Karácsonyi süteményeim 2. Puha mézes

Itt már egy pici fiaskó lett, bár így is finom nagyon, ugyanis nekem sülés közben szétlapult ahelyett, hogy helyes kis gombócok lettek volna.
Mézigörlnél néztem ki még tavaly, de akkor még nem lett belőle semmi, idén már Latsiánál is láttam és annyira guszta, cuki kis gombóc alakú süti, közepében a mogyorószem, gondoltam ezt mindenképp megsütöm, jó lesz köztes rágcsának, igen ám de kiderült nincs itthon rozslisztem, gondoltam helyettesítem rétesliszttel...

Puha mézes lepényke

12,5 dkg mézet
12,5 dkg vajat
összeforrósítottam kislábasban, majd hűlni hagytam.

3 egész tojást
2 ek.citromlét
25 dkg cukrot
simára és homogénre kavartam.

25 dkg finomlisztet
25 dkg rozsliszt helyett - rétesliszttel helyettesítettem
1 tk. szódabikarbóna helyett - egy sütőport adtam hozzá, lehet mindkettőt kellett volna
2 ek. mézesfűszerkeveréket
1 citrom reszelt héját
egy csipet sót
összeszitáltam az összes szárazanyagot.

A tojásos keverékhez adtam először a vajas-mézes keveréket,  majd ment hozzá a lisztes keverék és az egészet jól elkevertem.
A tálat lefóliázva 1 éjre hűtőbe kell tenni, na én is ezt tettem.
De..., na itt volt az első elgondolkodásom, hogy valami nem stimmel, mert Latsia azt írta nála, hogy nem kell megijedni a tészta folyós állagától - az enyém egyáltalán nem volt folyós, gyönyörűen összeállt tészta volt, akár nyújtható, szaggatható állapotban - másnapra szépen összeáll, pont olyan lesz amilyen kell.
Másnap lisztes deszkán átgyúrtam és négy darabra vettem, majd  négy rudat sodortam a darabokból, amit egyenként 10-10 darabra vágtam, mindegyikből golyót formáztam.
Sütőpapíros tepsiben egymástól kis távolságra helyeztem, fakanál végével mindegyik közepébe lyukat nyomtam és felvert tojással lekentem. Minden lyukba helyeztem, vagy egy szem mogyorót, vagy egy szem mandulát és előmelegített sütőben tepsinként 12 perc alatt megsütöttem.
Sülés közben már olyan finom karácsonyi illat terjengett az egész házban, hogy csak na.
Még azon melegen levettem a sütőpapírról és rácsra helyeztem a lepénykéket, hagytam kihűlni, és csak azután raktam tálra.
A sütőből kivéve szembesültem, hogy ezek nem gombóckák, mint a többieknél, hanem lepénykék, mert szépen elterültek.
Persze, hogy tudom a sütiknél különösen fontos, hogy minden pont kimérve legyen, nem lehet eltérni, ezek szerint semmi hozzávaló sem helyettesíthető mással, mert a végeredmény már nem ugyanaz.
Annyira bosszant, hogy ennyit számít a rozsliszt ill. a szódabikarbóna hiánya, hogy újra megsütöm, majd valamikor januárban, akkor persze már az eredeti hozzávalókból. Addig nem, mert elegem lett.
Most ez a két cucc pont nem volt itthon, máskor szokott lenni, egy órán át túrtam a spájzot, meg a konyhaszekrényeket, hátha mégis találok,  mivel 23-án sütöttem a sütit, már nem volt kedvem újra elmenni beszerezni, mert az előtte való hetekben, több napon át vásároltam, valósággal tömegiszonyom volt.
Örültem ha nem látok embert, legalábbis 3-nál többet 150 négyzetméteren.
Nahát ennyi a története a lepénykéimnek, de ízre nagyon finomak lettek.
A képeken még az sem látszik, hogy lekentem mindegyiket tojással, ki érti ezt????