A fogyózás jegyében

Most déli 1 órakor majdnem 20 fok van, ezerrel süt a nap, minden ablak tárva, itt a tavasz végre :-)

 Fogynom kell, ezt tűztem ki magam elé, mert muszáj, mert ősszel csípőprotézis műtétem lesz, nem is egy, azt szeretném, ha könnyedén menne a gyógyulás, a mozgás, ami mostanában nem az erősségem.
Nem eszem én sokat, á dehogy, csak nem nagyon tudok mozogni. Igy aztán sakk-matt helyzet van.
Mióta elvesztettem a férjem pláne nem is nagyon főzök, neki boldogan főztem, mivel minden nap valami finom tápláló ételre volt szüksége, mióta Ő nincs, sütés-főzés sincs, csak nagy ritkán, ha valamelyik gyerekem kér valamit.
Magamért egyáltalán nem töröm magam, valamennyit csoffadtam, töpörödtem a gyászomban, de az kevés.
Próbálok cukor és szénhidrátmentesen illetve nagyon nagy csökkentéssel talpon maradni, pont én, aki élek-halok az édességért, a csokikért, a kelt tésztákért, a mindenféle habos krémekért.
Jó majd fogok édesítőszerezni mindent, ha már nagyon nem bírom.
Végül is őszig ráérek, van időm a fokozatosságra, addig még költözködöm is, itt hagyom Tatát és környékét végérvényesen.
Akkor rengeteg vizet iszom, akkor is, ha nem érzem magam szomjasnak - legtöbbször egyáltalán nem érzem. Mindenesetre újabban békák kuruttyolnak a hasamban, annyi víz van bennem.
Szóval megint nehéz hónapok jönnek most nekem, /még a férjem halálát sem hevertem ki, soha nem is fogom/ jön a költözködés, az első műtét és akkor még a finomságokra se nézhetek jó szívvel illetve csak nézhetek, de jobb, ha még azt sem.
De jövő ilyenkorra részben újragenerálozva, "frissen", "üdén", a szörnyűségeket részben magam mögött tudva, ha óvatosan is, de újra ehetek olyat is amit most nem.

Kelkáposzta pirítva, sültszalonnával, köményesen tükörtojással
Hozzávalók:
1 kis fej kelkáposzta
több fokhagymagerezd
1 tk. egész kömény
10 dkg szalonna kockázva
só és bors
2 db tojás
tejföl


A kelkáposztát megfelelő tisztítás, átbogarászás után ujjnyi vastagra csíkoztam, a szalonnát kockáztam, a fokhagymát lapkára vágtam.
A nagyon felforrósított wokban először a szalonnát sütöttem pörcre, mejd beleszórtam a köményt, hagytam kipattogni, ment melléjük a fokhagyma és végül a sok-sok kelkáposzta.
Nagy lángon állandóan kevergetve, forgatva két falapáttal, jól összepirítottam az egész cuccot.
Itt persze lehetnek fokozatok, mondjuk én szeretem még roppanósan a leveleket, de finom nagyon megpirítva is. Amikor majdnem kész még sózom és borsozom, végül csinálok két helyet a wok alján a kupacban és odaütöm a tojásokat, megvárom míg összeállnak és kész is. Lehet tálalni, tejföllel pöttyözni.
Mondhatom egy tányérnyi adaggal jól lehet lakni belőle.