a legméltóságteljesebb cica volt

a legméltóságteljesebb cica volt
Tituka 2006-2018 élt 12 évet és 9 hónapot

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 10 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 10 éves

Keresés ebben a blogban

2013. február 7., csütörtök

Bukta kétféle szilvalekvárral töltve





Muszáj volt valamivel kényeztetnem magunkat ezen a téli reggelen/délelőttön, amikor megláttam mi van odakint, mérgemben, hogy már megint esett a hó, ahelyett, hogy tavaszodna, rögtön bedagasztattam a kenyérgéppel a bukta tésztáját, melynek receptjét itt megtaláljátok.

Vigasztaló is volt egy jó tejszínes, zöldségleves után.

Kétféle szilvalekvárral lett töltve, egyrészt elhasználtam a nemrég ajándékba kapott szatmári/penyigei lekvárt, amiről itt írtam egy bejegyzést, másrészt a kimaradt tésztakockákba szintén házilag főzött, de kissé hígabb, ilyen bordós-lilás színű, szintén nagyon finom, cukorral főzött szilvalekvár került, amit pesti piacon vettünk ugyancsak, akkor már az a keményebb cukor nélküli szilárd nem volt kapható, megjegyzem ez is jó ízű, kenyérre kenve, tejbegríz/rizsre, mákos-diós tésztára csodálatos, most egy kicsit tartottam is attól, működni fog-e a buktában, mi lesz, ha kifolyik.
Nem folyt ki.
Bár a képeken azért látszik, hogy ebből kevesebbet tettem bele, mint a másikból.
/a szilvalekvár-beszerzési történetet szintén már megírtam, hogy minden szeptemberben a pesti lakásunkhoz közeli piacon szoktam megvenni azt a jó keményre főzött lekvárt, de mivel vidéki lakos lettem, már nem vagyok piac közelben, vidéken ilyesmit nem lehet venni, Tata és környéke erősen hagy maga után kívánnivalókat piac ügyben, vagy én vagyok béna és még nem derítettem fel jól a terepet, szóval a gyerekeimet ugyan megkértem az éves szilvalekváradag beszerzésére, de ők elfelejtették, mire észbe kaptunk már csak ezt lehetett kapni, azért finom volt ez is /
A bukta nagyon finom lett mindkét lekvárral, még langyosan az igazi, nem mintha kihűlve nem fogyna, már két darab van csak mutatóba. Porcukrot elfelejtettem szórni rá, pedig szoktam.

Mostanra, délután négy óra van, viszont eltűnt a hó a bokrokról, fákról, útról, kertből, süt a nap, fúj a szél, tisztára bolond az időjárás, csoda hogy fáj a fejünk, ízületünk, csontjaink, kinek mi ?????








8 megjegyzés:

  1. Van még belőle? Mehetek holnap ebédre? :-))

    VálaszTörlés
  2. A havat meglátva én meg mérgemben fánkot sütöttem...Majd posztolom... Elég már a télből!!!!! Csodás a bukta, főleg a szilvás!

    VálaszTörlés
  3. Gionetta sajna már teljesen elfogyott, morzsa sincs, de azért jöhetsz ebédre, csak még nem tudom mi lesz:-)))))

    Krisztina mindkettő szilvás, csak két különböző. Azért tök jó, hogy mérgünkben milyen finomakat sütünk:-)))))

    VálaszTörlés
  4. Na, ez volt az Anyai nagytatám kedvence:) Nem is tudom mikor ettem utoljára, sajnos nagyon régen:( Guszta lett a tied!!!

    VálaszTörlés
  5. Aleda köszi, te is annyi finomságot készítesz, hogy elfelejtkezel ezekről a régi egyszerű kis keltekről, pedig gyorsan megvan és annyira finom, de nekem is ritkán jut eszembe, leginkább a gyerekeim nyúznak ezekért:-))))

    VálaszTörlés
  6. Imádom a kelteket, és főleg a buktát. Mióta készülök már én is, hogy készítsek. Van régi jó receptem, akár csak a krumplis pogácsa készítéséről. Gyerekkoromban a Nagymamám és az Anyukám sokszor készítette mindkettőt. Mégis én is úgy vagyok, hogy nézegetem másokét pedig van régi 100 éves receptem sokféle ételről Nagymamámtól, Anyukámtól.

    VálaszTörlés
  7. Lívia légyszi megcsinálni a 100 éves recepteket Nagymamádtól meg az Anyukádtól, imádnám nézegetni, kipróbálni, a mániám, hogy megőrizzük ezeket a régi ízeket, elkészítési módokat, nem szabad elfelejtődniük, úgy hogy nagyon kérlek állj neki, nagy siker lesz meglátod:-))))))

    VálaszTörlés
  8. Jó, majd sort kerítek rá, mert én is ezeket szeretem és pontosan úgy gondolom mit Te, hogy nem szabad elfelejtődniük.

    VálaszTörlés