Szégyenkezve ugyan, de megmutatom, mert ilyen is van...
Na, ahogy az alábbi képeken is látszik, ez volt a nagy fiaskó, a karamell borítás.
Ez elvette még az élettől is a kedvemet.
Dobos torta... utánzat akart lenni, bár sem a tésztája, sem a krémje, nem az eredeti recept szerint készült, kicsit könnyebbre szerettem volna készíteni, szegény Dobos C. József forog a sírjában, hogy így nevezem a tortámat.
Ez a torta ifjúkorom első próbálkozásait idézi, amikor még semmit nem tudtam a konyháról, pláne nem a konyhaművészetről.
Ebből is látszik, öreg, kipróbált, sokat látott, minden hájjal megkent háziasszonyok is tudnak még hülyeségeket csinálni.
El is ment a kedvem az egésztől, pedig maga a torta finom lett, bár nevezzük egyszerűen csak csokitortának, ahhoz több köze lett, a cukormázas tetőt pedig el kell felejteni, sajnos.
Majd, ha kihevertem ezt, talán megpróbálom még egyszer...
1 db piskóta, jó a készen vett is, háromba vagy négybe vágva vízszintesen.
Ha otthon sütjük 6 tojásból szétválasztva, először a kemény habot, majd egyenként a tojásokat hozzá, a cukrot, majd a 6 ek. sütőporos lisztet óvatosan elkavarva és a kerek tortaformában megsütve tűpróbáig. Csak teljesen kihűlt állapotban szeleteljük.
Krém
4 egész tojás
25 dkg cukor
2 db vaníliarúd magjai belekaparva
/vagy 2 cs. van.cukor/
ezeket jól kikevertem, majd gőz fölött kavartam tovább, míg sűrű, habos krém lett, azután hagytam hűlni.
Amikor teljesen kihűlt akkor kevertem még hozzá kis adagokban az alábbiakat kézi robottal, jó habos krém lesz:
50 dkg mascarpone krémet
10 dkg kakaóport
1 tasak zselatinfixet
A piskóta valamennyi lapját, és oldalát is bőven megkentem a krémmel és ment a hűtőbe dermedni. A negyedik lapot, a tetejét félretettem a karamellhez. Lehet, előre cikkekre kellett volna vágni, sőt biztosan.
Máz:
20-25 dkg cukor és pár csepp citromlé keverékét kis lángon karamellizáltam és rá akartam csorgatni a piskóta tetejére azzal, hogy majd vajas késsel megvágom a szeletcikkeket, mert addig lehet csak, míg nem kötött még meg.
Először is kevés lett a mázra megadott mennyiség /15 dkg volt eredetileg, már javítottam 25 dkg-ra/, gyorsan szórtam még a lábaskába cukrot, karamellizáltam és újra csorgattam, akkor meg már túl vastag lett, gyorsan vajaztam kést, hogy megvágom a cikkeket, de közben már villámgyorsan megkötött és kemény lett, ami a képen látható, azt teljes súlyom nehezével elérve daraboltam, törtem el. Minden tiszta ragacs lett a karamelltől, a kés hiába lett vajazva, egy húzástól karamelles lett, többet azzal vágni nem lehetett.
Mindez egy vagy két perc alatt játszódott le. Csak a fényképezés kedvéért tettem rá a karamell lapokat, de utána rögtön levettem és kidobtam, mert ehetetlenül kemény, vastag lett, ha valaki megpróbál beleharapni, hát kitörik a foga.
Maga a torta finom csokitorta lett, mivel nem vajjal lett kikeverve hanem mascarponeval, ezáltal könnyebb is.
Mint látható a képen, hamar elfogyott, problémázni senki nem problémázott rajta, csak én.
Anikó, az a szelet ott olyan csábítóan szép, hogy nagyon nagy kedvem lenne megenni! A dobostorta az egyik kedvencem, még sosem készítettem, Te legalább megpróbáltad és legközelebb már a hibákat is korrigálhatod. Jót derültem a bejegyzésed megfogalmazásán, legalább nem vetted véresen komolyra a dolgot, nekem pedig nagyon tetszik minden fotó! Látom mi várhat rám, ha egyszer nekiállok :)))
VálaszTörlésA torta maga, a krém isteni finom lett.Az ujjaimat is jól megégette ez a fránya karamell, de a főzés, sütés kudarcait nem szabad komolyan venni, majd egyszer biztos megint nekiugrok, de nem mostanában.
VálaszTörlésDe te állj neki, mert úgy én is tanulok, puszi:-)))))
Én is elfogadnék egy szeletet, nagyon guszta. Szerintem az íz a lényeg, a szépség másodlagos. Nekem is az első dobos tortám taccsra ment, mivel a családból mindig jött valaki és belebeszéltek, hogy ők hogy csinálnák, nekem is elment a kedvem, de nem adtam fel. A másodikat én suttyomban csináltam, senki nem volt itthon, gondoltam, ha nem sikerül kidobom és nem látja senki. Erre hál'istennek nem került sor. A második már gyönyörű lett. Te se add fel!
VálaszTörlésMarika, köszi és nem adom fel, csak felfüggesztem most egy időre, majd jövőre valamikor elkészítem megint:-)))))
VálaszTörlésBoldog új évet Neked és Családodnak 2012-ben!!!
Jövőre is várlak szeretettel a blogomon, egy kis nézelődésre, beszélgetésre:-)))))
Manchmal passiert so etwas - aber das schmeckt oft so köstlich!
VálaszTörlésB.U.É.K. Prosit 2012
Boldog Új Évet Kívánok én is Neked és Szeretteidnek. Szeretnék továbbra is nálad nézelődni, olyan sok finomságot készítesz, öröm itt lenni.
VálaszTörlés