mindig elég nagy, így a két kisebbet is egyenként kettő egyforma részre vettem... egyenként jó alaposan még átgyúrtam mindet, majd a tállal leborítottam és hagytam pihenni.

Ezalatt odatettem a nagy tésztafőzömbe vizet forralni, jól megsóztam, lefedtem.

Közben elkészítettem a pirospaprikás fokhagymás levesalapot is, félretettem.

Megfőztem 4 szem közepes nagyságú krumplit a héjában, megpucoltam és egy tálban összetörtem.

Elkészítettem hozzá a hagymás alapot, 2 db vöröshagymát kockáztam apróra, majd megdinszteltem kevés zsiradékon, meghintettem pirospaprikával, őrölt borssal és belekevertem az összetört burgonyát, jól átkeverve kissé még le is pirítottam.Félretettem.

 Megkezdtem az első tésztagombócka kinyújtását, igyekeztem kerekre, de őszintén tök mindegy, milyen a formája, a lényeg, hogy a megfelelő vékonyságúra nyújtogassuk.
Nagyon vékonyra nem is tudom kinyújtani, legalábbis nekem soha nem sikerült még, általában ezt a gyufatészta formát preferálom, esetleg a metéltet. Mást nem szoktam variálni.
Ilyen gyufatésztával szoktuk enni a túrós, a mákos, a diós, a krumplis...ésatöbbi tésztákat... már ha nem kész tésztát főzök ki, mert az is van mindig itthon, legtöbbször kész tésztákat variálok ám, mert az az egyszerűbb és gyorsabb, csak olyankor gyúrom saját magam, ha kedvem van hozzá, vagy valamelyik gyerekem külön kéri.
Pedig nagyságrendekkel finomabb a házilag gyúrt tészta.

Amikor már úgy döntöttem elég jó, akkor meglisztezve feltekerem a fára és hosszában középen elvágom...

... majd a fát kiveszem, és a tészta alja részén is középen és hosszában kettévágom.

 ... egymásra teszem, persze lisztezve, össze ne ragadjon.
Azért jó keményre gyúrni, mert akkor nem ragad annyira, a puha tészta a ragadósabb.

 ... éles késsel vékony, gyufaszerű vastagságra darabolom..

 
Itt a végén is még meghintem liszttel és alányúlva átforgatom a kezemmel.
Az összes tésztagombóckával végigcsináltam a fentieket.

 Ennyi, két kis kerek tálcányi tészta lett összesen a 30 dkg lisztből és 3 tojásból.

A közben felforrt sós vízben kifőzöm egyszerre az összes tésztát, amikor feljön a tetejére még egy percet főzöm és már lehet is szűrni. A jó sűrű lisztes főzővíz felét, leginkább az alját felfogom, mert ez adja majd a leves levét és hozzáöntöm a félretett fokhagymás-paprikás alaphoz, elkeverem, felforralom és a kifőtt tésztából teszek a leveshez betétnek valót, egyet rottyantok rajta és kész is.

Tálaláskor lehet tejfölözve is enni, de mennyei csak úgy simán is.

A leszűrt tészta nagyobb részét pedig a burgonyás tört alaphoz keverem, ha szükséges még sózom, borsozom és jól átforgatom.

Ha túróval vagy netán édesen dióval vagy mákkal ennénk, akkor egy kanálnyi forró zsírban forgatom át a frissen kifőtt tésztát egy lábasban és tálaláskor a megfelelő feltéttel szervírozom.

A családomban az összes Dédi, a Nagymamáim, az Édesanyám, az Anyósom, mindenki így csinálta.

Mi eléggé tésztás család vagyunk, szeretjük a mindenféle tésztaételeket... legyen az főtt vagy sült.

Lekváros piskóta... feketecseresznyés lekvárral töltve

Hát itt az ősz visszavonhatatlanul.
A hidegfront hatására jó hideg szél fúj az éjszakai esők után, jólesett bekapcsolni a sütőt és melegedni mellette egy kicsit.

       Feketecseresznye - lekváros piskóta...   Ötlet Gabriellától
Hozzávalók:
6 tojás
15 dkg cukor
3 ek víz
16 dkg finomliszt
1 cs. sütőpor
pár szem mazsola
+ bármilyen lekvár... ki mit szeret... nálam most szomódi feketecseresznye lekvár került bele
A tojásokat egy tálban a cukorral habosra kevertem fehéredésig, majd ment hozzá a sütőporos liszt és a víz. Egy 22 x 36-os tepsit vajaztam, liszteztem és beleöntöttem a masszát, rászórtam egy kevés mazsolát és ment az előmelegített sütőbe 180 fokon 25 percre.
Tökéletesen megsült, hagytam teljesen kihűlni, majd vízszintesen félbevágtam.
Egyik felét megkentem alaposan a lekvárral majd a másik felét szépen ráigazítottam és hosszúkás formára feldaraboltam, porcukorral meghintettem és tálakra rakosgattam.
Nagyon finom, nem kell itt túlbonyolítani a sütisütéseket, egy ilyen egyszerű is boldoggá teszi az embert.
Ez lesz a vacsorám egy pohár tejjel.

A cseresznyelekvár Szomolyáról /Noszvaj mellett, de már Borsod megye, Mezőkövesdi járás/ való, ott van egy hatalmas feketecseresznye ültetvény, amikor beérik akkor rendeznek cseresznyenapokat mindenféle finomsággal... onnan kaptam a lekvárt, eszméletlenül finom.