Marhahússal foglalatoskodtam

 Tegnapi ebédemhez 2 szelet vékony marharostélyosból készült a hagymás rostélyos, köretet nem is készítettem mást, mint a pirított hagymakarikákat hozzá.
Mennyei lett, nem is értem eddig miért nem készítettem.
A két szelet húst kevés zsiradékon lepirítottam mindkét oldalukon, majd kevés vizet aláöntve és jól megborsozva puhára pároltam, végül zsírjára sütöttem, itt a végén sóztam.
A meglehetősen nagy vöröshagymát pucolás után felkarikáztam, lisztben megforgattam, végül ressre sütöttem, csak tálaláskor sóztam.

 Mai ebédemhez pedig lett Húsleves marhahúsból, sok zöldséggel, levesbetétként kiskockákkal.
Ugye nem is kell ecsetelnem milyen finom tud lenni, megunhatatlan.

A második fogás Tejszínes egresmártás főtt marhahússal és főtt krumplival... nagyon nagy kedvencem.
Ezt a 2 szelet húst is lepirítottam, mielőtt levesnek odatettem és vajpuhára főztem.

Fánk sütőben sütve és töltve

 Finom, bár a zsírban sütött szalagost nem tudja felülmúlni, legalábbis nekem nem.

Hozzávalók:  12 darab lesz ennyiből
25 dkg liszt
1 tasak porélesztő
2-3 ek. cukor
2 tojás
8 dkg puha vaj kockázva
0,5 dl langyos tej

nutella és eperlekvár
tej a kenéshez

Az összes hozzávalót egy tálba mértem, majd összegyúrtam, kellemesen puha "engedelmes" tészta lett, letakarva 1 órát pihentettem, majd finoman átgyúrtam és egy hosszúkás hengerré görgettem, nagyjából 12 egyforma darabra osztottam, mindegyiket gombócoztam, először hat darabot csináltam meg, mert 6 darabos a muffinsütőm, amit szépen kiolajoztam, sütőt bedurrantottam 180 fokra.
Az első hat gombócot egyenként tenyérrel kilapítottam majd teáskanálnyi nutellát pöttyintettem rá és a széleit összecsipkedve lezártam, kicsit kerekítettem és beleejtettem a sütőformába.
Mikor mind bent volt még hagytam 15 percig pihenni, majd lekentem tejjel és ment sülni.
Amíg sült addig betöltöttem a maradék hatot, ezeket eperlekvárral, összecsippentettem, gombócoztam és a deszkán pihentek, míg sorra kerültek.
Ahogy kisült az első hat tálba borítottam, és a még forró sütőformába betettem a következő hatot, és ezek is mentek sülni.
Adagonként 25-30 perc kell, hogy szép aranybarna legyen, ez persze sütőfüggő.
Tálcára sorakoztattam az összeset és leporcukroztam.
Persze hogy még melegen megkóstoltam, finom fánkocskák, akár vendégvárónak is megfelelő, de az igazi könnyű, röpülős tésztájú a szalagos, ami zsírban sül.
Azt azért nem pipálja le.
Viszont, amit még soha nem tapasztaltam egyetlen süteménynél, pogácsánál pláne kelteknél, sőt a zsírban sült fánknál sem, hogy másnap is finom és élvezhető lenne, nos ennél a sütőben sült fánknál igen !!!!
Hideg tejjel egyenesen frenetikus.

Már megint tyúk...

Szeretem ezt a kistestű tyúkot venni, kiadós ebéd van belőle 2 napig.
Most is lett húsleves belőle, kiegészítve pár kacsazúzával és levesbetétként cérnácskával, viszont most nem sütöttem le, hanem a főtt tyúkhúst ettem pirított grízzel és meggymártással.
Ez a variáció nagyon nagy kedvencem, holott ezt a pirított grízest nem ismertem csak felnőttként kóstoltam először, rögtön szerelem lett elsőre, ugyanis nálunk nem készítette senki így a családban.
Persze ettünk húslevesben főtt húst különféle édes vagy sós mártásokkal, de főtt krumpli volt a körete, soha nem a gríz.
Pedig ezzel is milyen finom.
Receptet nem írok, hiszen ismeri mindenki.

Káposztaleves csak úgy hányavetin....

Összedobtam egy olyan, de olyan káposztát, inkább káposztalevest, hogy hét nyelven beszél.

Eszméletlenül finom, csípős, füstös ízű... egyszóval mennyei.

Őrület, hogy mindig mennyi káposztát eszem, azért mert annyira szeretem.

Hozzávalók:

kb. 2 l füstölt csülöklé, benne sovány csülökhús darabok

kb. 30 dkg sertéscomb, kockázva

20 dkg savanyú káposzta

30 dkg fejes káposzta, csíkozva majd kockázva

2 db közepes vöröshagyma, kockázva

6-8 gerezd fokhagyma

1 db hegyes erős paprika

1 ek. paprikakrém

2 maréknyi árpagyöngy

Fűszerek: babérlevél, szemes és őrölt bors, borsikafű, őrölt kömény

só nem, mert elég sós volt a füstöltlé

Még szombaton puhára főztem egy csodaszép, sovány, békebeli füstölt csülköt, majd a levében hagytam kihűlni. Másnap a nemszeretem részeket leválasztottam - a kövér részeket és a bőrt - ezeket kidobtam, a meghagyott sovány részeket daraboltam, vasárnap reggel isteni reggeli volt, friss puha kenyérrel, mustárral, tormával... a többit visszatettem a lébe, majd két nagy tejfölös vödröt színültig töltöttem hússal és lével, mentek a fagyasztóba későbbi káposzta vagy babos ételek ízesítéséhez.

A maradékot, ami kb. 2 liternyi volt felforraltam, hozzáadtam az összes többit, a hagymákat, húst, a káposztákat mind a kétfélét, a fűszereket és még annyi vizet, hogy inkább leveses legyen, rászórtam az árpagyöngyöt is, majd újbóli felforralás után kislángon gyöngyöztettem 1,5 órán át.

Elzárva pihentettem egy kicsit, végül 2 tányérral bedobtam.

Még csak nem is tejfölöztem meg, holott természetesen harmonizál vele.

Eszméletlenül finom lett... pedig nem töltött, nem székely, nem a klasszikus lucskos... bár inkább erre hasonlít a legjobban.

Ez egy sima káposztaleves, ami nagyon jól sikerült.

Palacsintafelfújt megint... de most almás, körtés, banános, mazsolás

 Már egyszer készítettem, akkor áfonyával, receptje   itt...
Egyszerű, könnyed, finom kis délutánra való sütike, inkább piskótaízű, mint palacsinta, bármilyen gyümölccsel készíthető, de legjobb hozzá az illatos gyümölcs.
Langyosan a legfinomabb.

 Palacsintafelfújt... most almás, körtés, banános, mazsolás

Tészta:

4 tojás

2 ek. cukor

12 dkg liszt

1 tk. sütőpor

3 dl tej

Töltelék:

2 db alma, 4 db körte, 3 db banán, egy marék mazsola, de bármilyen más gyümölcs is lehet

5 dkg vaj

2 ek. cukor

kevés őrölt fahéj

porcukor a szóráshoz

A sütőt bekapcsoltam 180 fokra, alsó-felső sütésre.

A tésztához:

A tojásokat szétválasztottam, majd a fehérjét nagyon kemény habbá vertem.

A sárgájákat a cukorral először habosra kevertem, majd a sütőporos lisztet a tejjel felváltva adagoltam hozzá, a szokásos jó sűrűnfolyós palacsintatészta állagúnak kell lennie.

Végül óvatosan hozzákevertem a fehérjehabot.

A töltelékhez:

Fent a tűzhely gázrózsáján egy közepes tepsiben a vajat megolvasztottam, megszórtam a cukorral, kicsit hagytam olvadozni, karamellizálódni, közben megpucoltam a gyümölcsöket és a vajas karamellre daraboltam valamennyit, utoljára a mazsolát szórtam rá, kevergetve összemelegítettem, összeforgattam, meghintettem a fahéjjal és erre öntöttem rá egyenletesen a habos palacsintamasszát majd ment a sütőbe. 

Kb. 20-25 perc sülés kell neki. Amikor aranyszínű a teteje akkor kész.

Természetesen sülés közben gyönyörűen megemelkedik, öröm nézni, de ha nem azonnal tálaljuk, akkor bizony állásában picit összemegy, mint az a felfújtakra jellemző.

Porcukrozva tálaltam.

Egy kellemes könnyed sütemény. Vaníliafagyit is el tudok képzelni hozzá, 1-1 gombóccal.

Finom lehet eperrel, málnával, meggyel is ki fogom próbálni

Na szóval, jószívvel ajánlom elkészítésre.



Nem mindennapi ebédem

 Tejleves... édes, mazsolás túrógombóccal...
Nem tudom hányan hallottatok a tejlevesről, ismeri-e valaki egyáltalán, evett-e valaki ilyet valaha is ?

Nálunk a felvidéki Dédimama készítette olykor, olykor, de nem túrógombócos betéttel, hanem sima cérnametélttel, amit persze saját kezűleg gyúrt és metélt egészen vékonyra valami varázslatos módon, ha száz évig próbálkoznék se tudnám olyan tökéletesre elkészíteni - sós vízben külön főzte ki, majd leszűrve tette bele az édes, "vanéliás" tejlevesbe, így hívta a vaníliát Dédi.
Amikor először megláttam ezt a levest nekem nagyon bizarrnak tűnt, majdnem nem is akartam megkóstolni, de végül elszántam magam és érdekes módon ízlett, finom volt.
Mindenesetre a család gyerekeinek nagy kedvence volt, de Dédipapa is szívesen ette például vacsorára, mert könnyű volt a gyomornak éjszakára.
A túrógombócos levesbetétes ötletet meg véletlenül láttam meg a neten, így jutott eszembe Dédi tejlevese, na gondoltam akkor édes tejben főzöm ki a gombócokat... szerintem tökéletes párosítás így is.
A hétvégén ugyanis készült túrógombóc desszertnek, és megmaradt a masszából egy kevés, de már nem volt kedvem megint prézlit is pirítani hozzá.
Hozzávalók:
1 l tej
pici cukor
csipet só
vaníliás cukor
túrógombócmassza bekeverve a szokott módon, plusz mazsola benne
tálaláshoz: őrölt fahéj

Felforraltam a tejet, beletettem a cukrokat, csipet sót és a vizes kézzel kigömbölyített gombócokat, főztem 5-8 percig és kész is volt.
Tálaláskor meghintettem őrölt fahéjjal

 Tepsis krumpli fokhagymásan, sok reszelt sajttal, nagyon ropogósra sütve...
Hozzávalók:
6 db közepes krumpli pucolva, de egészben hagyva
4-6 gerezd fokhagyma lapkákra szeletelve
só, bors
liba vagy kacsazsír
reszelt sajt
1 db tejszínes tömlős sajt

A krumplikat egészben hagyva előfőztem sós vízben kb. 8-10 percig, majd leszűrtem, hagytam kicsit hűlni. Közben a legkisebb tepsimet kikentem bőven libazsírral, beleszeleteltem a fokhagymát, majd a
krumplit is nem túl vékonyan belekarikáztam, bőven fűszereztem, majd puszta kézzel jól összeforgattam, hogy minden keveredjen el mindennel.
Rányomtam több helyre pöttyözve a tömlős sajtot, végül a tetejére szórtam jó sok reszelt sajtot.
200 fokos sütőben addig sütöttem, míg a nagyon ropogós állagot el nem érte.
Párolt lilakáposztával ettem, mennyei volt.

Szabógallér leves

Régóta készülök az elkészítésére, igazi szegényes, ötletes, paraszti leves... több elnevezése is van, tájegységenként változó, van ahol görcsleves, van ahol kötött tésztalevesnek hívják, de a tartalom ugyanaz... ezek az ételek nekem a nagy kedvenceim.
Igaz, nálam nincs két egyforma a gallérkák között, és mindegyik kicsit bumfordi is, de nem számít, nekem tetszik így is, és nagyon finom.
Itt megnézhettek egy videót a tökéletes elkészítéséről, az utolsó harmad a levesé...
Kedves nagyon jó ismerősöm Jánossy Alíz újságíró aki készíti, természetesen az övé tökéletes forma.

Az elkészítése egyébként rém egyszerű, az én tésztám valószínű nem lett eléggé vékonyra kinyújtva, mert mindig türelmetlen vagyok, sietek, és túlságosan is megtömtem a töltelékkel, mindig így járok, ha nagyon jót szeretnék készíteni, milyen igaz, hogy a kevesebb több !!!.

Hozzávalók:
kb 10 dkg füstölt szalonna kockázva
1 vöröshagyma kockázva
só, bors, pirospaprika
1-2 tk. paprikakrém, édes és csípős is
A tésztához:
2 tojás
kb. fele-fele arányban rétes ill. finomliszt, annyi amennyit felvesz

Az egészet egy kis leveses fazékban készítettem, a szalonnát pörcre sütöttem, ment hozzá a hagyma, jól összedinszteltem, meghintettem sóval, őrölt borssal és pirospaprikával... félrehúztam hűlni.
/legközelebb zöldséget is dinsztelek hozzá./
Összegyúrtam a tésztának valót majd minden pihentetés nélkül kinyújtottam - nem eléggé - szóval törekedni kell minél vékonyabbra nyújtani.
Az alsó szélén egy mokkáskanállal /én teással/ a töltelékből vékony csíkot raktam, majd hajtottam rajta egyet felfelé /kettőt-hármat is lehet hajtani/, igyekeztem jól lenyomkodni, levágtam, és egy fakanál nyelével kis háromszögeket nyomtam bele /ahogy a hajtoványt is szoktuk vágni/, a videón jól látszik hogyan, majd daraboltam, lisztezett tálcára mentek a kis gallérkák.
Szép sorban az egész tésztát ugyanígy betöltöttem, benyomkodtam és daraboltam. Sok lesz.
Amikor az összes készen volt, akkor a fazékban maradt többire vizet engedtem, annyit amennyi levest szerettem volna és felforraltam, tettem hozzá a kétféle paprikakrémből és persze sót is még.
Amikor felforrt óvatosan beleeresztgettem a gallérkákat és 10 perc alatt készre főztem.
Alig vártam, hogy kóstoljam, olyan amilyenre számítottam, egyszerű de nagyon finom.
Alízé sokkal szebb lett, de ízre tuti az enyém is ugyanolyan finom, mint az övé is lehetett.