Vargabéles...

Gulyáslevest főztem ebédre, amihez mindenképpen kell valami édes /vagy sós, de tésztaétel !/, második fogásnak. Ezen szenvedtem, mi legyen  az.
És akkor eszembe jutott a vargabéles, amit ezer éve nem készítettem, na gondoltam húzzunk bele, mert szeretjük...

15-20 dkg cérnametélt

1/2 kg túró

10 dkg vaj

1 cs. most fagyasztott, 4 lapos réteslap

1 citrom reszelt héja

3 tojás

1 vaníliarúd

20 dkg cukor

mazsola, egy maréknyi

Tálaláshoz: édes tejföl, különféle szörpök vagy lekvárok

A cérnametéltet bő, enyhén sós vízben kifőztem, leszűrtem, hideg vízzel leöblítettem, és hagytam kihűlni. A réteslapokat hagytam kiolvadni, a vajat kislábasban felolvasztottam. 

Piros tepsimbe csorgattam a vajból, majd két réteslapot egyenként belefektettem, minden lapot bőven megkentem olvasztott vajjal.

A tojásokat szétválasztottam, a fehérjéket nagyon kemény habbá vertem egy kevés cukorral. A tojások sárgáját a maradék összes cukorral habosra kevertem, hozzáadtam a vanília kikapart belsejét és a citrom reszelt héját, a túrót, a mazsolát és a cérnametéltet, jól összekevertem. Lazításképpen a tojáshabot is óvatosan belekevertem, össze ne törjön, majd az egészet a tepsiben egyenletesen elterítettem. 

Befedtem a maradék két réteslappal, amit természetesen egyenként jól megvajazva, terítettem rá. 

A maradék vajat a tetejére csorgattam. 

180 fokra előmelegített sütőben, kb.25-30 perc alatt pirosra sült. 

Mikor kicsit meghűlt, porcukrozva tálaltam. 

Lehet édes tejföllel meglocsolva is enni vagy málnaszörppel jól megcsorgatva.

De finom lekvárokkal is, pl. baracklekvár vagy narancslekvár, de én szeretem meggylekvárral is.

Valószínűleg a sok vajtól, de jó ropogós lett az alja, oldala, teteje. 

Nagyon finom süti.

Legközelebb nem várok ennyit a következő adag megsütésével, most igazán kiadós ebédünk lett.