Túrógombóc újszerűen... villámgyorsan

Azt hiszem életem legjobb túrógombócát ettem az előbb, szinte nem is akarom elhinni, cakk-pakk 30 perc alatt készen volt és már ettük is.
Fél adaggal próbálkoztam gyáva módon, mi van ha mégsem jó... de szenzációsan jóóóó és könnyű, és rezgős, a féladaggal is 13 gombóc lett, 2 főnek bőven elegendő vacsira.
A receptet persze a rendes adaggal adom meg, és Apróséfnek köszönhetem.
Isteni finom, eldöntöttem, hogy soha többé nem fogom a hagyományos módon készíteni, állítólag kihűlve is puha marad, ez még ma estig ki fog derülni.
Szerintem ez a recept működne búzadarával is, ugyanígy vagy vízzel megfőzve vagy tejjel, a többi meg mint lent.

Túrógombóc kukoricadarával újszerű készítési módon
Nagy adag
0,5 liter víz
15 dkg kukoricadara
0,5 kg félzsíros/zsíros tehéntúró
csipet só
2-3 ek. cukor
vaníliás cukor
1 citrom/vagy narancs héja reszelve
1 marék mazsola

zsemlemorzsa
vaj/olaj
őrölt fahéj
tejföl

 

A vizet egy lábasban felforraltam, beleszórtam a kukoricadarát és állandó keveréssel sűrűre főztem, akkor jó, amikor már nehezen lehet keverni annyira sűrű, tűzről levettem és azonmód a forró masszához szórtam a túrót és az ízesítőket, cukrokat, sót, mazsolát, belereszeltem a citromhéjat is és jól elkevertem egyneművé. Vizes kézzel tetszőleges formájúra gombócoztam.
Egy másik lábaskában megpirítottam a zsemlemorzsát, amikor aranybarna lett, levettem a tűzről, meghintettem bőven őrölt fahéjjal, elkevertem és máris forgattam bele a gombócokat.
Tányérokra rakosgattam és bőven tejfölözve tálaltam.
Nagyon finom puha, remegős, ahogy az kell.
Plusz cukorral elfelejtettem meghinteni, de nem is volt rá szükség, pont elég kellemesen édes a bennelévőktől és erre még a mazsola is rásegített, amit önhatalmúlag tettem bele, mivel a mazsola szerelmese vagyok, amibe csak lehet teszek, az eredeti receptben ugyanis nem szerepel, szerintem ízesebbé tettem ezzel.

A nagy meglepetés az időfaktor, összesen fél óra !!! kellett az első mozdulattól az evésig. Hihetetlen.
Ezentúl csak így lesz.