Libacomb ropogósan... párolt lilakáposztával.... libazsíros törtkrumplival...

Imádom ezért a Márton napot, hogy lehet finomat enni.

/Mintha máskor nem lehetne./

Mi egyébként rengetegszer eszünk libát, kacsát, havonta-kéthavonta biztosan. 

Ludaskását, húslevest rendszeresen készítek. 

A pulykát valamiért annyira nem szeretjük, csak nagyon ritkán eszünk, akkor is csak az alsó combját ropogósra sütve, vagy a mellét szeletelve és kirántva, és a nyakát. 

A nyakából finom a húsleves, bár nem annyira ízes, mint a tyúk, a liba vagy a kacsa, de erősebb fűszerezéssel ez is megoldható.

Szóval...a libacomb vagy a kacsa csodásan ízes, zamatos húsú szárnyas.

4-8 libacomb vagy kacsacomb, nem elég a fejenkénti egy darab

só, bors, majoranna

Tisztítás után a fűszerekkel bedörzsölöm, éles késsel a bőrébe rombuszokat vágok, hogy jól kisüljön a zsírja, ami leszűrve kifagyasztva külön hozsannát érdemel kenyérre kenve, no de vissza a sütéshez, 1 dl vizet aláöntök és mehet a sütőbe, fóliával letakarva, 170-180 fokon legalább 1 óra, de inkább több, akkor leveszem a fóliát, 200 fokra kapcsolok, hogy jól lepiruljon ropogósra a bőre.

Köret: libazsíros törtkrumpli

krumpli, fejenként 2 darab, ha elég nagy

a kisült liba vagy kacsazsír

só

A puhára főzött krumplit meghámozom, még melegen áttöröm, sózom és ráöntök jó sok zsírt a combok alól, hogy krémes legyen amikor kikeverem.

Ha van friss libatepertő, akkor azzal is megszórom a tetejét, de anélkül is finom ízes a sülthöz.

Dinsztelt vagy párolt káposzta - lehet lila és lehet fehérkáposztából is készíteni

1 kisebb fej lilakáposzta, vékonyan, szálasra metélve

1 db vöröshagyma szálasra vágva

1-2 tk. kömény, szemes is és őrölt is

1-3 ek. cukor

2-3 dl vízbe keverve 1-3 ek. ecet, jó savanyúnak kell lennie a víznek

csipet só

olaj

Cukrot karamellizálok egy nagy lábasban, amibe bele fog férni a nyers káposzta, később összeesik majd.

Amikor már aranybarna a cukor, rászórom a vöröshagymát, az egész köményt és együtt pirítom egy kicsit, majd megy rá a káposzta, jól elkeverem. Rászórom az őrölt köményt is, a sót és felöntöm az ecetes vízzel. Hagyom párolódni, főni, amíg a káposzta kissé megpuhul. 

Nem kell teljesen puhára szétfőzni, maradhat kicsit roppanós is. 

A lényeg, hogy az összes íz egyensúlyban legyen, egyik se legyen túlsúlyosan jelen. 

Édesen, köményesen, savanykás kell legyen, és káposzta ízű persze.

Annyira szeretem, hogy magában is hajlandó vagyok enni, vagy csak krumplival.

Karácsonykor egy jó marék aszalt szilvával, vagy almaszeletekkel lehet ünnepibbé tenni, nagyon kellemes ízkombinációt ad ki.

A párolás végefelé kell belekeverni a magozott aszalt szilvát vagy az almát és együtt készre párolni. 

Nyáron például nyári lilakáposzta salátát szoktam a sültek mellé szervírozni, mert akkor a hőségben kinek van kedve párolgatni bármit is.

Nyári lilakáposzta salátát  így készítem: 

nyers, szálasra metélt káposztához keverek egy fej vöröshagymát szintén szálasra vágva, meghintem őrölt köménnyel, csipet sóval és leöntöm a szokásos ecetes-cukros lével, amilyet a salátafejekhez is szoktunk keverni, pár órára behűtöm, hogy az ízek összeérjenek.

Csodás saláta sültek vagy grillhúsok mellé.