Zsanuária: Hőségben hideg gyümölcslevesek

2012. július 6., péntek

Ami segít a kánikulában...

Almaleves

Iszonyú a hőség, nálunk állandóan, egész nap 36 fokot mutat a kinti hőmérő árnyékban.

Bent a lakásban 29-30 fok van úgy, hogy mindenhol mennek a ventillátorok, hajnalban kelek, 4 órakor, akkor főzök is, ha egyáltalán főzök valamit, mindent kitárok, járja át a levegő az egész házat, majd 8 óra magasságában bezárok mindent és akkor már a ventillátorok hűtenek, és legalább naponta négyszer tusolok, valamint délben alszom 1-2 órát, ami éjjel vagy hajnalban kimaradt. Nagyon rosszul alszom.

Rengeteget kell inni, nem számít mennyit izzadunk tőle.

Mozogni nem szabad, kimenni meg pláne, ha nem muszáj.

Ezért csináltam képekből egy összeállítást, hogyan lehet túlélni ezt a kánikulát, mit együnk, igyunk.

Természetesen hidegen, vagy langyosan, ki hogy bírja, ki hogy szereti.

Nekem rendes étel egy hete nem volt a gyomromban, ha hiszitek-ha nem, egy jó forró húslevest kívánok, de nem vagyok akkora bolond, hogy meg is főzzem. Majd ha lehűl a levegő.

Én megint beteg vagyok, ezért nem kapcsoltam be még a gépemet sem.

Ugyanaz ami múltkor, bár nem annyira durva, de köhögök, orrcsorgás, hangom mint a repedt fazék olyan rekedt, mondanom sem kell ebben a melegben ez egy téboly.

Mindegy, valamiért egy kripli vagyok idén, majd helyre jövök, most nem tudok igazán foglalkozni magammal, van más fontosabb, izgalmasabb.

Rettenetesen izgulok, ugyanis pár nap múlva töltöm egy olyan szülinapomat ami már nagyon sok, nagyon kerek, és a családom gondoskodott róla, hogy ne ezen morfondírozzak......

/hogy úristen én már ennyi idős vagyok és hogy keveredtem idáig, hová tűntek az évek és az ifjúság stb., egyébként soha nem foglalkoztam a korommal, annyi vagyok amennyi, de ez most egy kicsit más/... na jó, annyira azért nem tépem magam a korom miatt.

...... mert a jövő héten szerelik életem álomkonyháját.

Budapesten sem volt csúnya konyhám, de ami itt lesz egy hét múlva, az minden elképzelésemet felülmúlja.

Lassan két éve vagyunk, lakunk itt, mindent szépen leköltöztettünk amire szükségünk volt, a konyhát nem lehetett, mert az beépített /a gyerekeim meg is őrültek volna/ tehát itt mindent kialakítottunk a kedvünk szerint, ahogy nekünk jó és tetszik, de a konyha az mindig elmaradt azzal, hogy majd, majd, majd... és most eljött az idő.

Nem tudjátok elképzelni sem, milyen körülmények között főztem, sütöttem, gyúrtam, vágtam, és fényképeztem ezalatt a két év alatt, kerti műanyagasztalon, műanyag széken ülve, nagymama régi kredencébe bezsúfolva tálak, edények, fűszerek kaotikus összevisszaságban, a gépeim dobozokban, ha kellett, állandóan elővenni, visszatenni. Kiborító volt.

Sokszor gondoltam a régi Nagymamákra, meg a Dédikre, milyen körülmények között mostak, főztek, vezették a háztartást ők.

Bár kialakítottunk egy étkezősarkot, kerek faasztallal, székekkel de azt sem tudtuk használni, mert azon tároltam a kenyérgépet, mikrót, tálakat, amik állandóan kellettek.

Na ennek vége a jövő héttől, most jön a kipakolás, kihurcolkodás, majd a konyha kifestése és utána azt sem tudom mit csinálok, hogy mindennek lesz helye, kéznél, egy hétig csak rámolni, pakolni, szelektálni fogok. /Utána meg keresgélni, mit hová tettem, őrület. :-)/

Csodás lesz, természetesen képes beszámolóval jövök majd az én kicsikémmel, büszkeségemmel az új konyhámmal.

Remélem addigra észrevétlenül meg is gyógyulok.

Igazán minden jéghidegen a legjobb, ha az egészségünk megengedi.

Ananászleves

Citromos vizek

Cukordinnye

Eperleves, most már fagyasztottból vagy konzervből

Görögdinnye

Gyümölcsrizs tejszínesen, bármilyen gyümölccsel

Iráni joghurt vagy más néven Libanoni joghurtlé, sós joghurtos ital
/1 l natúr joghurt + 1 l víz, só, jégkockák, mindez összekeverve jégbehűtve/