Az én bejglim...

Ime, életem első bejglijei... 2 rúd mákos, 2 rúd diós...
Ugyan nem lett márványos a teteje, pedig iparkodtam, de na és, ettől még igazi bejglik...
Évtizedeken át nekem mindig megsütötték a karácsonyi bejgliket a nagymamák, amikor már túl fárasztó lett nekik, onnantól készen vettük egy neves cukrászdától minden évben több minden mással együtt, na de most elszántam magam a sütésére, és azt kell, hogy mondjam, ha nem tartok tőle annyira és legalább valamikor megpróbáltam volna, rájöttem volna arra amire most, hogy pofon egyszerű egy süti...

 Bejgli... 2 rúd mákos, 2 rúd diós...

Hozzávalók: 4 rúdhoz

60 dkg liszt

1 tasak instant élesztőpor

2 ek. cukor

nagy csipet só

20 dkg puha sertészsír

2 egész tojás

esetleg még, csak ha szükséges 1-2 ek. tejföl, de nekem nem kellett most

A hozzávalókat összegyúrtam, kellemes állagú, puha tésztát kaptam, rögtön 4 egyenlő darabra vágtam /le is mértem, hogy biztos legyek benne/ és gombócoztam, majd egyenként fóliáztam és ment a hűtőbe 2 órára, de mégjobb, ha egy egész éjszakát pihentetjük. 

Addig is elkészítettem a töltelékeket, majd kicsit kifújtam magam.

Töltelékek:

a mákos... 2 rúdhoz
40 dkg őrölt mák
15 dkg cukor
2 tk. mézesfűszer
2 db alma reszelve
2 ek. vaníliáscukor
citrom reszelt héja
10 dkg mazsola
1-2 nagy ek. narancslekvár, amiben narancshéjdarabok is vannak /saját eltevés/
2 ek. méz

a diós... 2 rúdhoz
40 dkg darált dió
15 dkg cukor
2 tk. mézesfűszer
10 dkg mazsola 1 dl rumban áztatva
narancs reszelt héja
1 nagy ek. sárgabaracklekvár /saját eltevés/
1 nagy ek. narancslekvár, amiben narancshéjdarabok is vannak /saját eltevés/
2 ek. méz



+ még mindegyikhez, 3 dl forralt tej/ vagy hideg víz is megteszi, és állandóan keverget felfőzni a rotyogtatásig !!!! de ez a folyadékmennyiség nem kell ám mind, ebből külön-külön, kanalanként adagoltam a töltelékekhez, vigyázni kell, mert nem szabad szottyosnak lennie ! csak épp hogy kenhetőnek, már a lekvárok is adnak nedvességet hozzá, meg a reszelt alma is.

A hűtőből kivett tésztagombócokat egyenként épp csak leheletnyi liszttel átsimított deszkán vékonyra nyújtottam, itt követtem el egy kis hibát, mert túlságosan is vékonyra nyújtottam, ugyanis olyan sok a töltelék benne és alig van tésztája. kettő tésztát mákkal töltöttem, kettőt dióval, a vékonyra és lehetőleg téglalap alakúra nyújtott tésztára ráhalmoztam a krémes tölteléket, majd kanállal és a kezemmel szétnyomkodtam rajta úgy, hogy a rövidebb széleinél hagytam egy-egy centi üres szélt, azt visszahajtottam a töltelékre kétoldalt, majd az alsó hosszanti résznél kezdtem szépen óvatosan feltekerni, ment mint a karikacsapás. Mindegyikkel.
Sütőpapíros tepsire sorakoztattam, el is igazgattam, kipofásítottam mindet.
Nekem itt először fogalmam nem volt a helyes lekenési sorrendről, ez látszik is a képeken, de egy kedves blogolvasóm felvilágosított, és íme ide már a javított, helyes sorrendet írtam be, ha valaki az én receptem alapján süt, tutira márványos bejglit kapjon. Azt fog, ha betartja az alábbi leírás szerint.


FONTOS !!! A  márványosság eléréséhez először tojássárgájával kell lekenni hosszában !!! majd hagyni teljesen megszáradni - ez lehet pár óra is - majd a kissé felvert tojásfehérjével keresztben lekenni.
... és akkor ilyen lesz:  ez már a 2016-os bejglim képe, a helyes kenegetés után !!!!

180 fokra előmelegített sütőben kb. 30-35 percig sült ilyen gyönyörű barnáspirosasra.
Csak teljesen kihűlt állapotban fóliáztam a 3 rudat ! és ment a hűvös spájzba karácsonyig.

És akkor a balszélsőt felvágtam... ugyanis a férjem amikor megérezte az illatokat, ami betöltötte az egész házat, persze hogy addig alkudozott, hogy "muszáj megkóstolni", mert "lehet, hogy nem is lesz finom"... meg "hol van még a karácsony"... szóval ilyenekkel jött, na jó az én oldalamat is kifúrta a kíváncsiság, mégis életem első bejglije... így amikor kisült, a baloldali szélső, a képen jól láthatóan meg is repedt egy kicsit, azt feláldoztam, amikor majdnem teljesen kihűlt - nem lehetett megvárni a teljes kihűlést, a férjem annyira türelmetlen volt, ötpercenként mondta, már jó... már jó... akkor felszeleteltem és ettük... és ettük... nagyon finom lett.
Büszke vagyok magamra.
Holnap jön a diós zserbó... és az nem lehet, hogy csak egy rúd mákos legyen karácsonyra, így a fele adag tésztamennyiséggel újabb 2 rúd, csak mákost, megint megsütöm.