Jaj, ez nagyon finom, és csak most jöttem erre rá. Régóta kellett volna már ilyet készíteni, nem is értem miért tologattam magam előtt, majd... majd...
Két napja mióta készen van, azóta csak kenem és kenem a kenyérszeleteket, és eszem... és eszem...
Az biztos, hogy ezentúl sajátkezűleg készített, ízesített krémsajt lesz itthon a családnak vagy vendégségre.
850 gr, nagy vödör 20% tejföl
450 gr natúr joghurt
nagy tál, szűrő, soha nem használt tiszta új konyharuha, vagy gézdarab, vagy soha nem használt textilpelenka
közepes dunsztosüveg a savónak
A szűrőt kibéleltem a konyharuhával majd a nagy tálra fektettem és beleöntöttem a tejfölt majd a joghurtot. Keverni nem kell, a konyharuha széleit összefogtam és megtekertem a massza felett és úgy hagytam kicsöpögni jó pár órára.
Közben megfőztem az ebédet, tettem-vettem, ezalatt a masszából szépen csöpögött ki a savó, amit időnként egy dunsztosüvegbe átöntöttem. Néha-néha megtekertem a konyharuhát, hogy segítsem a folyamatot.
Délután amikor már nem nagyon volt csepegés és a dunsztos is tele lett /amit lezárva a hűtőbe állítottam, ami majd aranyat ér kelt tészták, kenyerek készítésénél / kibontottam a konyharuhát és a gombóccá összeállt krémsajtot egy tálba borítottam.
Sóztam, belekevertem apróra összemetélt snidlinget, valamint két gerezd új fokhagymát átnyomva.
Jól összekevertem és ment a hűtőbe, hogy az ízek összeérjenek.
Bármivel lehet ízesíteni, amire csak gusztusunk támad, el tudom képzelni tavasszal medvehagymával, kaporral, apróra vágott uborkával, vagy csípős chilipehellyel és picire kockázott zöldpaprikával, vagy körözöttként köménnyel, pirospaprikával, vagy rengeteg apróra vágott friss zellerzölddel esetleg lestyánnal elkeverve, retekkel, újhagymával stb.
Mellé pedig érett, édes paradicsomot enni, sokat.
.jpg)
blog.JPG)
