a legméltóságteljesebb cica volt

a legméltóságteljesebb cica volt
Tituka 2006-2018 élt 12 évet és 9 hónapot

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 10 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 10 éves

Keresés ebben a blogban

2014. november 30., vasárnap

Rántott sajt kicsit másképp....



Most egy kicsit könnyedebb étellel jövök, mint a kocsonya.
A receptet a kifoztuk.hu oldalán találtam, érdemes ott tallózni, nagyon sok finomság van feltéve.

Jöjjön a recept: 2 főre

20 dkg reszelt sajt /minél többféle annál jobb, tökéletes a maradék sajtok eltüntetésére/
4 ek. liszt
2 egész tojás
1-2 fokhagymagerezd áttörve, vagy nagyon apróra
petrezselyemzöld apróra  /el is maradhat/
só, bors
zsemlemorzsa
olaj a sütéshez

Egy tálban jól összedolgoztam minden hozzávalót, puha, de nem folyós kell legyen a massza !, olajos kézzel diónyi gombócokat  formáztam majd zsemlemorzsába forgattam, bő forró olajban pirosra sütöttem.
Csak forrón, frissen az igazi !!!
Most sült krumplival, tartár mártással, mondhatnám teljesen hagyományosan ettük.

Tartár mártás: simára keverve
2-4 ek. majonéz
2-4 ek. tejföl
só, bors

De rizs, rizi-bizi, krumplipüré, tavasszal petrezselymes újkrumpli is tökéletesen illik hozzá.
A saláták közül meg a fejes, a paradicsom és az uborkasalátát tudom hozzá elképzelni.




2014. november 27., csütörtök

Hideg van... tehát jön a kocsonya....



Most fődögél az idei első kocsonya, ugyanis olyan vagyok pont, mint a "Pavlov kutyája", ahogy ilyen csípős hidegre vált az idő, nálam indul a kocsonyaszezon.
Általában kétszer szoktam főzni egy tél folyamán, egyszer ilyentájt, a második adagot meg januárban valamikor.
Ezzel azután kibírjuk a következő télig.
Nagyon szeretjük.

Szegény Apukám mindig mennyire várta, hogy elkészüljön, az utolsó években már csak fél tányérral tudott megenni belőle, de azt jóízűen és persze csípősen ette, már nem ehet az idei kocsonyámból, ez lesz az első nélküle fogyasztott kocsonya.

Részletes receptleírás  itt





2014. november 19., szerda

Stíriai metélt...



Életem első készítésű stíriai metéltje, azt hiszem enni is csak egyszer ettem talán, még a Királyhágó étteremben, ami egy önkiszolgáló étterem volt a Böszörményi úton, a környék összes arrafelé dolgozója ott ebédelt, mert közel volt rengeteg munkahelyhez, többek között az enyémhez is.
Szerettem ott azon a környéken dolgozni, hosszú-hosszú évekig, de az olyan régen volt már, mégis kristálytisztán emlékszem minden épületre, boltra, cukrászdára, még az Ugocsa mozira is, ahol sok filmet láttam, viszont a stíriaira alig-alig emlékszem.

Most is véletlenül bukkantam rá, F.Nagy Angéla családi szakácskönyvét böngésztem, valamit kerestem-kajtattam és akkor a szemembe ötlött.
Végigolvasva rájöttem, nem is komplikált, van is itthon mindenem hozzá, no akkor nosza.
Tökfőzelék van ebédre és az magában kevés, muszáj utána még valami laktatóbb.
Hát ez lett... és finom... krémes... vaníliás... mazsolás.
Minden amit egyben is, külön-külön is szeretek.



Tészta
1/2 kg tehéntúró
2 egész tojás
15-20 dkg rétesliszt
1 ek. cukor
egy csipet só
csak, ha szükséges akkor kevés tejföl

Odatettem egy nagy fazék vizet, sóztam és egy evőkanálnyi olajat loccsintottam hozzá, majd hagytam felforrni.
Sütőt bekapcsoltam 200 fokra, alsó-felsőre.

Egy nagy tálban az összes hozzávalót összegyúrtam, míg könnyen nyújtható, egynemű és tésztaállagú nem lett, inkább lágyabb legyen, mint kemény, majd lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtottam, először vízszintes csíkokra vágtam, majd a csíkokat úgy 4-5 cm hosszúságúra daraboltam.
Lehetett volna talán még vékonyabbra is nyújtani, mert így olyan kis bucis lett mindegyik, de a finomságán ez nem változtat semmit.
Amikor felforrt a víz, három részletben kifőztem, nem kell sokáig főzni, ahogy feljön a tetejére az összes tészta, még hagytam kb. 1 percig és már szűrtem is ki, jól lecsöpögtetve, és így azon melegében ment a krémbe.

Krém
5 dkg puha vaj
2 ek. cukor
2 cs. vaníliás cukor
2 tojássárgája
2 dl tejföl
1 citrom reszelt héja
egy marék mazsola

2 tojásfehérje amit felvertem kemény habbá

A krém összes hozzávalóit a fenti sorrend szerint habosra kavartam, végül óvatosan elkevertem a habbal is, majd ebbe forgattam a kifőzött forró tésztát, amikor az összes megvolt és jól átforgattam a krémmel, akkor egy tepsibe öntöttem és ment a sütőbe.
F.Nagy Angéla azt írja nem kell megpirítani csak épp átsütni, de én úgy éreztem, hogy egy picit hadd piruljon meg, lehet így cseppet szárazabb, amúgy meg még krémesebb, szottyosabb lenne, de édes istenem, akinek nem elég szaftos, az önt hozzá pl. lekvárt.
Azonmód frissen, langyosan a legfinomabb.

Finom, könnyű, vaníliás, mazsolás, krémes állagú sütemény, tökéletes egy leves után, vagy mint épp most nálunk a tökfőzelék után, másodiknak.
Nem is értem, eddig miért nem bukkantam erre, miért nem készítettem, hiszen nagyon egyszerű és mégis különleges.






2014. november 17., hétfő

Kolbászos, babos libacomb...



Ahogy ígértem Márton napkor, itt az új libás étel, ami kicsit hasonlít a sólethoz, de abba ugye jóféle füstölt húsok kerülnek, meg árpagyöngy, nos ebben az ételben ez nem így van, viszont legalábbis az én gyomromnak, sokkal könnyedebb variációnak bizonyult...
... és nagyon finom.
Szívből ajánlom.

A Kifőztük magazin 2014. novemberi számában, a 39 oldalon jelent meg,
Hanka gasztroblogger receptjeként.



Recept 4 fő részére:

1 db hízott libacomb személyenként /nem füstölt !/
3 db vöröshagyma kockázva
6 gerezd fokhagyma lapkákra
1 ek. libazsír
1 tk. pirospaprika /csak a színe miatt/
50 dkg gyöngybab, előző este beáztatva
10 dkg jó minőségű füstölt kolbász, karikázva
só, bors

A készítés előtti este beáztattam a gyöngybabot, másnap leszűrtem és leöblítettem.
A libacombok bőrét lefejtettem, felkockáztam és a vaslábasomban /feltétlenül olyan edényt használjunk, amit aztán be lehet tenni a sütőbe !/ egy kevés libazsíron, ropogós pörcre sütöttem majd szűrőkanállal kivettem és félretettem.
Közben a sütőt bekapcsoltam 200 fokra, alsó-felsőre.
Ha sok lett a zsír abból is kanalazzunk le egy külön edénykébe, csak annyit hagyjunk a lábasban amennyivel ízlésünk szerint megdinsztelhetőek a hagymák.
Tehát ezek után üvegesre dinszteltem a az összes vöröshagymát és fokhagymát is majd meghintettem a kevés pirospaprikával, ment hozzá a leszűrt bab, valamint a felkarikázott kolbász is, sóztam, borsoztam.
Elkevertem az egészet, majd a tetejükre helyeztem a libacombokat, és felöntöttem annyi vízzel ami épp ellepte és a tűzhely lángján felforraltam.
Ezek után tettem be a forró sütőbe lefedve párolódni, sülni, amíg minden puha nem lett.
Ez kb. bő 1 óra, lehet picit több.
Kivettem az egészet a sütőből, de még nem azt nem zárom el.
A libacombokat egy tálra kivettem, a többit a lábasban hagytam picit állni, ezalatt a zsír feljön a tetejére, ekkor meghintettem szép egyenletesen 2 evőkanálnyi liszttel, vártam, hogy feligya a zsírt és egy fakanállal óvatosan elkevertem, majd visszaraktam a combokat a tetejére és még 10 percre visszatettem a sütőbe, hogy a hús pirulni, a szaft sűrűsödni tudjon.

Tálaláskor mindenki adagját meghintettem a félretett ropogós pörcökkel, de lehet rá szórni, kevés félretett libazsíron átforgatott, pár gerezd lapkára vágott fokhagymát is.
Nagyon finom, kellemes, nem túl nehéz étel.
Nagyon ízlett, ezentúl szerepelni fog a Márton napi evészeteinken.



2014. november 11., kedd

Ha Márton nap... akkor libaságok...







Mi tartjuk ezt a Márton napi szokást, mert szeretjük.
Persze hétköznapra nem csinálok ekkora lakomát én sem, hiába van ma a napja, nálunk hétvégén lesz libaevés.
Ráadásul idén újítok, most hétvégén nem ezek szerepelnek majd az asztalunkon, amiket itt mutatok, azt majd akkor fogom feltenni, az legyen egyelőre meglepetés.

Ezek a képek az elmúlt évek nagy libaevészeteiről készültek és kedvcsinálásból teszem fel, hátha valakinek/valakiknek épp ezektől támad kedve, gusztusa valamelyiket elkészíteni, vagy akár mindet...

A recepteket mindet megtaláljátok a blogomon jobboldalt lent: a Receptek címszó alatt.

... és itt még több képet láthattok




... Libaleves libaaprólékból, sok zöldséggel ... eperlevél tésztával vagy lúdgége tésztával, de tökéletes cérnametélttel is


... Libacombok ropogósra sütve...


... Ludaskása libaaprólékkal, sok-sok levesben főtt zöldséggel... egytálételként is jó salátával, de köretként is a sült libacomhoz



... Libatepertős törtkrumpli...



... Párolt lilakáposzta...



... Libatöpörtyű frissen sütve, melegen ropogósan



 ... Libatepertős pogácsa...



... Birsalmakompót...


2014. november 8., szombat

Tejfölben sült, fokhagymás, sajtos csirkecombok....



Ez egy isteni étel, nem véletlenül volt tele vele a net, isten tudja hány blogon láttam elkészítve, na gondoltam, ha ennyien istenítik, az csak jó lehet.
A hosszú hétvégén én következtem a kipróbálásában.
Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni róla, pont azaz étel amikor az embernek se ideje, se kedve virtuózkodni a konyhában, mert tele van egyéb programokkal, örül, hogy él, na és ekkor jönnek az ilyen, pillanatok alatt összedobható, gyors, könnyű, és nagyon finom ételek.
Rendkívül ízes a tejföltől, a mustártól, a fokhagymától sőt az ételízesítő is nagyon passzol az egészhez.
A család imádta, hordták vitték a receptet minden ismerősnek, barátnak, pont ezért holnap is ez lesz az ebéd nálunk, csak most nem csirkecombbokkal, hanem csirkemell szeletekkel...
Alig várom.
Nem tudom kié az érdem, ki volt az aki ezt feltalálta, de hálás köszönet érte, innentől benne van az állandó repertoárban nálunk.
Érdemes elkészíteni, vendégvárásra is tökéletes, nagyon ajánlom mindenkinek....


4 db egész csirkecomb kettévágva vagy
8 db csak alsó csirkecomb, vagy
8 db csak felső csirkecomb vagy
2 db egész csirkemellfilé szeletekre vágva vagy
fél pulykamell szeletelve

Öntet egy tálba összekeverve:
1 nagy pohár 20%-os tejföl
1 ek. mustár
1 ek. vegeta /ételízesítő/
4-6 gerezd fokhagyma áttörve
őrölt bors ízlés szerint
4 ek. olaj

Na a fentieket jól összekevertem, majd a combokat /nálam akkor alsó csirkecombok szerepeltek, holnap viszont csirkemell szeletek lesznek/, egyenként megmártogattam a sűrű öntetben és egy vajazott tepsibe /vagy sütőtálba/ szépen egymás mellé leraktam, majd a maradék öntetet is rálocsoltam.
Alufóliával beborítottam és ment a 180 fokos sütőbe úgy kb. 40-50 percig puhulni.
Amikor az idő letelt, levettem a fóliát és a hőfokot felemeltem 200 fokra, hogy jól megpiruljanak a tejfölös combok, közben megreszeltem 10-15 dkg trappista sajtot, meg egy kis maradék füstölt sajtot is, összekevertem és amikor láttam, hogy a comboknak már szép a színe, akkor rászórtam egyenletesen az összes sajtot és újra visszatettem a s200 fokos sütőbe, amíg az rápirult.

Köret: ami illik hozzá
párolt rizs
rizibizi
krumplipüré
sült krumpli

... és bármilyen saláta, de különösen a fejessaláta cukros ecetes lében, na az tökéletes hozzá.
/megjegyzem saláta nélkül is tökéletes/




2014. november 4., kedd

Rácsos linzer...



Gyermekkorom sütije, nagyon sokszor sütöttük otthon, Apukám kedvence volt, de szerette az egész család, mert ropogós, omlós a tészta, lekváros és diós a töltelék. 
Nagyon finom, egyszerű sütemény.
Köszönöm Gizinek, hogy az eszembe hozta, nemrég ő sütötte meg és hozta elő az emlékeimet....




Lekváros diós rácsos linzer

Tészta:
50 dkg liszt
1 cs. sütőpor
25 dkg vaj  vagy  15 dkg zsír
1 tojás enyhén felverve
15 dkg cukor
vaníliáscukor
10 dkg őrölt dió
1 citrom héja
őrölt fahéj
tejföl apránként annyi kanállal, hogy összeálljon a tészta

A tojást egy tálkában felvertem, a cukrokat, őrölt diót, reszelt citromhéjat és a fahéjat szintén összekevertem egy tálban.
A lisztet összeszitáltam a sütőporral majd összemorzsoltam a vajjal /vagy a zsírral/, majd az összes többi hozzávalót belegyúrtam, annyi tejföllel, hogy sima egynemű, nyújtható tésztát kapjak.
Szétválasztottam 1/3 - 2/3 arányban, folpackba csomagoltam külön-külön és beraktam a hűtőbe pihenni min. 30 percre.
Elkészítettem a tölteléket.

Töltelék:
40 dkg őrölt dió
10-15 dkg cukor
vaníliáscukor
őrölt fahéj
citromhéj

barack vagy szilvalekvár, jó sok kell

mazsola egy marékkal  /elmaradhat, eredeti receptben nincs, de én szeretem/
3 db reszelt alma  /elmaradhat, eredeti receptben nincs, saját ötlet, de jól összefogja, krémesebbé teszi az őrölt diót/

A nagy gáztepsit kibéleltem sütőpapírral, és ezen a sütőpapíron nyújtottam igazán vékonyra a nagyobbik gombóc tésztát, olyannyira vékonyra, hogy ilyen vékony még soha az életben nem volt a linzertésztám, és a sütőpapírral együtt emeltem át a tepsire.

- most csináltam így először, és azt kell, hogy mondjam, bolond voltam eddig, hogy nem alkalmaztam ezt a technikát már előbb, ugyanis nagyon egyszerű és nagyon megkönnyíti a dolgot.
Ha belegondolok, hogy mit bénáztam össze míg feltekertem a tésztát a nyújtófára és úgy próbáltam a tepsire igazítani, de egy vajas tészta könnyen szakad, tépődik.
Szóval melegen ajánlom még a rutinos háziasszonyoknak is, mert szuper.

Tehát a már tepsin lévő tésztát vastagon bekentem saját főzésű baracklekvárral, erre szórtam a mazsolás, citromhéjas, cukros, őrölt diót szép egyenletesen.

- na és itt jött a kolosszális ötlet, hogy a jövőben vagy összekeverem előre a lekvárral ezt a diós keveréket vagy reszelt almával fogom dúsítani ill. nedvesíteni, mert mindkét módszerrel elveszíti a por jellegét a dió, ezáltal krémesebbé, nem utolsósorban klasszul kenhetővé válik a töltelék, és szerintem ezáltal még finomabbá, teljesebbé.

A kisebbik gombóc tésztát is vékonyra nyújtottam lisztezett deszkán és ujjnyi széles rácsokat vágtam belőle, de lehetett volna gilisztaszerűen sodorni is - régen úgy csináltuk - és átlósan egymást fedve berácsoztam a töltelék tetejét. Tojással lekentem, de lehet tejföllel is megkenni.

180 fokra előmelegített sütőben addig sütöttem amíg csodás aranybarna színe lett.
Hagytam kihűlni, majd felkockáztam és bőven porcukroztam.
Ha marad, másnap is finom omlós ropogós, lekváros, és jó diós.
Szóval finom.
Többször fogom sütni ezentúl, különben is rengeteg dióm van.



2014. november 3., hétfő