Nagyon büszke vagyok magamra, nem azért mintha tökéletes kenyeret sütöttem volna, még sokat kell finomítanom a technikán, de állagra is, ízre is nagyon jól sikerült. Mindent úgy csináltam, ahogy Duende javasolta, meg is lett az eredménye, de annyira függ a sütőtől a végeredmény, nekem például 50 perc alatt megsült, holott minél tovább annál jobb.
Az is lehet hogy túl vastag a jénai amiben sütöm, ez még a legeslegelsők közül való darab, amit behoztak anno az országba, 24 cm átmérőjű és 7 mm vastag, valahogy átvészelte az évtizedeket - Dédimamáé volt, nem tört össze, megörököltem.
Gondoltam kenyérsütésre tökéletesen alkalmas lesz, jó is, de lehet a vékonyabbak jobbak lennének, szóval ezeket mind ki kell próbálnom még. Biztosan ki fogom, mert a családom úgy vetette rá magát a friss kenyérre, mint akik még életükben nem ettek ilyet, annyira ízlett nekik, hogy a hétvégén már be is szereztem egy csomó lisztet, meg a többit és beindul a kenyér projekt.
Még egy lényeges dolog, semmi extra hozzávaló nem kellett, csak liszt, víz, élesztő és só.
Kemény, ropogós lett a héjja és ruganyos, likacsos a belseje, szóval ezt a kenyeret rágni kellett, ez nem mállott szét a szájban, és finom igazi kenyérillat lengedezett a házban.
És vajjal, ahogy az szétolvadt a még meleg kenyérszeleten.....hmmmm
Szóval eleinte ezt az egyszerűt szeretném tökélyre fejleszteni, azután majd megkezdem a variálásokat, ízesítéseket.
3 bögre /1 bögre: 3 dl / finomliszt
1/2 tasak porélesztő
1 ek. só
és annyi hideg víz, amitől épp csak összeáll, a nokedlitészta állagtól talán egy picit keményebb, sűrűbb, szóval vizes, locskos ne legyen, ugyanis a 12 órás kelésben még lágyulni fog.
Egy nagyobb tálban érdemes összeállítani és lefedve félretenni melegebb, huzatmentes helyre.
Én mindig este állítom össze, mert így másnap valamikor a délelőtt folyamán megsütöm. Nem baj, ha tovább kel mint 12 óra, akár a 18 óra sem sok. Amiatt nem kell idegeskedni, mert közbejött valami és csak később lehet a kenyérrel foglalkozni, a massza szépen elvan a tálban, a képeken látható kenyér tésztája 18 órás pihentetés után lett megsütve.
A képen látható bruschettát - sült paprikás, fűszeres ízesítésűt direkt a kenyérhez vettem, együtt isteni finom.
Az Aldiban lehet most mindenféle olasz cuccot kapni, többek között ezt a bruschettát is.
Amikor letelt az idő, ill. ráértem a sütésre, akkor egy lisztezett deszkára kiborítottam, mindenhol vastagon liszteztem majd a szétterült masszát először félbe, a két sarkánál fogva, majd azt is félbe azaz így kocka alakúra egymásra hajtottam. A jénait beliszteztem, egy kis búzadarát is / vagy korpát lehet még/ szórtam bele és a hajtogatással lefele beleborítottam a sütőtálba, tetejét is meghintettem egy maroknyi búzadarával.
Letakartam és még 30 percet pihentettem, ezalatt begyújtottam a sütőt és mivel nálam gázsütőről van szó,
7-es fokozatra állítottam, mert nagyon forrónak kell lennie.
Lehet úgy is, hogy a hideg sütőbe teszem jénaistól és begyújtom, majd amíg melegszik a sütő, addig is kel a tészta, amikor meg már forró, akkor sül.
Amikor letelt a 30 perc, betettem az irgalamatlanul forró sütőbe lefedve és 30 percig így sütöttem, amikor ez az idő letelt, levettem a fedőt és visszavettem a hőmérsékletet 5-ös fokozatra, így hagytam pirosodni, száradozni, sülni, nálam még 20 perc kellett és kész volt.
Kivettem és hagytam teljesen kihűlni, csak akkor borítottam ki a jénaiból.
Olyan izgatott voltam a felvágásnál, mi van ha a belseje nem sült meg, de hamar megnyugodtam, amikor megláttam a szép lyukacsos belsejét, természetesen rögtön megkóstoltam vajjal, végre nem volt sótlan, hihetetlenül ízletes, ruganyos bélzet, ropogós héj jellemzi, szóval igazi kenyeret sikerült megsütnöm.
Azóta sem tudok betelni vele, ma már állítom össze megint a holnapra valót, és ez most így fog menni egy darabig.
Az érdekes az, hogy soha nem voltam egy nagy kenyérevő, főtt ételhez szinte soha nem ettem, még akkor sem, ha kellett volna, vagy mert szoktak, például gulyáshoz stb. Soha ne mondd, hogy soha!!!!
Most állandóan töröm a héjját, rágom, vágok egy szeletet, kenem vajjal vagy bruschettával, vagy lekvárral, annyira finom, állandóan enném.
Szóval ezért vagyok büszke magamra, hogy elő tudtam állítani, és ilyen finomat, a család kenyerét.
Nagy sikerélmény.
.JPG)
.JPG)
.JPG)
Gyönyörű lett Anikó! :)
VálaszTörlésUgye? :)) Függőséget okoz. Komoly függőséget. :))
Nagyon ügyes vagy! Irigylem azt a régi jénaidat... :)
És majd nyáron... mikor lesz kerti paradicsom is meg paprika is... Abba sem fogod tudni hagyni a kenyérsütést és evést. :)
Duende, betartottam mindent amit mondtál, köszönöm az instrukciókat, nagyon finom lett, kellett bele az ek.-nyi só is,szerinted ez a régi vastag jénai jobb sütni, mint a vékonyak??? Mert vannak vékonyak is, de gondoltam a vastagban lassabban sül majd. A mai kenyeret majd úgy fényképezem le holnap, hogy abban van még.
VálaszTörlésAmikor jönnek a kerti zöldségek majd azokból fogok bruschettát készíteni, paradicsom, fokhagyma, lilahagyma, bazsalikom, apróra és olíva rá.Meg sok vajjal megkenve imádom, hát igen ez lesz az igazi, már úgy várom a jó időt:-)))
Ne is mondd, én is! Ma olyan böjti szelek fújnak itt nálunk, hogy innen bentről valóságos orkánnak hangzik... És jól keresztülfúj a lakáson is. Fázik a lábam.
VálaszTörlésSzóval reméljük az idei tavasz érdeklődés hiányában nem marad el, sokan várjuk már. :)
Nem tudom, hogy jobb-e a régi jénai - mármint sütésileg ehhez a kenyérhez, de az biztos hogy strapabíróbb, mint a vékonyabbak. Néha nagyon félek, hogy elpattanik az enyém, amilyen forró sütőt kell kibírnia.
Igen én is féltem a vékonyakat, nagy a forróság, előtte már odateszem a tűzhely tetejére, átvegyen a melegből valamit, mielőtt beleborítom a kenyeret.
VálaszTörlésItt képzeld, azon túl hogy sűvít a szél, süt a nap hétágra, majd beborul, iszonyú hóförgeteg van negyedóráig, majd vége és megint süt, de hideg van nagyon, na ebből a bolond április jellegű időből gondolom, hogy utolsó rúgásai ezek a télnek, még kicsit tombol aztán jön a felmelegedés, csak attól félek minden átmenet nélkül még véletlenül sem fokozatosan, és hirtelen 20 fok lesz és mindenki rosszul lesz.
Mert így szokott:-))))