a legméltóságteljesebb cica volt

a legméltóságteljesebb cica volt
Tituka 2006-2018 élt 12 évet és 9 hónapot

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 10 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 10 éves

Keresés ebben a blogban

2012. május 31., csütörtök

Most készítsetek nyári káposztasalátát...sült pecsenyekacsához



Nekem ez ételszerelem.




Saláta:
1 kisebb fej új káposzta
1db vöröshagyma, először félbe majd szálasra vágva
1 tk. egész kömény
1-2 tk. őrölt kömény
víz, ecet, cukor

Sült:

1 db pecsenyekacsa
só, bors, majoranna
Köret:

1 kg parázsburgonya


Először a salátát készítettem.
Ez most a nyári variáció:
A káposztát, persze a megfelelő tisztítás után egy éles késsel nagyon vékony csíkokra metéltem, a vöröshagymát szintén, egy nagy tálba raktam, sóztam, rászórtam a köményeket is.
Végül elkészítettem a cukros, ecetes, salátalevet, ami nálam 3-4 dl víz, csip.só, 4 ek. cukor, 4 ek. ecet keveréke, mert nekem fontos, hogy édes is és ecetes is egyszerre legyen, majd ráöntöttem a káposztára. Jól elkevertem, letakarva ment a hűtőbe, hogy az ízek jól összeérjenek.
A téli is így készül: csak akkor a cukros-ecetes levet felforralom és leforrázom vele a káposztát, amíg hűl addig is érik össze. Nekem ez az egyik legkedvencebb salátám, télen is nyáron is.
Kilószámra tudnám enni, csak magában is.

A parázskrumplit, mivel nagyon apró és sok, nem állok oda ledörzsizni, mert minden hajam szála kihullana, mire végeznék, hanem odatettem annyi sós vízben amennyi ellepte és felforrás után 10 percig előfőztem, mikor kicsit meghűlt, lehúzogattam a héját, na ez is elég volt éppen, egyenként.
Majd ment a kacsa mellé, mikor azt kezdtem pirítani.

A kacsát tisztítás után jól besóztam, borsoztam, majorannáztam kívül-belül, majd a kacsasütőmben elhelyezve, aláöntve 1-1,5 dl vizet, lefedve, először puhára pároltam /ez kb.1 óra/, majd utána fedőt levéve a krumplikat mellé téve piros ropogósra sütöttem. Ha esetleg kevés lenne a saját zsiradéka, menet közben 1 ek. kacsa vagy libazsírt lehet rá kenegetni.
Egy pecsenyekacsa szerintem kétemberes, vagyis csak két ember lakik jól vele, mert összesül.
De az a két ember az nagyon.
A sült kacsánál vagy libánál nem ismerek ízesebb, aromásabb baromfit, egyszerűen imádom, sokszor is készítem, szeretem leszopogatni a csontjait, elropogtatni a hersegősre, aranybarnára sült bőrét.
Ebéd után, jóllakottan, döbrögi módon pöffeszkedve elnyúlni egy kényelmes fotelben, ilyenkor a világgal tökéletes elégedettségben és harmóniában.

A kacsa aprólékából meg felkockázott sertéscomból, meg egy velős csontból,  no meg egy másik fej új káposztából olyan kapros, lucskos káposztalevest !!!  rittyentettem hogy ihaj.
Azt majd később mutatom meg.





2012. május 30., szerda

A nyár legjobb krumplilevese és mellé a sós tejfölös "lapított"...



A gyümölcsleveseken kívül szerintem ez a nyár legfinomabb, legkellemesebb, legkönnyűbb, legegyszerűbb levese. Hidegen, melegen egyaránt jó. Természetesen Dédimama receptje.
Mellé bármit lehet készíteni, de legjobb valami sós kelt tésztával vagy kenyérlángossal.
A legnagyobb hőségben sem gyomorterhelő, ellenkezőleg.

Én most újkrumplival készítettem, az újjal is valami mennyei, de lehet régivel is.
Ennél a levesnél nincs semmiféle sűrítés, a sűrűje maga a krumpli, ezért kell sok belőle.
Dédiék ezért is hívták "rántatlan krumplilevesnek", náluk ez volt a neve.

Mennyiségtől függően:

1-1,5- 2 kg újkrumpli nagyobb kockákra,
1 egész fej újfokhagyma - vagy régi - a gerezdek lapkára vágva
1- 2 cs. kapor apróra vágva
1-2 nagy pohár tejföl 20 %-os
só bőven
kevés forró zsír és 1 tk. pirospaprika

Egy fazékban odateszem a krumplit, a fokhagymával, a kaporral annyi vízben amennyi levest szeretnék.
Általában sokat főzök, nagy fazékkal, mert 2-3 tányérral eszik mindenki együltő helyében.
Délután meg többször fordulnak a terasz és a konyha között, csörögnek-zörögnek újra a tányérokkal, evőeszközökkel, hiába ez a leves eteti magát.
Sózom bőven, ennek a levesnek sósnak kell lennie, már a meleg miatt is, és a fokhagymának is meg a kapornak is ki kell érződnie.
Amikor puha a krumpli, ez persze hamar megvan, kb.15- 20 perc, egy fém merőkanálba teszek egy kevés, fél kanálnyi zsírt, vagy 1/2 dl olajat, majd a tűzhely másik lángján, takarékon, felforrósítom, óvatosan mozgatva a merőkanalat a láng fölött, majd beleszórok 1 teáskanálnyi pirospaprikát, a kanálkával elkavarom benne, hogy szépen feloldódjon, majd az egész merőkanalat belemerítem a forró levesbe, megsuhantom vele a levest, kicsit sistereg, de rögtön el is kavarom.
Ettől lesz szép színe a levesnek, mert ugye se rántás, se habarás nem kell bele.
Egy tálban simára keverem a beleborított 2 nagy pohárnyi tejfölt, majd egy-két merőkanálnyi forró levessel hőkiegyenlítek és ezek után keverem a leveshez.
Egyet forralok még rajta és kész.
Lehet forrón is enni, de legjobb langyosan, sőt teljesen kihűtve is.



Mellé itt a tejfölös lapított, részletes leírása sós kelt tésztával elkészítve,  itt megtalálható.
A képeit itt mutatom.

De most a pünkösdi hétvégén a kenyérlángos /focaccia/ tésztájával készítettem, isteni volt így is, több tepsi focaccia készült, kolbásszal, hagymával, szalonnával a tetején, természetesen képeket is készítettem róla de valamit rosszul csinálhattam a képek feldolgozása során, mert eltűnt az epres-mascarponés pohárkrémmel, a görög salátával, a sült-tejfölös kelkáposztával, a reteksalátával együtt az összes hétvégén készített fotóm.
Nagyon mérges vagyok, mert jól sikerültek, és nem is értem, hogy mit bénáztam el, de még a fényképezőgép memóriáját is kitörölhettem, vagyis sehol semmi.
Tehát majd újra elkészítem ezeket, hogy megmutathassam.





2012. május 24., csütörtök

Aranygaluska... nagy adagban



A hétvégén annyira jó volt a tepertős pogácsa, meg a kapros-túrós lepény, nem bírtam magammal és tegnap reggel korán megint nekiálltam és ez lett a gulyásleves után.
Gondoltam meglepem a családot, hát sikerült is.

A már szokásos kelt tészta bedagasztva: most a nagy adag

3,2 dl langyos tej
3 tojássárgája
3-4 ek.cukor
1 mk.só
60 dkg liszt
2,5 dkg élesztő, most friss lett belemorzsolva
10 dkg olvasztott vaj a dagasztás vége felé hozzácsorgatva

Forgatáshoz:
20 dkg olvasztott vaj
20 dkg darált dió
10 dkg barna cukor a dióhoz keverve

A géppel bedagasztattam és megkelesztettem.
Utána lisztezett deszkán kézzel szétlapogattam, széthúzogattam és a legkisebb pogácsa szaggatóval kiszúrtam a kis gömböket. Mindet.
Kivajaztam a kis piros zománcos kacsasütő tepsimet - soha nem volt benne kacsa sütve, de annak idején ezen a néven vettem, vagy száz éve, jó 2,5 cm-es pereme van -  minden gömböcskét egyenként megforgattam először a vajban, azután a cukros dióban és leraktam egymás mellé közvetlenül. Amikor a tepsi alja megtelt még megszórtam bőven cukros dióval, ezután következett a második réteg ugyanúgy ahogy az első, tetejét itt is meghintettem cukros dióval.
Amikor tele lett, persze hogy megint kimaradt a tésztából egy darab, na abból újfent batyut csavartam, 4 darabot, a tölteléke diókrém lett, a kimaradt olvasztott vajba belekevertem a maradék cukros diót.
Amíg a batyukkal foglalatoskodtam, addig pihent a tészta a tepsin és forrósodott a sütő 180 fokra, végül szép aranybarnára megsütöttem az egészet.


Vaníliakrém pudingporból: nagy adag
1 l tej
1/2 l tejszín
9 ek. cukor lett belekavarva és egyáltalán nem lett nagyon édes
3 tasak oetker vaníliapuding

A tejet a tejszínnel felforraltam, közben a pudingport a cukorral és kevés hideg tejjel simára kevertem és a végén összeforraltam és besűrítettem.
Állandóan kevergetve kihűtöttem, így nem lett bőrös a teteje, de ha nincs időnk kevergetni, akkor egy darab folpackkal kell befedni teljesen, úgy, hogy óvatosan rányomkodni a forró pudingkrém tetejére és hagyni kihűlni, így sem bőrösödik.

Nagyon finom lett, nem is tudom miért ilyen ritkán sütöm, szinte száz évente egyszer, pedig gyors, hamar elkészíthető sütemény.
Egy leves után kiváló második, laktató, sőt vacsora gyanánt az esti filmnézésnél is bedobtunk egy-egy szép adagot, és még a mai kelkáposzta főzelék után is lesz délutáni desszertként, tehát kiadós is.
Na jó, ez tényleg egy nagy adag.








2012. május 23., szerda

Felhőszakadás után...


...korán reggel a hátsókert
rengeteg eső esett, de a talaj felszippantotta hamar









...és az elsőkert
felfrissült minden, hideg nincs, májusban a legszebb a kert, minden üde zöld és hajt, minden virágzik








esővizes hordó színültig tele



2012. május 22., kedd

Kapros-túrós lepény és batyu... valamint Szafti lába




Gyerekkoromban nem szerettem, pedig Mamikám de sokszor sütötte, rá sem bírtam nézni akkor.
A kapor miatt, ki nem állhattam se az ízét, se az illatát.
Bezzeg most, minden nap megenném, ha valaki elém tenné.
Most már bezzeg megveszek minden kapros ételért, amihez csak passzol mindenbe teszek, legyen az krumplileves,  zöldbableves vagy főzelék, a tökről ne is beszéljek.
Na és ez a csodás túrós....
Ezt a lepényt még életemben soha nem készítettem, sokfelé nézelődtem, mert a Nagyikám megmaradt szakácskönyvében nem találtam meg a leírását, de többek között Wise Ladynél is meg a hétvégén adott Gasztroangyal című műsorban is rábukkantam, nagyjából mindenki, mindenhol ugyanúgy készíti, végül mégis önálló variációt készítettem összeollózva több helyről is.
Édesre készítettem, na nem nagyon, mert ez csak úgy jó, ha éppen hogy kiérződik picit az édes íz.
A család több tagjának is ízlett, csak érdekes módon a gyerekeimnek nem, azaz a nagyobbikom egyáltalán meg sem kóstolta, a kicsi meg közölte, hogy neki ez inkább sós süteményként kellene a kapor miatt, egy jó leves után, tehát édesen nem ízlik.
Pedig finom lett, a tésztája olyan vékony, hogy alig látszik, nem is nagyon érződött, a töltelék vastag, könnyű, remegős, jó kapros, ahogy az kell.
Szóval meg kell sütnöm még egyszer, de már akkor csak sósan.
Kíváncsian várom akkor ízleni fog-e.


Tésztája a szokásos, a legjobb kelt tészta recept Limarától, amit valaha is ismertem, minden édes kelt tésztát így készítek, pl. aranygaluska, szilvalekváros lepény, túrós batyu, bukta, darázsfészek,
... van egy másik édes/fahéjas/túrós lepény és egy szilvalekváros mákos lepény receptem is...

Ha viszont sósat szeretnék akkor is ez a tésztája, ezek az adagok, csak akkor 1-2 tk. a cukor és 1 ek. a só benne, ilyen pl. a tejfölös lapított receptem.

3,2 dl langyos tej
1 egész tojás
1 tk.só
2-3 ek. cukor
60 dkg liszt
2,5 dkg élesztőpor
10 dkg olvasztott vaj, a dagasztás vége felé hozzácsorgatva

A kenyérsütőgép bedagasztja és megkeleszti, majd olyan vékonyra nyújtom amilyenre csak tudom.
Leginkább tepsi méretűre, jól belenyomkodtam, egy kis peremet is húztam mind a négy oldalhoz.
Na itt derült ki, hogy kicsit több a tészta, sebaj, akkor lesz batyu is a maradékból, amit kb. 10x10 kockákra daraboltam, így lett 6 db kapros túrós batyu is.
Érdekes, ez ízlett a kisebbik gyerekemnek így édesen is. /Minő következetlenségeket produkál az élet néha???/
A sütőt begyújtottam, mert forrónak kell lennie.

/Gasztroangyalban a tészta e szerint készült, egyébként az Őrségben így készítik:
35 dkg liszt
8 dkg zsírral elmorzsolva
csip. só hozzá és annyi
tejföl, amennyitől összeáll a tészta.
30 percet pihentetni, majd tepsi méretűre nyújtani és 10 percig elősütni forró sütőben nehogy szalonnás legyen a tészta.
Ezután rá a töltelék:
1 kg túró
1 cs. kapor
csip. só
cukor ízlés szerint
4 toj.fehérje habbá, majd a sütés előtt hozzá a kikevert túrókrémhez, összedolgozták és a tepsiben lévő elősütött tésztára simították, majd a tetejére a 4 tojássárgáját egy nagy pohár tejfölben jól elkeverve rákenték vastagon és megsütötték.
Ez is jól nézett ki, biztos finom is volt./

Az én Töltelékem:
1 kg túró
4 tojássárgája
4 ek. cukor
csip. só
1-2 csapott ek. búzadara
1 cs. finomra vágott kapor
4 tojásfehérje kemény habbá verve

Először a tojások sárgáját a cukorral, sóval jó habosra kevertem, majd ezután hozzáadtam a túrót és a grízt is, majd a kaprot. Jó krémesre, egyneműre kevertem az egészet.
A tojásfehérjehabot csak közvetlenül a sütés előtt kell beleforgatni a túrókrémbe, nehogy állásában összeessen. Mikor ez is meg van, az egészet a tepsiben lévő tésztára simítottam, elegyengettem és ment a forró sütőbe.
15 perc sülés után kivettem és a tetejét megkentem 1 ek. tejföl és 1 tojássárgája keverékével és visszatettem még kb.15 perc sülésre, illetve annyira amikor már egy kis színt kap a teteje.
Langyosra hűtöttem, akkor daraboltam, és akkor a legfinomabb is.
Jó kapros ízű, krémes, remegős a túrótöltelék, szerintem nagyon finom lett, bár a gyerekeim kicsit kedvemet szegték.
De nem hagyom magam.



Hát így megy ez nálunk, egyesek a könyvespolc tetején délutáni szunyókában:
/ Szaftinak ez az egyik kedvenc helye, még egy macskaágyat is feltettünk a büdösnek, hogy minél kényelmesebben, és puhán tudjon aludni, vagy nézelődni amikor kilátónak használja, most alvás közben csak a lába látszik, pedig meg sem kóstolta a sütit.
Ha még egyszer születnék, macskának szeretnék és nálunk szeretném leélni macskaéletem /




2012. május 21., hétfő

Idei első cseresznye és nem először tepertős pogi, most a BL döntőre...



Imádom a cseresznyét, amikor dömpingje van együltő helyemben meg tudok enni egy kilót is, tán többet is.
A fa alatt állva, vagy a létra fokán üldögélve enni az abszolút frisset szinte a rosszullétig, közben nézelődni a nyugodalmas, csendes kertben, figyelni a madarakat és a világon semmire nem gondolni, csak a cseresznye ízét élvezni.
Ez az egyik legkellemesebb tevékenységem.
Persze szinte az összes gyümölccsel így vagyok, sorban ahogy jönnek egész éven át.

Hétvégén a legklasszikusabb tavaszi, magyaros ebédet tálaltam a családnak / ami szerintem több millió magyar háztartásban szintén így volt /, rántott csirke, petrezselymes újkrumplival, uborkasalátával és fejes salátával ecetes-cukros lében, valamint eper és cseresznye.
Ez egy olyan ebéd amiért érdemes várni a tavaszt, hogy végre ehessük, soha nem unjuk meg, igazából több héten keresztül meg tudnám enni, sőt a családom sem reklamálna, hogy unja.



Aztán szombaton este jött a BL-döntő, valamit kellett sütnöm, naná, hogy a legjobb választás ilyenkor egy hatalmas tál:


A szokásos Moha és Limara féle pogácsa alaptésztát gyúrattam be a géppel, ez olyan tökéletes, annyira bevált, hogy minden pogácsát ezzel készítek, csak az ízesítés változik:

Tepertős Pogácsa  .... így készül a libatepertőkrémes is !!!
1 dl tej
1 tk.cukor
3 dkg friss élesztő vagy 1 tasak porélesztő
1 dl olaj
2 dl tejföl
3 db közepes, főtt, áttört krumpli
1 ek. só
60 dkg liszt

25-30 dkg tepertőkrém... nekem most 15 dkg-nyi krém volt itthon és a többi darabos tepertő volt, de megoldottam, késsel felaprítottam amennyire tudtam, kicsit rusztikus volt a pogácsában, de az élvezeti értékéből semmit nem vont le, sőt.

Amikor megkelt a tészta kinyújtottam és megkentem a tepertővel az egész felületét, majd hajtogattam a szokásos módon, először alulról fel a közepéig, majd fentről le rá, ezután balról be középig, majd jobbról alá. 
Igy egy kicsi négyszögletes bucit kapok, amit letakarva 15 percig pihentetek, majd még kétszer a leírt módon hajtogatom, közben mindig 15 perc pihentetés szükséges. 
Ettől lesz finom puha foszlós és réteges a pogácsa. 
Az utolsó után begyújtom a sütőt, előkészítem a tepsiket, majd kinyújtom és szaggatom, tepsire rakom és újabb 15-20 perc pihentetés következik, majd egy felvert tojással lekenem és egyenként mennek a sütőbe, tepsinként 15-20 perc amíg pirosra sül.




Annyira finom lett, úgy etette magát, a meccs végére mind elfogyott jó hideg sör mellett.
Rengeteg dicséretet zsebeltem be.


2012. május 18., péntek

Tejszínes, gombás, spárgás sertésragu





Jó kis szószos étel lett, van benne hús is, zöldségek is.
A szarvacska tészta istenien felveszi a szaftot, bár rizzsel is el tudom képzelni.

Véletlenül akadtam rá erre a gombás ételízesítőre, szemre pont olyan mint a vegeta, csak ebben erdei gombák is vannak belekeverve a szokásos zöldségek mellé, nagyon finom plusz ízt és aromát ad a gombás ételeknek, leveseknek, még jobban kiemelve, erősítve a gombaízt.







30 dkg sovány sertéscomb, pici kockára vágva
1 db vöröshagyma szintén kis kockára
20 dkg gomba vékonyan felszeletelve
1 cs. zöldspárga 2 cm darabokra vágva, természetesen a fás résztől megszabadítva
1 tk. kakukkfű
1 tk. petrezselyem
2 dl tejszín
2 dl tejföl
1 ek. étk.keményítő
20 dkg szarvacska tészta
reszelt sajt

A hagymát kevés olajon megdinszteltem, hozzáadtam a húst, az egészet fehéredésig pirítottam, sóztam, borsoztam majd egy kevés vizet aláöntve, lefedtem és majdnem puhára pároltam.
Közben vizet tettem fel a tésztának, amikor felforrt kifőztem a szarvacskát.
Tisztítottam, daraboltam, szeleteltem a zöldségeket, majd amikor már jónak ítéltem a húst az összes zöldséget hozzáadtam, felöntöttem a tejszínnel, rászórtam a kakukkfüvet és 10 percig pároltam, a zöldégeknek nem kell több semmiképp.
A keményítőt kevés vízben elkeverve besűrítettem és még a tejföllel is simára, krémesre kevertem.
Szarvacska tésztára tálaltam és rengeteg reszelt sajttal megszórva ettük.
Jó volt.