Kókuszkrémes torta

Szeretem ezeket az úgynevezett hagyományos tortákat.
Most is nagyon finom kókuszkrémes tortát sikerült összehoznom a hétvégére.
Semmi apropója nem volt a tortakészítésnek, csak úgy, mert megkívántam.
Valahogy erre volt gusztusom most, pedig nem mondhatnám, hogy annyira odáig  lennék a kókuszért, hogy élni sem tudok nélküle.
Mostanáig, mert ez így nagyon finom lett, valószínű, hogy többször is lesz ezentúl, mert könnyű habos a krémje.
Az interneten nézegettem recepteket, majd több olvasatból kutyultam a magamét.

Először is sütöttem egy nyolc tojásos kakaós piskótát a szokott módon.
8 tojásfehérje kemény habbá verve
8 ek. cukor apránként a habhoz szórva, miközben folyamatosan tovább vertem a habot
8 tojássárgája egyenként a cukros habhoz csorgatva és jól kikeverve mindegyikkel
8 ek. liszt + 1 ek.kakaópor összekeverve és fakanállal óvatosan a habhoz keverve, össze ne törjön

A nagy gáztepsit sütőpapíroztam és belecsorgattam a masszát, majd előmelegített sütőben 180 fokon és alsó/felsőn 15 percig sütöttem.
Hagytam kihűlni, majd hosszában kettévágtam. Háromba is vághattam volna.
Az alsónak szánt lap tetejét megkentem csokoládékrémmel,  a felsőnek szánt lap alját pedig málnalekvárral majd a kettő közé töltöttem a kókuszkrémet, meg persze amikor egymásra lett téve a két lap, akkor a tetejét meg az oldalait is.

A kókuszkrém:
1/2 l kókusztejet felforraltam, majd
10 dkg kókuszreszeléket öntöttem hozzá és addig főztem, amíg megpuhult, ez max. 5-8 perc
1 cs. vaníliapudingot kevés vízzel és az előírt 4 ek. cukorral kikevertem és a kókuszos tejhez öntöttem, állandóan kevergetve besűrítettem.
Hagytam kihűlni, persze időnként jól átkeverve.

1/2 l habtejszínt kemény habbá vertem és a már kihűlt kókuszos krémhez apránként hozzákevertem, majd a fent leírt módon megkentem a kakaós piskótát.
Persze lehet vajjal is kikeverni, ekkor 20-25 dkg puha vajat nagyon habosra keverünk, majd apránként hozzáadjuk a kókuszmasszát.
Vagy 25 dkg mascarponét kikeverni a kókuszos masszával szintén habosra.
Most nálam a tejszín volt a nyerő, legközelebb kipróbálom vajjal, vagy mascarponéval is.
Pár órát állt a hűtőben mielőtt szeleteltem belőle.
Nagyon finom lett, csakúgy eteti magát.

Spárga megint, mert megunhatatlan

Mivel több üveg spárgát vettem a múltkor a bőséges reggelihez, természetesen maradt még és a készen kapható hollandi mártás is, így  ezt most ugyanúgy készítettem el sült fűszeres csirkecombhoz  köretnek,  bár egy jókora adag vajas-tejes krumplipürét is összedobtam hozzá, mert illik mellé és mert nagyon szeretjük.

Ez igazán egy könnyű, kellemes ebéd lett ebben a kellemes nyárvégi napsütéses időben.

Habos, mazsolás, kelt málé... az Izőrzőktől

Egészen pontosan az Izőrzők műsor Lentiről szóló részéből.
Egy helyes nagymama készítette és mondta, hogy a család annyira szereti, hogy neki ezt állandóan sütni kell. No én meg úgy elbámészkodtam rajta, hogy elfelejtettem menet közben leírni a receptet, de aztán könnyen megtaláltam az interneten.
Elhiszem, hogy állandóan kéri a családja, mert tényleg nagyon finom.
A baracklekvár réteget én találtam ki rá, meg a tésztába kevert reszelt citromhéjat is, ezek nem voltak az eredetiben, de sokkal finomabbá, ízesebbé tették a sütit.
Viszont a diót, ami - nagyon fontos kelléke - kifelejtettem, de erről majd később.

Eddig úgy tudtam, hogy a málé az mindig kukoricalisztből vagy kukoricadarából készült étel, de most itt Lentiben ez a nagymama búzalisztből készítette és így, málénak nevezte.
Szerintem kukoricalisztből készítve ugyanilyen finom lehet. Ki kell próbálni.

Habos mazsolás kelt málé

Hozzávalók:
1 dl langyos tej
1 ek. cukor                                    
4 dkg élesztő
összekevertem és felfuttattam

4 tojás sárgája
4 ek. cukor
csipet só                                  
4 dl langyos tej
1 citrom reszelt héja
Először a tojások sárgáját a cukorral habosra kevertem, majd ment hozzá a többi és összekevertem, majd hozzáadtam az élesztős tejet is.

kb.40-45 dkg lisztet kell  hozzákeverni apránként, de csak annyit, hogy galuskatészta állagtól hígabb legyen. Jól és simára el kell keverni.
Én kb. 20 dkg réteslisztet és 20-25 dkg finomlisztet adtam hozzá, sűrűn folyósnak kell lennie!!!
Ekkor, amikor már szép sima, megy még hozzá:
1 dl olaj és
10 dkg mazsola - fontos, hogy sok legyen benne, aki nem szereti a mazsolát, tegyen bele sok aszalt meggyet vagy aszalt vörös áfonyát -  és ezekkel is ki kell keverni.
A tálat letakartam egy konyharuhával és egy órát pihentettem, kelesztettem.
Magasra feljött a tészta a tál pereméig.

A nagy sütis tepsimet zsírral kikentem, liszttel kiszórtam és beleöntöttem a masszát, elegyengettem simára és még 20 percig pihentettem.
Ezalatt bekapcsoltam a sütőt 190 fokra és légkeverésre állítottam.
Amikor letelt a pihenőidő  kb. 15-20 perc alatt pirosra sütöttem.
Amíg sült a tészta a 4 tojásfehérjét nagyon kemény habbá vertem 10 dkg cukorral és amikor kész lett a süti, még azon forrón először, fél üvegnyi sűrű baracklekvárral lekentem a tetejét, majd erre simítottam a cukros habot, na és itt kellett volna rászórni a habra a kb.15 dkg-nyi durvára darabolt diót, vagy mogyorót, vagy mandulát /kinek mije van otthon/ bőven és vastagon, majd a sütőbe visszatéve inkább már csak szárítani, a hőfokot persze visszavettem 100 fokra, és még 15 percet szárítottam és kész.
Teljesen kihűlve tetszőleges formátumra lehet szeletelni.

Szóval a diót elfelejtettem rászórni nagy izgalmamban, pedig odakészítettem az asztalra, de mire a habot rákentem a lekvárra, már tettem is be a sütőbe, és mire észbekaptam a hab már rá is volt száradva, hiába szórtam volna rá, lepattantak volna a diódarabok, mert ennek az a lényege, hogy a habba belesüppedve süljenek-piruljanak össze vele.
No majd legközelebb, mert tuti hamarosan lesz legközelebb, mert naaaagyonfiiiinom !!!!
Mindig mondom, hogy ezek az egyszerű kis "idekeverek-odakavarok és máris összedobtam" kis sütik amik az ország eldugott szegleteinek házaiban állandóan sülnek az ott lakók gyönyörűségére, ahol már az ük meg dédanyák is ezt sütötték a családnak, na ezek a legjobbak.
Ezért fontos megőrizni az utókornak az ízeket, illatokat, hagyományokat, és ebben a közszolgálati
/ nem a kormánypárti / tévéknek oroszlánrészt kell, kellene vállalniuk, mindenkihez eljuttatva, mert fenn kell maradniuk, a köztudatba kell jutniuk az ilyen recepteknek.
Még szerencse, hogy a Duna Tv, mint közszolgálati, valamennyire erőlködik ebbe az irányba.
Tulajdonképpen a gasztrobloggerek is ezt a nemes feladatot teljesítik nap mint nap.

Hétvégén bőséges villásreggeli... vagy akár ebéd is lehet

Hétvégén érdemes egy kicsit bőségesebb villásreggelit készíteni a családnak.
Mindenki eleve tovább alszik, később kel, később reggelizünk, később van az ebéd is.
Persze nálunk van olyan is, hogy egyáltalán nem reggelizünk, hanem majd az ebéd az első étkezés.
A hétvégében ez a jó, hogy semmi nem kötelező, hogy kényelmesen adják magukat a dolgok, nem kell sietni, nem kell görcsölni, stresszelni semmin.
Csak nyugisan.

1 ü. spárgakonzerv vagy fagyasztott spárga, mindegy zöld vagy fehér, egyformán finom
2 szelet sonka személyenként / de lehet ropogósra sült bacon szelet is
4 szem hajában főtt krumpli kockázva, de ez el is maradhat
vaj sok
hollandi mártás, ez most kész német termék, a culinarisban kapható, 2,5 dl van a dobozban, de ez sok, 4 főre a fele is bőven elég, a másik fele biztonságosan eltartható a hűtőben legalább még egy hétig, bármilyen párolt zöldségre kiváló és felhasználható
/ komoly háziasszonyok persze maguk kavarják ki, de egyrészt én nem vagyok komoly háziasszony, másrészt nekem ez is hozzátartozik néha-néha a kényelemhez, hogy olykor készen veszem és nem fáradozom vele /

Egy nagyobb lábasban enyhén sós vizet forralok, amibe megy egy jókora csipet cukor is, ha felforrt óvatosan belecsúsztatom a konzervspárgát kb.1-2 percre, mert csak átforrósítom, mivel az már főtt.
Ha fagyasztott vagy tavasszal friss spárgám van akkor 2-3 percig főzöm csendes bugyogással, kis lángon.

"A legérdekesebb történetem, hogy egész életemben nem ismertem a spárgát, nálunk családilag soha nem volt tányéron, szerintem, ha hallottak is róla, valami úri huncutságnak könyvelhették el, de lehet nem is hallottak róla, hogy van ilyen zöldség. Igy jártam a salátalevessel is, azt ugyan ismerték, de soha nem főzték, mert Apám fiatal korában majdnem megfulladt egy salátalevéltől, onnantól ez nem lehetett asztalon nálunk. Már meglett háziasszony voltam amikor egyszer kóstoltam és azonnal beleszerettem, naná, hogy a gyerekeim hallani sem akarnak róla, de még kóstolni sem, pedig, ha tudnák mennyire finom sok fokhagymával, tejszínesen, kaprosan. Mennyei étel. A férjemmel ketten esszük."

A férjem nem rajong a spárgáért, náluk sem volt soha, nem is érti, hogy mit szeretek ezen a "semmilyen" zöldségen.
Néha azért eszik ő is belőle a kedvemért, meg mert egészséges.
Most az öregkorom küszöbén ismerkedtem össze a spárgával és mondhatom, szerelem lett az első látásra-ízlelésre, pedig ízre tényleg semmi különös, semmilyen fű íze van, de mégis, talán pont ezért bármi mellé lehet köretként tálalni, vajjal, hollandival, tartárral. No és akkor rizottoban sült kacsamell mellé.Fenomenális, van egy ilyen receptem is. Akkor levesnek is finom, sok tejszínnel, krémszerűen, sűrűn.
Tavasszal alig várom a friss megjelenését, imádom.

A vajat felmelegítem egy serpenyőben és kissé megpirítom a főtt, kockázott krumplit, majd átforgatom rajta a sonkát is, csak hogy forróak legyenek, majd a visszamaradt, kissé már barnás vajba szűröm át a spárgát is és jól átforgatom.. Ha egy picit megbarnul a vaj csodás íze lesz.
Azonnal tálalom, szépen elrendezve tálon, a spárgára vékonyan csorgatva a hollandit.
Szintén forró citromos vagy boros teával kitűnő, laktató reggeli, garantáltan délután 4 óráig senki nem fogja követelni az ebédet, sőt ha dél körül történik ez az étkezés, akkor ez maga egy jó ebéd is lehet.
Miért is ne, hétvégén mindent lehet.
Nem kell ragaszkodni a beidegződött konvenciókhoz.

A villásreggeli után jólesik valamilyen gyümölcs. Bármilyen.
Ilyenkor ősszel a bőség zavarával küzdünk, most kapható a legtöbb gyümölcs, egyik finomabb, mint a másik, a rengeteg szőlő, szilva, alma és körte, egyik finomabb, mint a másik, ízesek, aromásak.
Most mégis a fügét mutatom, örülök, hogy nálunk is kapható, igaz nem olcsó, de egy-két darab elég belőle  és ha lehet, olyantól kell venni aki itt maga termelte, nevelgette fügefáját, az biztosan finomabb ízű. A Mecsek déli lankáin nálunk is megmarad, növekszik és terem a fügefa.
Én nem szeretem magát a friss gyümölcsét, csak aszalva télen - a mikulás mindig rakott a cipőmbe egy csomaggal - és a legújabb kedvencem a fügelekvár, hát az valami isteni vajas pirítósra kenve.
Először a fügével mint gyümölccsel olaszországi nyaraláson találkoztam, ott nyáron úgy árulják a piacon, mint nálunk az almát, kilóra, a szép sötétlila, kissé már puha példányok az érettek, kettőbe kell venni és kirágni a szép pirosas belsejét a héjból.
Szerintem semmi íze nincs, de nem kell rám hallgatni, ahány ház annyi szokás, ízlés.
Viszont biztosan nagyon egészséges, ha nap érlelte, csak úgy mint nálunk az összes gyümölcsöt.
Sokat kell enni belőlük ameddig lehet, mert nemsoká itt az a fránya tél.

Tepsis krumpli fejessalátával

Imádom a tepsis krumplit, amikor nem tudom, mit is készítsek mindig ez, vagy lebbencsleves, a rizseshús, vagy hús híján rizses kolbász, vagy kolbászos tarhonya jut az eszembe, mindegyik halálegyszerű és gyors ebéd, persze zöldsalátával, netán uborkasalátával, vagy kovászos uborkával, vagy káposztasalátával, vagy paradicsomsalátával.
Ezek a hozzávalók ugyanis mindig vannak itthon.
Nagyon gyors és nagyon finom ez az ebéd, ebben a szomorú esős időben, amikor az embernek az égvilágon semmihez nincs kedve. Na ilyenkor kell egy ilyen jót enni.
Hozzávalók:

2 kg krumpli vékonyan karikázva
2 db vöröshagyma, félkarikára vágva
1 cs. újhagyma, 1 cm-esre darabolva
1 szál jó minőségű kolbász, karikázva
15 dkg kolozsvári szalonna, csíkokra metélve
1-2 ek. zsír
1 cs. sültkrumpli fűszerkeverék
őrölt bors

1 fej zöldsaláta
Salátalé:
1 l víz
1 tk só
5 ek. cukor
5 ek. 10%-os ecet

Bekapcsoltam a sütőt 200 fokra és légkeverésre.
Egy tepsit kikentem zsírral, majd mindent belekarikáztam illetve beledaraboltam, megszórtam a sültkrumpli fűszerkeverékkel, borsoztam és két kézzel jól összekevertem, összeforgattam.
Betettem a sütőbe és amikor láttam, hogy a teteje már piros és sült kivettem, egy szedőkanállal megint átforgattam és visszatettem annyi időre, hogy most az eddigi alja is piros-ropogósra süljön.
Az egész nem tartott fél óránál tovább és kész volt az ebédünk.
Amíg sült a cucc, addig 1 fej zöldsalátát megtisztítottam és egy nagy tálban a szokásos cukros ecetes lében jól átforgattam.

Fölséges ebédünk volt.

Évszakváltás, vége a nyárnak, itt az ősz

Tegnap még ilyen napsütéses idő volt és közel 30 fok...

...a házfalon a libegő levelek fény és árnyjátéka, nagyon kellemes volt ez a szeptemberi nyárias meleg, kár hogy vége

Ma már esik vigasztalanul és hűvös van, 12 fok...

...minden csupa víz és sár

...már tele az esővizes hordó is

Töltelék gombóc - pl. főzelékfeltétnek

Szeretem a töltött húsokat, a töltött dagadót, töltött csirkét, töltött csirkecombokat, sokszor készítem is, mert finom, kiadós, az egész család szívesen eszi.
Valójában a tölteléket, annak jó, fűszeres ízét szeretem nagyon, ez most egyértelműen kiderült számomra az alábbi receptnél.
Én a fentieknél mindig dúsítom a tölteléket csirkemájjal, főtt tojással, pirított gombával és rengeteg zöldpetrezselyemmel, ezek a húsokkal valami isteni ízkombinációt alkotnak a sütés végére.
Most egészen máshogy készült, szegényesebben ugyan, meg hús sincs, nem is hiányzik, de olyan finom így is a végeredmény.

Ez a mostani csak és kizárólagosan töltelékből, fasírtszerűen sütött gombóc, egyszerű, finom, kitűnő főzelékekhez feltétnek, de kovászos uborkával csak magában is ehető.
Irhatnám azt is "vega fasírt".

Töltelékgombóc
4-6 db száraz kenyérszelet vagy zsemle  /lehet vegyesen is/, hideg vízbe áztatva
25 dkg húsos és sima füstöltszalonna,  kis kockákra darabolva és pörcösre sütve
1 nagy fej vöröshagyma kis kockákra aprítva és a szalonna zsírján megdinsztelve
1 nagy csokor petrezselyemzöld apróra metélve
3 egész tojás
só, bors
1 csapott ek. pirospaprika

Egy nagy tálba tettem a kicsavart kenyereket és zsemléket, majd az összes többi hozzávalót is hozzáadtam, a szalonnákat és hagymát a zsírral együtt, majd jó alaposan összegyúrtam.
Közepes nagyságú gombócokat formáztam, pont mint amikor fasírtot készítek.
Egy mély serpenyőben olajat forrósítottam és szép pirosra sütöttem mindkét oldalát a gombócoknak.
Most zöldbabfőzelékhez készült feltétnek, de simán jó és komplett ebéd lehet, zsíros krumpliköret mellé például kovászos uborkával.
Csak frissen, forrón az igazi.
Finom volt, eztán gyakrabban lesz időnként hús helyett.

Forrás: Duna TV: Izőrzők c. műsora, most Domoszló és környéke, Heves megye
Jó kis műsor, minden hétköznap este 7 órától adják, ugyan nem bíztak meg a reklámozásával, de szeretem amikor egy-egy tájegység régi ételeit, receptjeit bemutatják, valahol valamelyik tv- csatornán, nem szabad  hagyni feledésbe merülni ezeket, ez mindannyiunk gasztronómiai öröksége.