Brassói aprópecsenye... ahogy én készítem, ahogy az én családom kedvence...

Ez az étel nálunk kultikus, a legnagyobb kedvenc, az egész család de főleg a nagyobbik gyermekem kedvence, szülinapjára, névnapjára, ha utazásból vagy bárhonnan megjön vagy ha csak megkérdezem mit enne, akkor csak és kizárólag ezt készíthetem, és csak így.

Nálunk ez az "igazi brassói"... nagyon finom.
Mi így szeretjük.

Hozzávalók:

1-1,5 kg sovány sertéscomb/diója/  vagy  szűz

2 fej fokhagyma

1 kg mélyhűtött steakburgonya vagy hasábkrumpli vagy bármilyen sütnivaló krumpli
olaj

A húst apró kockákra darabolom, miután megmostam.

Megpucolom a rengeteg fokhagymát, ennek az ételnek ez a sava-borsa, majd a fokhagymatörőn átnyomom egy jó nagy lábasba, amibe kb. 0,5-1 dl olajat töltöttem.
Tűzre teszem, amikor a fokhagyma picit kezd sercegni azonnal meghintem pirospaprikával és beleteszem a húst. Jól átforgatom, kicsit együtt pirítom, sózom, borsozom, annyi vizet öntök rá, ami szűken ellepi. Lefedem és hagyom puhára párolódni. Ha levét elfőné mindig öntök alá, de csak keveset. Szoktam még tenni rá 1 tk. "édes annát" és ugyanannyi "erős pistát". Amikorra megpuhul, a soknak tűnő párolóléből sűrű szaft lesz.
Ha netán a végére még bővebben lenne alatta lé a kívánatosnál akkor beforralom. A lényeg, hogy a végére jó sűrű szaftja legyen.

Miközben a hús fő, bő olajban kisütöm a steakburgonyát, vagy a hasábkrumplit.
Ha friss krumpliból készíteném akkor nem hasábra vágva, hanem pont akkora kockákra darabolnám amilyen méretű az ételben a húskocka.
Frissen, forrón tálalom.
Télen hordós savanyúság azaz ecetes paprika, ecetes uborka /jó a csemege is, aki azt szereti/, káposztával töltött paprika, savanyú káposzta, sőt káposztasaláta is illik hozzá.
Tavasztól és nyáron a friss zöldsaláták bármelyik variációjával, kovászos  uborkával, uborkasalátával, és persze paradicsomsalátával szoktam tálalni, mikor mivel.

Nem tudom milyen az igazi brassói receptje, van-e egyáltalán olyan ? én úgy tudom nincs is igazi brassói /Brassóban még csak nem is hallottak ilyen ételről/, de mint tudjuk nem ez az egyetlen ilyen ételünk ami máshol nem ismeretes, pl. a frankfurti levesünk, vagy a milánói makarónink bordástól vagy anélkül, ugye... ugye.....
Szóval mindenkinek az az igazi brassói, ahogy ő készíti, én ezt a receptet 15 éve kaptam egy akkori kolléganőmtől, a családom az első elkészítésénél annyira megszerette, hogy azóta minimum havonta egyszer, kötelezően csinálnom kell. És kizárólag csak így, ilyen egyszerűen.
/Egyszer valahol vendégségben brassóival kínáltak, volt benne vöröshagyma is, meg zöldborsó is a húson kívül, no meg a sült krumpli, megettem, megdícsértem... de nem ízlett, annyira más ízvilágú volt, annyira más volt az általunk szeretetthez képest, én már csak ilyen megátalkodott maradi vagyok és maradok./

Azt hiszem a nagyszerűsége épp az egyszerűségében rejlik, no meg a sok-sok fokhagymában.

Jó szívvel ajánlom mindenkinek, akár ünnepre is.
Tuti siker, vendégségnél meg pláne.