Felfrissült kert a viharok után

Végre vége a kánikulának, fárasztó volt, kimerítő. Jólesik ez a kis hűvösség.

Látszik a kerten is, hogy felfrissült,kellett ez a sok eső, ami hirtelen lezúdult. Úgy beszívta a kert a rengeteg vizet, mint egy szivacs. A fák, bokrok levelei valósággal kinyújtóztak, addig meg a nagy melegben össze voltak pöndörödve. Végre egy jót alszunk majd, mert eddig az sem ment. Éjjel a nagy melegben üldögéltem az ágyam szélén, hiába volt nyitva minden, szellő sem rezdült.

Falatka is élvezte a vizes fűben a szaladgálást, meg a szomszéd macska üldözését, persze csak játékból, mert igazából ő nagy macskabarát, hiszen kettővel konkrétan együtt is él.

Édes illatú akácvirágok

Teljes virágpompában állnak az akácfák, annyi virágfürt lóg az ágakon, majd megszakadnak, és olyan édes illat árad a kert felől be a nyitott ablakon át a házba, ahogy ülök a számítógépnél, az orrom előtt lengedez ez a finom illat, végre megint süt a nap, meleg van, elvonultak a hétvégét megkeserítő esőfelhők, viharos szelek.

Az akácvirágnak nem csak az illata édes, hanem az íze is, amikor Falattal kint sétálok, letörök egy-egy fürtöt, átnézem, nincs-e bogár benne és megeszem, finom édes, illatos. Gyermekkoromat idézi.
Tudom szoktak édességet, desszertet készíteni belőle, kicsi gyerekként ettem is, a nagymamám sűrű palacsintatésztába mártogatta a megtisztogatott, átnézett fürtöket és forró zsírban kisütötte, porcukrozva tálalta nekünk, mi meg áhítattal, különlegességként majszoltuk, ahogy a bodzavirágokat is.
Érdekes, a bodzavirágból szörpöt is készített mindig, de akácvirágból nem, akácvirág szörpről még nem hallottam sosem. Pedig lehet, az is nagyon finom lenne.

Május délutáni napsütötte kertképek.

Májusi kert

Ilyenkor a legszebb a kert.
A téli hideg és kopárság után csodálatos, ahogy a természet minden évben újra és újra beindul.
Minden kizöldült, kivirágzott, olyan friss, üde, harsogóan zöld a fű, a fákon az összes levél, az új hajtások, a bokrokon a kipattant virágrügyek, melyek körül méhecskék döngicsélnek, melegen süt a nap, de még nem éget. A levegő illatos, fűszeres.
Csodaszép a májusi kert.
A képek korán reggel készültek, ez a kedvenc napszakom.

Újra itt a tél

A röpke pár napos karácsony előtti tavasz után újra havas az egész kert és hideg van, 0 fok.

A karácsony hangulatához inkább ez illik, mint a 10 fok feletti meleg, pedig az elmúlt napokban az volt és hétágra sütött a nap.

Megjött a tél !

Erre a látványra ébredtünk ma reggel.
Gyönyörű.

A kert csodaszép lett egy éjszaka alatt.

Pár napja még a novemberi meleg napsütésben fényképeztem ezeket a bokrokat, fákat...

... és a kis ibolyákat.

Az utolsó őszi képek

Szívmelengető képek a kis ibolyákról, ahogy a novemberi napsütésben kivirágoztak, kidugták kis fejüket az avar alól, és micsoda illatuk van. Szerencsénkre az egész kert tele van velük, tavasszal is és most ősszel is.

Azt hiszem ezek az utolsó őszi, napsütéses, derűs képek a kertről. Egyre hidegebb van, egyre feketébb felhők vonulnak az égen, hideg szélrohamok hajlítgatják a fákat, hétvégétől jósolják a havazást, jön az ónos eső, a köd. A télnek is megvan a maga szépsége, de azért nem bánom majd, ha jön a tavasz.

A járókövek között megtelepedett  moha, bársonyosan zöldell a kövek között.

A rózsabokrokon a csipkebogyó, messzire piroslik, jó elesége lesz a madaraknak, ha a hó már mindent eltakar.

Még nyáriasan zöld a fű, nemsokára megfagy, deres, jeges, havas lesz.

Ez pedig a téli ajtódíszem, nekem tetszik.



Őszi kert III.

Ma olyan igazi őszi idő van, esős csepergéssel, szürkeséggel, fátyolossággal.

Nincs is bajom az ősszel mint évszakkal, de a világon semmihez nincs kedvem, ezt biztos a nap hiánya teszi.

Ilyenkor, meleg lámpafénynél a legjobb olvasni egy jó könyvet.

Őszi kert II.

Egy hétvége alatt, majdnem teljesen lehullott a juhar összes levele, és teljesen megsárgult.

Gyönyörű ilyenkor a kert.

Ősz