Szép igen, sok év rengeteg munkája, most már csak karbantartás inkább, de az se kevés munka. Ráadásul nem minden növény maradt meg mindig, akkor újra mással próbálkozni, mert csak hobbi ám az egész,nem vagyunk kertészek, főleg a férjem keze munkáját dícséri,ő szeret kint szöszmötölni jobbára az ülő munkája után.
Konyhai pályafutásomat bukdácsolva kezdtem (ki nem?) - de az eltelt évek során a finom ételek szeretete szenvedélyes szakácsnőt varázsolt belőlem.
Évek óta olvasom mások gasztroblogjait, gyűjtöm a szakácskönyveket, recepteket, kezdve a nagymamám felbecsülhetetlen értékű, saját kézzel írott szakácskönyvével. Mondanom sem kell, hogy a rengeteg recept közül számosat kipróbáltam, több-kevesebb sikerrel, aztán egy éjszaka azt álmodtam, hogy saját blogom van, így első dolgom volt egy szép napon (a napi bevásárlás után), hogy tényleg létrehozzak egyet, ahol elsősorban örökül hagyom minden főzési-sütési tudományomat a gyermekeimnek, valamint másokkal is megoszthatom a legjobb családi receptjeimet!
Az én receptjeim egyszerűek,tipikusan magyaros jellegűek, egy budapesti háziasszony receptjei, aki a családját próbálja jól tartani minden nap, a lehetőségeihez mérten, és ez még örömöt is okoz neki.
Az oldalamon reklám nincs, tisztán kedvtelésből űzöm szenvedélyesen az oldal fenntartását, anyagi hasznom nincs belőle.
... Szívesen látok mindenkit az Anikó Boros Pálné facebook oldalamon is... ahol még többet megtudhattok rólam... már akit érdekel :-)
De szép kertetek van! Függetlenül a nemszép-időtől!
VálaszTörlésSzép igen, sok év rengeteg munkája, most már csak karbantartás inkább, de az se kevés munka.
VálaszTörlésRáadásul nem minden növény maradt meg mindig, akkor újra mással próbálkozni, mert csak hobbi ám az egész,nem vagyunk kertészek, főleg a férjem keze munkáját dícséri,ő szeret kint szöszmötölni jobbára az ülő munkája után.