A felvidéki Dédiék mindig így nevezték a töltött káposztát ... a takart....
Logikus is, hiszen takarva volt a töltelék káposztalevélbe.
Ő maga savanyította a fejes és szálas káposztát hozzá, ha véletlenül már nem volt savanyított káposztafeje, akkor édeskáposzta leveleit forrázta le hozzá, mert takaratlanul náluk nem volt káposztaétel.
Maga darálta le a húst is hozzá, mert volt a disznóvágásokból, mindig kukoricadarával keverte be a tölteléket rizs helyett, a rizs drága portéka volt akkoriban, nem költöttek rá.
Kukoricát meg termeltek egyébként is az állatok miatt.
Mindig rakott a töltelékhez egészen apró kockákra vágott sima füstölt szalonnát, attól olyan jó ízes, szaftos volt a töltelék, hogy csak na.
Tojást viszont soha, az megint csak drága dolog volt, tojtak a tyúkok, de beosztással kellett lenni.
Csak olyasmi került, kerülhetett az asztalra amit ők maguk termeltek a földjükön, állatok amiket ők maguk tartottak, etettek és vágtak le, zöldségek, gyümölcsök, amiket ők vetettek, ültettek és ő maga rakott el, főzött be.
Dédimama nagyon spórolós asszony volt, megnézte mire adja ki azt a kevés pénzt ami volt nekik.
Petróleumra a világításhoz, sóra, cukorra, lisztre.
Takart... azaz töltött káposzta cserépedényben sütve
Először is a cserépedényemet a tetejével együtt beáztattam 1 órára vízbe, majd összeállítottam a töltött káposztámat, mondjuk én egészen kicsi töltelékeket készítettem, olyan szabolcsias méretűeket, Dédiék mindig nagyokat csináltak, eggyel-kettővel pukkadásig jól lehetett lakni.
A töltelékhez, az 1 kg darált lapockához most csak 3-4 gerezd fokhagymát adtam áttörve, 5-10 dkg-nyi füstölt kenyérszalonnakockát, kb. 10 dkg rizst/ de lehet kukoricadarát is, 2 kisméretű tojást, sót, őrölt borsot, és pár teáskanálnyi pirospaprikát és jól összegyúrtam.
Rizs helyett szoktam még a már említett kukoricadarát vagy gerslit, azaz árpagyöngyöt is belekeverni. Mindegyikkel nagyon jó.
A hatalmas savanyított leveleknek, volt vagy 8 darab, kivágtam a vastag erét középen és rögtön mindegyiket hosszában kettőbe, majd azokat még kereszteben is kettőbe szeltem, és ezeket a negyedeket töltöttem meg a fűszeres hússal.
Ha elfogy a levél akkor a maradék húsból pici gombóckákat kell kerekíteni, nekem lett is, mert egy savanyított levelet menet közben elrágcsáltam, sőt a vastag ereket is megettem és még a szálaskáposztából is dézsmáltam, nagyon finom volt, olyan jólesett.
Sajnos én ilyen háziasszony vagyok, főzés közben folyamatosan eszegetem, kóstolgatom az ételeket a nyers állagtól a kész megfőttig.
Egy nagy vöröshagymát kockáztam és kevés zsíron dinszteltem majd a beáztatott cserépedény aljába elterítettem, szórtam rá két kanálnyi pirospaprikát és egy teáskanálnyi borsikafüvet, majd erre jött a 2 kilónyi káposztából úgy félkilónyi, amire aztán helyezgettem a szép kis töltelékeket körbe-körbe, majd megint káposztaréteg következett, lehet közé tenni füstölt húsdarabokat vagy füstölt kolbászdarabokat is, majd megint a töltelékeket, közben mindig szórok bele egész borsot, babérlevelet, még borsikafüvet, erős paprikadarabot a rétegek közé.
Addig rétegezem amíg el nem fogy minden, a tetejére mindig szálas káposzta marad takarónak, lezárónak, én még itt is meghintettem kevés borsikafűvel.
5 dl füstölt levet...összekevertem 3 dl 20 %-os tejföllel és ráöntöttem a káposztára.
/amikor füstölt csülköt vagy bármilyen füstölt húst főzök, akkor a levét mindig nagy, kimosott, tejfölös vödrökben lefagyasztom és amikor olyan ételt készítek amihez fontos egy kis füstölt lé hozzáadása akkor kiolvasztok egy vödörnyit hozzá/
Hideg sütőbe tettem a cserépedényt és bekapcsoltam 180 fokra, alsó-felső sütésre, majd otthagytam 3-4 órára. Ezalatt szépen összesült, megpuhult, nagyon finom lett.
Tejfölözve, friss puha kenyérrel tálaltam.
Másodiknak almáspitét sütöttem. /Holnap teszem fel/
Tökéletes ebédünk volt a hétvégén.
A "takart" készítése fázisfotókkal:
