Két nagyon finom süti még karácsonyról.... mézes gyümölcskenyér és mákos-szilvalekváros zserbó

Muszáj ideírnom a recepteket, hiába múlt el a karácsony, nem akartam várni jövő ilyenkorig, ugyanis annyira finomak, annyira ízlett mindenkinek, hogy rendszeresen fogom is sütni kivételes alkalmakra, ünnepekre és főleg azért is, hogy a zserbót begyakoroljam, mert ez a mákos volt életem első zserbója.
Nem is lett teljesen tökéletes, van még mit igazítanom rajta.
Nem is értem miért ódzkodtam eddig a sütésétől, talán mert nekem ezzel soha nem kellett foglalkoznom, régen mindig valaki megsütötte a családból nekünk a tisztes karácsonyi süteményadagokat, a nagyik, anyósom, később meg jó nevű cukrászdában rendeltük meg évekig.
Idén gondoltam bele, hogy tiszta szégyen öreg fejemre, hogy se bejglit, se zserbót még életemben nem készítettem, ez nem mehet így tovább, mert kit emlegessen majd az unokám, ha lesz ! hogy a nagyi sütijei a legjobbak a világon....

Mézes gyümölcskenyér....  Kata receptje szerint   aminek rögtön emlékezetes története lett:

Két adagot sütöttem, gondoltam a kisebbik gyerekemék, akik 25-én nálunk voltak karácsonyozni, az egyiket vigyék magukkal, legyen náluk is egy anya sütötte fincsi süti majd otthon.
Be is csomagoltam duplán zsírpapírba gondosan és kértem tegye valahová hideg helyre, akár a kocsijuk kalaptartójára, majd itt ne maradjon. Erre ő a szobájukban tette le, ugyan jó magasra, de nem eléggé, egy könyvsor tetejére a csomagot azzal, hogy majd kiviszi a kocsihoz.
Pár óra elteltével keresi és csak az üres zsírpapírt találta... mert az az átok és hétördög Fabi, akit különben mindnyájan imádunk, mert egy okos, tanulékony, tündéri virgonc, kedves, bújós, de olyan mérhetetlenül falánk kiskutya, hogy ilyet még nem is láttunk... mind megette.
Mindenkinek a haja hullott ki a rémülettől és az elképedéstől, mi lesz most....

Fabi még Pristinában /Koszovó/  kb. 2 hónaposan... és úgy néz... oly szívet facsaróan... ki tudta volna ott hagyni... én sem, senki sem, ahogy G. sem

... és már itthon a kertben nálunk.... szépen növöget, cseperedik... itt már tudja, hogy ő egy szeretett családtag...

3 hónapja kóbor kiskutyaként leült G. a lányom párjának kocsija kerekéhez a Pristinai nagy piacnál /Koszovó/ és onnan nem mozdult, G. így hazahozta magával, mikor véget ért az ottani munkája,
Fabi alias Fabrizio úgy szocializálódott, hogy minden ételt meg kell szereznie mindenkinél gyorsabban, mert különben más kutyák megeszik és nem jut neki, és ezt az atyaúristennek eddig nem lehetett kinevelni belőle, most 5 hónapos, bőven kap enni naponta háromszor, mivel fejlődésben lévő kiskutya, erre szüksége is van, rengeteg ételt, szeretet és biztonságot kap,  és mégis....
az alsó képen látható 2 darab közül a baloldalit ette meg, először gondosan kibontotta a papírból és morzsát sem hagyva befalta az egészet... hogy ne álljon meg az ember esze.
Szerencsére semmi baja nem lett egy kis hasmenésen kívül, viszont szomorú volt ezt követően 24 órán át, mert nem kapott enni, csak vizet, hogy rendbe jöjjön a kis gyomra.
Jelentem a kutyus azóta is teljesen rendben van és újabb falatokat próbál lopkodni innen-onnan.

Tehát ekkora sikere volt a gyümölcskenyeremnek, nemcsak Fabinál, az egész családnak rendkívül ízlett az az egy, ami megmaradt.
... és akkor jöjjön a recept:
Mézes gyümölcskenyér

2 db őzgerincre való az adag,  két formát vajaztam ki

szárazak: amit egy tálban összekevertem
30 dkg liszt
1 tk. szódabikarbóna
2 mk. mézes fűszerkeverék
2 mk. őrölt fahéj

töltelék:
15 dkg aszalt mindenféle összesen, amit a szárazakhoz kevertem
mazsola
szilva darabolva
s.barack darabolva
mogyoró
füge darabolva
zselécukor színes, darabolva

nedvesek:
4 tojás szétválasztva, fehérje kemény habbá felverve
10 cukor
2,5 dl méz

a tojássárgákat a cukorral habosra kevertem, majd hozzácsorgattam a mézet is, miközben egyfolytában kevertem a kézi robottal

Végül az összest mindent fakanállal egybekevertem, utoljára a habot óvatosan, majd a formákba adagoltam.
Sütőt 160 fokra és légkeverésre kapcsoltam, és lassan 1 órán keresztül sütöttem, egy idő múltán amikor láttam a tetejüket erősen színesedni, fóliával letakartam mindkettőt, de muszáj átsülnie, ahhoz meg sok idő kell. Tűpróbával ellenőriztem mikor jó.
Langyosan kiborítottam a formákból közös deszkára a zserbóval és hagytam teljesen kihűlni, majd az elkészített mázzal lecsorgattam.

máz: ez most egy nagy adag, mindhárom sütire ment, kisebb sütinél értelemszerűen a fele kell !!!!

20 dkg vajat felforraltam, levettem a tűzről és beletördeltem
20 étcsokit, hagytam felolvadni, időnként átkevertem és a sütikre - a zserbóra is ezt - csorgattam.

Zserbó... mákos-szilvalekváros  

gáztepsit kizsíroztam

Tészta: 

60 dkg liszt

1 tasak élesztőpor

20 dkg zsír

2 egész tojás

2 ek. cukor

csipet só

1-2 ek. tejföl, de csak ha szükséges /nekem nem kellett/

1 ü. szilvalekvár és mivel nekem az a jó szatmári sűrű kemény fajta van, kevés melegvízzel és rummal elkevertem sűrűn kenhetőre.

Töltelék: 

50 dkg őrölt mák

15 dkg cukor

10-15 dkg mazsola

1 citrom héja reszelve

1-2 ek. méz

A lisztet a zsírral jól és gyorsan összemorzsoltam majd minden hozzávalót beletéve összegyúrtam.

Tökéletes állagú lesz a tészta, pihentetni nem kell, háromba vettem /legközelebb négybe veszem majd/ és egyenként vékonyra nyújtottam, olyan vékonyra amennyire csak lehetett.

Az első lapot ráhelyeztem  a zsírozott tepsi aljába.

Vastagon megkentem a szilvalekvárral és erre kanalaztam a máktöltelék felét egyenletesen elkenve, erre jött a második lap, lekvár bőven, mák másik fele, és betakartam a zárólappal.

Kicsit lenyomkodtam, villával megszurkáltam és letakarva 1 órát pihentettem.

Végül 180 fokos sütőben kb. 40 percet sütöttem, de látszik a tetején, hogy mikor jó.

Hagytam teljesen kihűlni, végül a meleg mázzal lelocsoltam.

A máz mennyisége, ha csak a zserbóra megy:

10-15 dkg cukor

2-3 ek. kakaópor

1-2 ek víz

10 dkg vaj/ vagy 3 ek. olaj

Gőz fölött összeolvasztani és a kihűlt süti tetejére csorgatni, hagyni megdermedni.

Mindig forróvízbe mártott, ezáltal felmelegedett és letörölt késsel kell szeletelni !!!!